Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v6

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

Az alábbiakban közölt adatok már részben megváltoztak!
Kattintson ide a hatályos jogszabály megtekintéséhez.

 

1992. évi XXII. tv. a munka törvénykönyvéről

Változások 2010. május 1-től
 

- Jelentősen változnak a munkaviszony alanyaira vonatkozó rendelkezések a Munka Törvénykönyvében 2010. május 1-től.

Ezek a változások azokat a munkáltatókat érintik, akik olyan munkavállalókat foglalkoztatnak, akiknek a cselekvőképességét a bíróság a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportba korlátozta. Itt nem feltétlenül csak azokra a munkavállalókra kell gondolni, akik leszázalékoltak hanem, azokra is akikről a Polgári Törvénykönyve rendelkezik.

Zárójelben megjegyezném, hogy nagyon kevés ilyen munkavállaló van, de megvan az esélye hogy összehoz minket a sors ilyen személyekkel is.
Itt olvashatod a Polgári Törvénykönyvről 1959. évi IV. törvény cselekvőképesség korlátozására vonatkozó rendelkezéseit


Cselekvőképesség korlátozása :

Teljes cselekvőképességgel rendelkezik minden 18. életévét betöltött, nagykorú személy, akit a bíróság nem helyezett cselekvőképességet érintő gondnokság alá.

Korlátozottan cselekvőképes
az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

Cselekvőképességet általános jelleggel korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi
, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.

Polgári Törvénykönyvről 1959. évi IV. törvény

Ptk.14. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
(2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő 60 napon belül nem teszi meg.
(4) cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
(6) A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét:
 
1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés;
2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog;
3. családjogi jognyilatkozatok megtétele
a) a házassági vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat,
b) a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele,
c) a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása,
d) a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás;
4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala;
5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása);
6. örökösödési ügyek;
7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok;
8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása;
9.tartózkodási hely meghatározása.
 
Ptk.14/B. §
c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;

-   Tudnod kell, hogy munkaviszonyt, csak a tizenöt életévét betöltött, tanköteles tanulóval létesíthetsz. 
A munkaviszony létrejöttéhez szükség van a törvényes képviselő hozzájárulására is és mindez csak az iskolai vagy a tanítási szünetekben oldható meg.

A rendes felmondás

-    Lássuk a rendes felmondást:
Szigorították a rendes felmondási védelem szabályait az anyukák (esetleg apukák) esetében. 
A munkaviszony  nem szüntethető meg, ameddig a gyerek a 3 éves korát el nem éri, függetlenül a GYES folyósításától.

 
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,
h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.

(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap
elteltével kezdődhet el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
(5) A (2) és (4) bekezdés rendelkezései a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak.
(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
 
 
Egyéb munkaidő-kedvezmények

-   Bővítették illetve pontokba szedték a munkavállaló közeli hozzátartozók körét, amelyeket itt elolvashatsz.

139. § (1) A munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(2) E törvény alkalmazásában a munkavállaló közeli hozzátartozója:
a) a házastárs,
b) a szülő házastársa és bejegyzett élettársa,
c) az egyenesági rokon,
d) a házastárs, bejegyzett élettárs egyenesági rokona,
e) az örökbefogadó szülő,
f) az örökbefogadott gyermek, ideértve azt a gyermeket is, akit az örökbe fogadni szándékozó személy háztartásába gondozásra kihelyeztek, a kihelyezés időtartama alatt,
g) a munkavállaló által saját háztartásában legalább 30 napja ellenszolgáltatás nélkül nevelt, a c), d) és f) pontba nem tartozó gyermek,
h) a testvér,
i) az élettárs, valamint
j) a bejegyzett élettárs.
(3) Ahol e törvény gyermeket említ, azon a vérszerinti gyermeken kívül a (2) bekezdés f) és g) pontjában említett gyermeket is érteni kell.

Végezetül egy kis érdekesség!
Ki számít rokonnak? A törvény szerint csak az egyenes ági rokonok fontosak.


Egyenes ági:

o szülői rokonság (felmenői ág – apai ág, anyai ág):
§ 1. fok: szülő: apa, anya (valakinek az apja, anyja; édesapa, édesanya; bizalmas: apu – valaki apukája, anyu – valaki anyukája, papa, mama)
§ 2. fok: nagyszülő: nagyapa, nagyanya (bizalmas: nagypapa, nagymama, papa, mama)
§ 3. fok: dédszülő: dédapa, dédanya
§ 4. fok: ükszülő: ükapa, ükanya
§ 5. fok: szépszülő: szépapa, szépanya
§ 6. foktól: előd, ős: ősapa, ősanya
o leszármazási rokonság (lemenői ág):
§ 1. fok: gyerek: fiúgyerek, lánygyerek (valakinek a gyereke – fia, lánya)
§ 2. fok: unoka: fiúunoka, lányunoka
§ 3. fok: dédunoka
§ 4. fok: ükunoka
§ 5. fok: szépunoka
§ 6. foktól: utód, leszármazott
 

Oldalági:
o testvér:
§ fiútestvér vagy fivér
báty: valakinek az idősebb fiútestvére
öcs: valakinek a fiatalabb fiútestvére
§ lánytestvér vagy nővér (ez utóbbi csak többesszámban, egyébként csak az idősebb lánytestvért jelenti)
§ nővér vagy nén: valakinek az idősebb lánytestvére
§ húg: valakinek a fiatalabb lánytestvére
unokaöcs, unokahúg: valaki testvérének a fia vagy lánya
unokatestvér: szülők testvérének gyermeke (unokafivér és unokanővér, illetve valaki unokabátyja, unokaöcse, unokanénje vagy unokahúga)
§ másodunokatestvér: nagyszülők testvérének unokája
§ harmadunokatestvér: dédszülők testvérének dédunokája
§ stb.
o nagybácsi (valaki nagybátyja vagy nagybácsikája): szülő fiútestvére, szülő lánytestvérének férje
o nagynéni (valaki nagynénje vagy nagynénikéje): szülő lánytestvére, szülő fiútestvérének felesége
o ángy (valaki ángyja vagy ángyókája): szülő fiútestvérének felesége

Házassági rokonság
A házasság során kialakuló rokoni viszonyok megnevezése:
férj, feleség
sógor: testvér férje, illetve a házastárs testvére
sógornő: testvér felesége, illetve a házastárs testvére
após (ipa vagy ipam): házastárs apja
anyós (napa vagy napam): házastárs anyja
nász (-uram), nászasszony: gyermekének az apósa, anyósa
meny: fiú gyermek felesége
vő: lány gyermek férje

 

Erről a témáról, rengeteg hasznos részletet megtudhatsz, ha beregisztrálsz a Munkaügyi Fórumba  és megkérdezed a téma szakértőit. 
Regisztrálj MOST!