Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v6

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

Ez már egy archív dokumentum.
Hatályos, friss információkról érdeklődjön a
Fórumban.

 

2012. évi XXI. törvény

az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról
 

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)
„e) az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható pályázati pénzeszközöket,”

2. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

2. §

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
„t) a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó munkáltató kivételével, a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés – kormányrendeletben meghatározott – elvárt mértéke megfelelő végrehajtásának”
(megtartására.)

3. §

A Met. 6/B. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek, amely létszám szempontjából:
a) a kölcsönbeadónál figyelmen kívül kell hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, aki olyan kölcsönvevőhöz került kikölcsönzésre, ahol a kölcsönvevő – az általa tett nyilatkozat szerint – saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek,
b) az iskolaszövetkezetnél figyelmen kívül kell hagyni azt a nappali tagozatos tanuló, hallgató munkavállalót, aki olyan, az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezetnél működik közre az iskolaszövetkezet teljesítésében, ahol az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezet – az általa tett nyilatkozat szerint – saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.”

4. §

A Met. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A munkaügyi hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi az illetékes hatóságot, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy kereső tevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés során megállapítja annak valószínűségét, hogy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat.”

5. §

(1) A Met. 8/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkaügyi hatóság – az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az általa vezetett nyilvántartás adataiból a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével kapcsolatos jogsértést elkövetett, jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy – a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén – bírósági határozattal munkaügyi bírsággal sújtott foglalkoztatókra vonatkozó, az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat, valamint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén az (1) bekezdés e) pontjában foglalt adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.”

(2) A Met. 8/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A munkaügyi hatóság a 6/B. § (1) bekezdése szerinti határozat esetében a munkáltatóra vonatkozó adatokat a határozat jogerőssé válásának napján hozza nyilvánosságra a honlapján történő közzététel útján, és a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével törli. E határozatok esetében a (6) bekezdés nem alkalmazható.”

6. §

Hatályát veszti a Met. 3. § (5) bekezdése.

3. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
2003. évi CXXV. törvény módosítása

7. §

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 21. § i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:)
„i) a kártérítési, illetve a fegyelmi felelősség érvényesítése során, valamint
j) a munkavállalók szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását és a gyermek gondozására fordítható idő növelését elősegítő szülői szabadság kérelmezésével, illetve igénybevételével összefüggésben.”

8. §

Az Ebktv. V. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„V. FEJEZET
EGYES TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
32. §
(1) A társadalmi felzárkózást szolgáló európai uniós társfinanszírozású projektek keretében a projektgazda vagy konzorciumi partner (a továbbiakban együtt: támogatást nyújtó) – ha az a képzési programban való részvételt segíti elő és annak nyújtása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkébe vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusba nem ütközik – felzárkózást elősegítő megélhetési támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújthat a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott hátrányos helyzetű személyek számára szervezett, legalább heti 20 órát meghaladó képzésben részt vevő olyan személy számára, aki
a) a képzésbe történő bevonás időpontjában keresetpótló juttatásban nem részesül,
b) az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet nem folytat, és
c) a képzés időtartama alatt további támogatott képzésben és munkaerő-piaci programban nem vesz részt.
(2) A támogatás nyújtásáról a támogatást nyújtó a képzésben részt vevő személlyel felnőttképzési szerződést köt, és a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás nyújtásáról az állami foglalkoztatási szervet értesíti.
32/A. §
(1) A támogatás mértéke – ha a képzés időtartama eléri a heti 40 órát – megegyezik a felnőttképzési szerződés megkötésének időpontjában irányadó közfoglalkoztatási bér összegével, az ennél rövidebb idejű képzés esetén annak a képzés időtartama szerinti arányos részével.
(2) A képzésben részt vevő személyt a képzés időtartama alatt az (1) bekezdés szerinti összeg 80%-a időarányosan illeti meg, a fennmaradó rész a képzés befejezését igazoló tanúsítvány megszerzésével egyidejűleg egy összegben kerül számára kifizetésre.
(3) A támogatást a képzés – ideértve a gyakorlati képzést is – időtartamára, a képzés befejezését követő záróvizsgára történő felkészülés időtartamára, továbbá az első vizsga napjára a képzés jellegétől függően hetente vagy havonta utólag kell biztosítani. A záróvizsga sikertelensége esetén az ismétlő vizsgára történő felkészülés időtartamára támogatás nem nyújtható.
(4) Nem nyújtható támogatás arra a napra, amelyen a képzésben részt vevő személy a képzésben való részvételi kötelezettségének nem tett eleget és távollétét nem igazolta. Ebben az esetben a támogatást a mulasztás napjára járó támogatás összegével csökkentett összegben kell biztosítani.
(5) Ha az adott képzési szakasz befejezését igazoló tanúsítványt a képzésben részt vevő személy neki felróható okból nem szerzi meg, a képzési szakaszra nyújtott támogatási összeget vissza kell követelni.”

9. §

Az Ebktv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:
„63/A. § E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Ebktv.”

10. §

Az Ebktv. 65. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:)
„i) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”

11. §

Az Ebktv. a következő 66. §-sal egészül ki:
„66. § A 32. § és a 32/A. § a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. és 39. cikkének hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

12. §

Az Ebktv.
a) 14. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Kormányt” szövegrész helyébe az „az Országgyűlést” szöveg,
b) 65. §-ában a „Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:” szövegrész helyébe a „következő irányelveknek való megfelelést szolgálja” szöveg lép.

13. §

Hatályát veszti
a) az Ebktv. 64. §-ában a „jelölje ki a hatóságot vagy hatóságokat, valamint rendeletben” szövegrész,
b) az Ebktv. 14. § (1) bekezdés j) pontja és 64/B. § (5) bekezdése.

4. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi XCIX. törvény módosítása

14. §

Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Etv.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével azon munkáltató számára, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig nem állapítható meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2. § (1) bekezdés n) pontja szerinti költségvetési támogatás.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható előirányzatából nyújtott támogatásra,
b) a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulásra, valamint
c) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti támogatásokra.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a megállapító határozattal érintett munkáltató a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6/B. § (1) bekezdése szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést – a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének napjára visszamenőleg – teljesítette.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott létszám szempontjából:
a) a kölcsönbeadónál figyelmen kívül kell hagyni azon kölcsönzött munkavállalót, aki olyan kölcsönvevőhöz került kikölcsönzésre, ahol a kölcsönvevő – az általa tett nyilatkozat szerint – saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.
b) az iskolaszövetkezetnél figyelmen kívül kell hagyni azt a nappali tagozatos tanuló, hallgató munkavállalót, aki olyan, az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezetnél működik közre az iskolaszövetkezet teljesítésében, ahol az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezet – az általa tett nyilatkozat szerint – saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.”

15. §

Az Etv. 7. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„7. § Hatályát veszti a Met.
a) 3. § (1) bekezdés t) pontja,
b) 6/B. §-a,
c) 8/C. § (8) bekezdése, valamint
d) 9/A. §-a.”

16. §

Hatályát veszti az Etv. 8. § (3) bekezdése.

5. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása

17. §

(1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Adótv.) 460. §-a a következő (2a)–(2f) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató esetén az (1) bekezdés szerinti feltétel megvalósulását külön kell vizsgálni
a) a vele nem munkaerő-kölcsönzés céljából és
b) a vele munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalók tekintetében.
(2b) Ha a (2a) bekezdés a) pontja szerinti munkavállalók tekintetében az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesül, e munkavállalókra tekintettel az adókedvezmény igénybe vehető.
(2c) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalók esetében az adókedvezmény azon munkavállaló tekintetében és azon időszakokra vehető igénybe, amely munkavállaló esetében és amely időszakra a kölcsönbeadó munkáltató a kölcsönvevő munkáltató nyilatkozatával igazolja, hogy a kölcsönvevő az (1) bekezdés szerinti feltételnek – ha az adókedvezmény érvényesítéséhez esetében kapcsolódott feltétel – megfelel és a kölcsönzött munkavállalók tekintetében a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak számára az elvárt béremelés végrehajtását követően megillető munkabért állapítja meg.
(2d) Ha a nyilatkozatot tevő kölcsönvevő nem foglalkoztat azonos vagy hasonló munkakörben a (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalót, a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató az adókedvezményt az ilyen kölcsönzött munkavállalók tekintetében csak akkor veheti igénybe, ha az elvárt béremelést végrehajtotta és a kölcsönbeadó munkáltató a (2a) bekezdés a) pontja szerinti munkavállalók tekintetében az (1) bekezdés szerinti feltételt teljesíti.
(2e) Külföldi székhelyű munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató munkáltató esetében a vele nem munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló tekintetében az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülését csak akkor kell vizsgálni, ha a munkaviszony e törvény szerint adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonynak minősül.
(2f) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti munkavállalók esetében az adókedvezmény azon munkavállaló tekintetében és azon időszakokra is igénybe vehető, amely munkavállaló esetében és amely időszakra a kölcsönbeadó munkáltató a kölcsönzött munkavállalóra nézve az elvárt béremelést végrehajtotta, tekintet nélkül arra, hogy a kölcsönvevő az (1) bekezdés szerinti feltételnek – ha az adókedvezmény érvényesítéséhez esetében kapcsolódott feltétel – megfelel-e.”

(2) Az Adótv. 460. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a kifizetőt terhelő adó alapja a munkavállaló kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbér, a részkedvezmény alapja – az (5) bekezdéstől eltérően – a kifizetővel munkaviszonyban álló munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér.”

(3) Az Adótv. 460. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehető részkedvezményt úgy kell meghatározni, hogy az e bekezdés szerinti teljes havi jövedelemre a (6) bekezdés szerint kiszámított összeget meg kell szorozni a kifizetőnél a munkavállalóval fennálló jogviszonyára tekintettel keletkező adott havi adóalap és a teljes havi jövedelem hányadosával.
(6b) Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató esetén, ha egy adott munkavállaló tekintetében az adómegállapítási időszakban több kölcsönzés történt, az egyes kölcsönzések esetében a részkedvezményre (tört időszaki részkedvezmény) jogosultságot – a kölcsönvevők nyilatkozatai alapján – külön-külön kell megállapítani. A tört időszaki részkedvezmény megállapítására a (6a) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adott havi részkedvezmény a törtidőszaki részkedvezmények összege.”

(4) Az Adótv. „A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény” alcíme a következő 460/A. §-sal egészül ki:
„460/A. §
(1) A 460. § (1) bekezdése szerinti kifizető a 460. § (1) bekezdésében meghatározott adókedvezményt (e § alkalmazásában a továbbiakban: adókedvezmény) akkor is igénybe veheti, ha a feltételeket visszamenőlegesen, de legkésőbb a munkavállalót a naptári évben megillető munkabérek tekintetében ugyanazon naptári év végéig végrehajtott béremeléssel teljesíti. Ebben az esetben a munkavállalót megillető béremelést a szociális hozzájárulási adó szempontjából úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetése azokban a hónapokban megtörtént volna, amely adómegállapítási időszakra a béremelés a munkavállalót megilleti.
(2) A kifizető azon bevallási időszak tekintetében, amelyre tekintettel az adókedvezményt az (1) bekezdés alapján visszamenőleg veszi igénybe, a szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények összegét az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint helyesbíti.
(3) A (2) bekezdés szerinti helyesbítés során, az érintett hónapok tekintetében azon jogviszonyokra vonatkozóan, amelyekre tekintettel a kifizető az adókedvezményt az (1) bekezdés alapján veszi igénybe, a már bevallott szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét nullára kell módosítani, ezzel egyidejűleg a visszamenőleges munkabéremelésnek megfelelően megállapított szociális hozzájárulási adó alapot, szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét a tárgyhavi bevallásban a tárgyhónaptól eltérő időszak feltüntetésével – a visszamenőleges béremeléssel érintett hónaponként – kell bevallani. Tárgyhónapnak e § alkalmazásában az a hónap minősül, amelyben a kifizető teljesíti a 460. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket.
(4) A kifizető a (3) bekezdésben foglaltak szerint a visszamenőleges munkabéremelésnek megfelelően megállapított szociális hozzájárulási adóalapot, szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét a tárgyhavi bevallásban a tárgyhónaptól eltérő időszak feltüntetésével vallja be akkor is, ha a visszamenőleges béremeléssel érintett valamely bevallási időszak tekintetében a szociális hozzájárulási adót a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás szerint önellenőrzéssel azért nem tudja helyesbíteni, mert az ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősül, vagy a visszamenőleges béremeléssel érintett időszak vonatkozásában adóellenőrzés van folyamatban.
(5) Ha a visszamenőleges munkabéremeléssel érintett bevallási időszak ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősül, a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény szerint ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmet terjeszthet elő. Az állami adóhatóság a kérelem alapján – ha a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek – az ismételt ellenőrzést 30 napon belül elrendeli.
(6) Az ismételt vagy folyamatban lévő ellenőrzés során azon jogviszonyok tekintetében, amelyekre tekintettel a kifizető az adókedvezményt a (4) bekezdés alapján a tárgyhónaptól eltérő időszak feltüntetésével veszi igénybe, úgy kell tekinteni, mintha a szociális hozzájárulási adó alapja, a szociális hozzájárulási adó és a részkedvezmények alapja, összege nulla lenne. A folyamatban lévő ellenőrzés során az állami adóhatóság a jogosulatlanul igénybevett szociális hozzájárulási adókedvezmény tekintetében adóbírságot és késedelmi pótlékot a tárgyhónapban ténylegesen bevallott és megfizetett szociális hozzájárulási adó alapja, a szociális hozzájárulási adó és a részkedvezmények alapja, összege alapján állapítja meg.
(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti ismételt ellenőrzés nem érinti a korábbi adóellenőrzés során megállapított adóbírság és késedelmi pótlék azon részét, amelyek az adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele miatt kerültek megállapításra.
(8) Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából nem minősül a 460. § (1) bekezdése szerinti folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak az, akit a kifizető a visszamenőlegesen végrehajtott béremelésre vonatkozó döntés meghozatalának tárgyhónapjában már nem foglalkoztat. E munkavállaló munkaviszonyára tekintettel adókedvezmény e § alapján visszamenőleg nem érvényesíthető. Az a kifizető, aki a 460. § (1) bekezdése szerinti feltételeket már teljesítette, további visszamenőleges béremelésre vonatkozóan az (1)–(7) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja.”

18. §

Az Adótv. 462. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy
a) a Karrier Híd Programban való részvétel további, e törvényben meg nem határozott feltételeit,
b) a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult, e törvényben meg nem határozott személyek körét,
c) a Karrier Híd Programba történő belépésre vonatkozó eljárási szabályokat,
d) a Karrier Híd Programban való részvétel megszűnésének eseteit, továbbá
e) a Karrier Híd Program megvalósítását szolgáló adókedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló hatósági bizonyítvány kibocsátására vonatkozó eljárási szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”

19. §

Az Adótv. 463. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthető kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.”

20. §

Az Adótv. 464/A. § (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben az állami
adóhatóság nem állapít meg adókülönbözetet abban az esetben, ha az adott hónapban)
„b) az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatott, elvárt béremeléssel érintett munkavállalói legalább 90%-ára vonatkozóan teljes mértékben teljesítette, és
c) az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő, elvárt béremeléssel érintett valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és”

21. §

Az Adótv. 464/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„464/B. § A 460/A. §-tól eltérően a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevevőjének nem kell bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét állapítja meg, de a 464/A. § szerint a kedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben adókülönbözet megállapításának nem lenne helye.”

22. §

Az Adótv. a következő 464/C. §-sal egészül ki:
„464/C. §
(1) Az a kölcsönvevő, aki a munkavállalót e § hatálybalépésének időpontjában hatályos munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján foglalkoztatja, a 460. § (2c) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató részére, az erre irányuló kérelem kézhezvételét követő 10 munkanapon belül teszi meg. E § hatálybalépését követően létrejött munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján történő foglalkoztatás esetén, a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató kérelmére a kölcsönvevő a foglalkoztatás megkezdése előtt nyilatkozik.
(2) A kölcsönvevő nyilatkozata a következőket tartalmazza:
a) ha a 460. § szerinti adókedvezmény érvényesítéséhez a kölcsönvevő esetében kapcsolódott feltétel, akkor a feltétel szerinti elvárt béremelést megvalósította-e, és ha igen, mikor,
b) saját munkavállalóknak a kölcsönzött munkavállalókéhoz hasonló vagy azonos munkakörben történő foglalkoztatása esetén, az ilyen saját munkavállalót az elvárt béremelés végrehajtását követően megillető személyi alapbér.
(3) Az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, valamint a késedelmi pótlékot a munkavállalót kölcsönvevő munkáltató terhére állapítja meg, ha a 460. § (1) bekezdésben meghatározott kedvezménynek a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató által történő igénybevétele a munkavállalót kölcsönvevő munkáltató nem jogszerű nyilatkozata, vagy a nyilatkozattétel elmulasztása miatt jogszerűtlen. Nem minősül a nyilatkozattétel elmulasztásának, ha a nyilatkozattételre való felszólításnak a kölcsönvevő munkáltató részére való igazolt kézbesítése és a 460. § (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény igénybevétele között kevesebb, mint 15 nap telt el.”

23. §

Az Adótv. 467. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 2012. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakra e törvény az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvénnyel megállapított 460. § (2a)–(2f), (5a), (6a) és (6b) bekezdését, 460/A. §-át, 464/A. § (1) bekezdés b) és c) pontját, valamint 464/B. §-át alkalmazni kell.”

6. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény módosítása

24. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvény által szabályozott járulékkedvezmény igénybevételéhez 2012. január 1-jét megelőzően, a munkaügyi központtal kötött megállapodás esetében a járulékkedvezmény érvényesítésére a megállapodás megkötésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

25. §

Az Mmtv. 30. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A megváltozott munkaképességű személy e törvény szerinti ellátásokra való jogosultságát nem érinti az a keresetnövekedés, amellyel foglalkoztatója a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékének megfelelően növelte a megváltozott munkaképességű személy keresetét, ha e törvény szerint a megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet végezhet és közfoglalkoztatásban részt vehet.
(10) A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások változatlanul megilletik azt a foglalkoztatót, aki a megváltozott munkaképességű személyek keresetét a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékének megfelelően növelte.
(11) E törvénynek az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvénnyel megállapított 30. § (9) és (10) bekezdését 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.”

7. Záró rendelkezések

26. §

Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba és 2014. január 2-án hatályát veszti.

27. §

E törvény 4. §-a az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.


Kövér László s. k.,                            Lezsák Sándor s. k.,
az Országgyűlés elnöke,                   az Országgyűlés alelnöke,
a köztársasági elnök feladat-            az Országgyűlés elnökének
és hatásköreit gyakorolva                 feladatait ellátva