Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v6

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

Az alábbiakban közölt adatok archív adatok.

Friss információkról ITT tud érdeklődni.

A Szociális és Munkaügyi Miniszter kiadta a munkaügyi ellenőrzés 2008. évi irányelveit.

A fontosabb tartalmi megállapítások

  1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) törekedjen arra, hogy az általa szervezett ellenőrzések száma érje el összességében a foglalkoztatók 6%-át.

Ennek megfelelően várhatóan növekedni fog a munkaügyi ellenőrzések gyakorisága.

  1. Az OMMF működjön közre abban, hogy a nemzetgazdaságban visszaszoruljon azon munkáltatók aránya, amelyek működésük során a foglalkoztatási szabályok megsértésével törekszenek versenyelőnyre szert tenni.

Fontos, hogy a vállalkozások minden olyan foglalkoztatásra irányuló jogszabályi előírások betartását felülvizsgálják/felülvizsgáltassák, amelyek ellenőrzésére a munkaügyi felügyelet hatásköre kiterjed.

  1. Az OMMF fektessen különös hangsúlyt a határozatok jogerősítésére, és a jogerőre emelkedett határozatoknak - a kézbesítési idő figyelembe vételével történő - naprakész nyilvántartásba vételére, annak érdekében, hogy az állami támogatást nyújtó szervek, valamint a közbeszerzési eljárás ajánlatkérői pontos adatokat tartalmazó nyilvántartás alapján legyenek képesek döntést hozni az állami támogatásokra való jogosultság, illetve a közbeszerzési eljárásban való ajánlattételi jogosultság tekintetében.

Amennyiben a munkaügyi ellenőrzést végző felügyelő bejelentés nélküli foglalkoztatást állapít meg, az a legsúlyosabb munkaügyi szabálysértésnek minősül, továbbá öt évig vállalkozás közbeszerzési eljárásból való kizárását vonja maga után. A 2003. évi CXXIX. törvény 60. § (1) bekezdés g) pont rendelkezése szerint aközbeszerzésieljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, bejelentésére vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.

  1. A munkaügyi ellenőrzésnek továbbra is kiemelt feladata a munkaszerződés, illetőleg az adóhatósági nyilvántartásba való bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása, valamint annak társadalmi-gazdasági súlyával összhangban lévő szankcionálása. Az összfelügyelői kapacitás 60-65%-át e jogsértés-típusok felderítésére kell fordítani, és - a társhatóságokkal történő együttműködés keretében - törekedni kell a rendőrséggel közös vizsgálatok megszervezésére, lefolytatására.

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban:Art.) 16. § (4) bekezdés rendelkezése szerint a munkáltató köteles bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját.
A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, a jogviszony megszűnését közvetlenül a megszűnést követő 8 napon belül kell teljesíteni.

  1. Az OMMF fordítson különös figyelmet a munkavállalási engedély nélkül külföldi munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók kiszűrésében.

Amennyiben annak megállapítására kerül sor, hogy a foglalkoztató munkavállalási engedély nélkül külföldit foglalkoztat, kötelezni kell a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre.
A kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány külföldi tekintetében az engedély nélkül történő foglalkoztatást megállapították. A Munkaerőpiaci Alapba történő befizetés mértéke első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) négyszeresének, de legalább a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) nyolcszorosának, a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül megállapított ismételt engedély nélküli foglalkoztatás esetén a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás ismételt megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) nyolcszorosának, de legalább a minimálbér tizenötszörösének megfelelő összeg.

  1. A jogellenes foglalkoztatás feltárását minden esetben kövesse utóellenőrzés, a jogerős közigazgatási határozatban foglalt kötelezések - a kötelezett önkéntes teljesítésének elmaradása esetén - végrehajtási eljárásban történő kikényszerítése.

Várhatóan növekedni fog a munkaügyi ellenőrzést követően az utóellenőrzések száma. Ezért javasolt, hogy azoknál a vállalkozásoknál is történjen meg a munkaügyi auditálás, ahol már korábban volt munkaügyi ellenőrzés és a munkaügyi felügyelet hiányosságokat állapított meg.

  1. Az OMMF fokozott gondossággal végezze a munkavállalói panaszok szakszerű kivizsgálását és annak nyomán a munkáltatók - szükség esetén - komplex - ellenőrzését.

A munkaügyi ellenőrzések jelentős hányada eddig is bejelentések alapján indult meg. Így várható, hogy ezek után sem fog mérséklődni a munkavállalói panaszok által indított ellenőrzések száma.

  1. A hatósági ellenőrzés elvégzése során a munkaügyi hatóság kiemelten vizsgálja a miniszter által az ágazatra kiterjesztett hatályú ágazati kollektív szerződések hatályosulását, különös tekintettel a munkabérek hivatalból történő ellenőrzésére az építőipari ágazatban.

Jelenleg négy ágazatban van minden munkáltatóra kiterjesztett hatályú ágazati kollektív szerződés, az építőiparban, a sütőiparban, a villamos iparban és a vendéglátóiparban.

  1. Az ellenőrzés valamennyi nemzetgazdasági ágazatot érintse. Ezen belül kiemelten érintse a munkaügyi ellenőrzés azokat a területeket, ahol a korábbi évek tapasztalatai alapján a leggyakrabban fordul elő munkaügyi jogsértések elkövetése (különösen építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem, vendéglátás, személy- és vagyonvédelem, feldolgozóipar).

Várhatóan ezeken a kiemelt területeken lesz sűrűbb és intenzívebb a munkaügyi ellenőrzés.

A munkaviszony létrejöttének, illetve megszűnésének bejelentése

Tapasztalataink szerint több ügyfelünknél előfordul, hogy a munkavállalók munkaviszonyát – sokszor adminisztrációs nehézségek miatt késedelmesen jelentik be. A munkába lépés napján megvalósuló bejelentés is jogsértés abban az esetben, ha az a munkavállaló munkaidejének megkezdését követően történik meg.
A késedelmes bejelentés különös nagy veszélyt jelent abban az esetben, ha egy esetleges munkaügyi ellenőrzés időpontjában az érintett munkavállaló bejelentésére az ellenőrzés napján még nem kerülne sor.
Amennyiben az eljáró felügyelő bejelentés nélküli foglalkoztatást állapít meg, az a legsúlyosabb munkaügyi szabálysértésnek minősül, továbbá öt évig a Kft közbeszerzési eljárásból való kizárását vonná maga után. A 2003. évi CXXIX. törvény 60. § (1) bekezdés g) pont rendelkezése szerint aközbeszerzésieljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, bejelentésére vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.
2008. január 1-jétől az Art. 108. § (8) bekezdés rendelkezése szerint amennyiben az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább három havi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetendő elmulasztott adót, és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, vélelmezve állapítja meg. Az Art 172. § (1) bekezdés előírása alapján a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti. Az Art 172. § (2) bekezdés rendelkezése szerint az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
Az Art. 174. §-ának (1) bekezdés rendelkezése szerint az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggesztheti, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat.

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban:Art.) 16. § (4) bekezdés rendelkezése szerint a munkáltató köteles bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magánnyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, a jogviszony megszűnését közvetlenül a megszűnést követő 8 napon belül kell teljesíteni.

Javasolt ezért az APEH elektronikus rendszerébe történő be-, és kijelentést minden esetben a munkavállalók munkába állása előtti, illetve a munkaviszony megszűnését követő 8 napon belül elvégezni.

Erről a témáról, rengeteg hasznos részletet megtudhatsz, ha beregisztrálsz a Munkaügyi Fórumba  és megkérdezed a téma szakértőit. 
Regisztrálj MOST!