Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v6

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

Ez már egy archív dokumentum.
Hatályos, friss információkról érdeklődjön a
Fórumban.

 

(minden módosítást magában foglaló egységes szerkezet - 2012. január 2-én hatályos állapot)
 

55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet

a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól
 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § d) pontjában, valamint - a 21. § tekintetében - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában:
1. intézmény: a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátására e rendelet szerint jogosultsággal rendelkező gazdasági társaság,
2. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó és az élettárs,
3. szolgáltató: az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely az e rendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja,
4. elektronikus utalvány nyilvántartás: az intézmény által vezetett, a munkáltatók által a munkavállalók számára, béren kívüli juttatás formájában biztosított elektronikus utalványok
a) munkáltatónként,
b) munkavállalónként,
c) Széchenyi Pihenő Kártya alszámlánként
egyedi beazonosíthatósággal, egységes elektronikus rendszerben vezetett nyilvántartása,
5. lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik a települési önkormányzat illetékességi területén,
6. TEÁOR’08: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev.2-nek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott magyar nyelvű változata, megfelelője,
7. Telefonos felhatalmazó központ: az intézmény vagy megbízottja, vállalkozója által működtetett telefonos ügyfélszolgálat, amely a szolgáltató és a munkavállaló azonosítását követően, az általa telefonon megadott azonosítási adatok ellenőrzése alapján igazolja, hogy a munkavállaló elektronikus utalvány nyilvántartásán rendelkezésre áll a szolgáltatás - szolgáltató által közölt - ellenértékének megfelelő összegű elektronikus utalvány, és azt az ellenérték összege erejéig az elektronikus utalvány nyilvántartásban terhelésként rögzíteni tudja.

2. A Széchenyi Pihenő Kártya működési rendje

2. §

(1) Az elektronikus utalvány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA törvény) 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatások nyújtásának formája, amely esetében a támogatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely szolgáltatás igénybevételére használható fel.
(2) Az SZJA törvény 71. § (6) bekezdés f) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártyát (a továbbiakban: kártya) műanyag azonosító (elektronikus utalványkártya) formájában kell kibocsátani, amely:
a) kizárólag a támogatásban részesülő munkavállaló, a közeli hozzátartozója, és a munkáltatója, valamint a szolgáltató azonosítására szolgál, elektronikuspénz tárolására, közvetlen fizetési műveletek végrehajtására nem alkalmas,
b) az elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül elektronikus információcserével az elektronikus utalványoknak a rendszerben nyilvántartott rendelkezésre álló összege ellenőrizhető,
c) lehetővé teszi, hogy használatával a támogatás céljának megfelelő szolgáltatás az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatásokban részesült munkavállaló, valamint közeli hozzátartozója számára a munkáltató által biztosított és az elektronikus utalvány nyilvántartásban szereplő elektronikus utalványok terhére igénybe vehető legyen, és
d) használatakor a szolgáltató az elfogadott elektronikus utalványt az intézménynek elektronikusan továbbítja, ami alapján az intézmény azt beváltja.

3. §

(1) Az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártya támogatás jogcímén juttatott támogatásokat az elektronikus utalvány nyilvántartásban elkülönítetten kell nyilvántartani, az elektronikus utalvány nyilvántartás elkülönített részére kizárólag az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatások érkezhetnek. Az elektronikus utalvány nyilvántartás elkülönített részén belül az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pont ca)-cc) alpontja szerinti egyes alszámlákra utalt támogatások másik alszámlára nem utalhatók át, azokat kizárólag a munkáltató általi utalásban megjelölt alszámlán lehet nyilvántartani, és csak az alszámlának megfelelő 5. § a)-c) pontja szerinti szolgáltatás nyújtására lehet beváltani.
(2) Az intézmény a munkáltató megrendelése alapján, munkavállalónként személyes elektronikus utalvány nyilvántartást nyit, amelyen naprakészen vezeti az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcímeken juttatott munkáltatói támogatások egyenlegét.
(3) Az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatásokat a munkáltató az intézménytől általa megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja a munkavállaló számára, elektronikus utalvány formájában. Az elektronikus utalványkártyára a munkavállaló számára egy időben több munkáltatótól is juttatható támogatás. A munkáltató számára a Széchenyi Pihenőkártya támogatás beszerzése és az intézménnyel megkötendő szerződés nem visszterhes.
(4) A munkáltató az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogcímeken juttatott éves támogatásokat a béren kívüli juttatásokról szóló jogszabály, megállapodás, utasítás vagy szabályzat, nyilatkozat szerint biztosítja.

4. §

(1) A munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet kártyát (a továbbiakban: társkártya) a munkáltatójánál, vagy közvetlenül az intézmény ügyfélszolgálatán. Az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal igazolja a munkáltató vagy az intézmény felé.
(2) A társkártyával rendelkező közeli hozzátartozót a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg az elektronikus utalványok felett.

5. §

(1) A szolgáltató - a kártyával azonosított elektronikus utalvány elfogadás esetén - kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére:
a) az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti szálláshely alszámla terhére
aa) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.),
ab) belföldi utazásszervezés (TEÁOR’08 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),
b) az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti vendéglátás alszámla terhére
ba) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR’08 56.10.),
bb) egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.)
bc) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.),
c) az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti szabadidő alszámla terhére
ca) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR’08 86.90.),
cb) előadó-művészet (TEÁOR’08 90.01.),
cc) múzeumi tevékenység (TEÁOR’08 91.02.),
cd) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR’08 91.04.),
ce) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR’08 93.21.),
cf) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’08 93.29.),
cg) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04.),
ch) testedzési szolgáltatás (TEÁOR’08 93.13),
ci) egyéb sporttevékenység (TEÁOR’08 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége),
cj) belvízi személyszállítás (TEÁOR’08 50.30.)
ck) egyéb foglalás (TEÁOR’08 79.90-ből az idegenvezetés)
cl) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.).
(2) A szolgáltató a kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át.

6. §

(1) Az utalvány beváltás a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, az intézmény által kialakított központi internetes felületen, vagy a szolgáltató által kialakított saját internetes utalvány beváltási felületen keresztül, vagy az intézménynél működő telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján történhet.
(2) Az utalványnak a telefonos felhatalmazó központon keresztül történő beváltására a szolgáltatónak és a munkavállalónak - társkártya esetében a munkavállaló közeli hozzátartozójának - az intézmény által kezelt személyazonosító adatai vagy az intézmény által adott egyedi azonosító alapján történő, a visszaélések elkerülését biztosító módon történő azonosítását követően kerülhet sor.

7. §

(1) Az intézmény és a vele a 13. § szerinti egy vállalatcsoportba tartozó társaságok úgy kötelesek kialakítani az utalványelfogadás rendszerét, hogy az mind a saját, mind pedig más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálon keresztül elérhető legyen.
(2) Más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálok használatáért a működtető gazdasági társaság az intézmény felé díjat számolhat fel, amely az intézmény és a működtető gazdasági társaság megállapodásától függ, de ennek mértéke nem haladhatja meg a beváltott elektronikus utalványok összértékének 0,3%-át.

8. §

(1) Az intézmény köteles elérhetővé tenni a munkavállaló részére a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás forgalmának és egyenlegének internetes lekérdezését, egyedi tranzakció és forgalmi időszaki bontásban, valamint a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás egyenleg lekérdezhetőségét telefonon.
(2) Az intézmény köteles értesítést küldeni a munkavállaló részére minden alkalommal, amikor a munkáltatótól támogatás érkezik az elektronikus utalvány nyilvántartásra.

9. §

(1) Az adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek nem kell sem visszafizetnie a munkáltatónak, sem kifizetnie a munkavállaló részére.
(2) Az intézmény a személyes elektronikus utalvány nyilvántartást megszüntetheti, és a kártyát valamint a társkártyákat visszavonhatja, ha a nyilvántartás 24 hónapon keresztül nem tartalmaz le nem járt utalványt. A nyilvántartás megszüntetéséről és a kártya visszavonásáról az intézmény előzetesen, a visszavonást és a megszüntetést megelőzően legalább 2 hónappal köteles tájékoztatni az érintettet.
(3) A kártya lejárati ideje minimum 3 év. A 24 hónapnál rövidebb időközönként biztosított támogatás esetén az intézmény köteles lejáratkor új kártyát biztosítani.

3. A kártyához kapcsolódó díjak és jutalékok

10. §

(1) A kártya kibocsátásával, használatával és a támogatások igénybevételével kapcsolatban, valamint a kártya visszavonásával és a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás megszüntetésével összefüggésben - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásától eltekintve - a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számolhat fel.
(2) A kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint az intézmény, illetve a szolgáltató viseli.
(3) A (2) bekezdés szerinti összes költségnek az intézmény által a szolgáltató felé felszámított része nem lehet több, mint a kártya elfogadásáról szóló szerződés alapján bonyolított utalvány beváltási forgalom 1,5%-a, amelyet az intézmény a kártyával közvetlenül összefüggő működési és marketing költségeire fordít. Az intézmény köteles e költségeit számviteli rendszerében elkülönítetten nyilvántartani.
(4) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató a kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szolgáltató felé a kártya nála történő használatáért legfeljebb az adott kapcsolódó szolgáltatásra eső utalvány beváltási érték 1,5%-ának megfelelő összeget számíthat fel.

11. §

A társkártya előállítási és kézbesítési költségeit az intézmény a munkavállalóra háríthatja. A munkavállalóra hárított költség nem haladhatja meg társkártyánként az 1500 forintot. A társkártya használatával és a támogatások igénybevételével, valamint a társkártya visszavonásával kapcsolatban - a társkártya előállítási, kézbesítési költségeitől és az elveszett, ellopott vagy megrongálódott társkártyák pótlásától eltekintve - a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget az intézmény semmilyen jogcímen nem számíthat fel.

12. §

Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlása esetén az intézmény a kártya-előállítás és kézbesítés költségét a munkavállalóra háríthatja. Ennek mértéke nem haladhatja meg kártyánként az 1500 forintot.

12/A. §

A jelen alcím szerinti maximális költségek, összegek mértéke az áthárítható általános forgalmi adót nem tartalmazza.

4. A kártyakibocsátás feltételei

13. §

A kártya kibocsátására olyan, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltató - kivéve a természetes személyt és a szolgáltatóval szerződött szolgáltatót - jogosult, amelyet határozatlan időre vagy a kártyakibocsátás megkezdésétől számított még legalább 5 év határozott időtartamra alapítottak, és amely a vele a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti ugyanazon elismert vagy tényleges vállalatcsoportként működő gazdasági társasággal, illetve a vele legalább 5 éve szerződéses jogviszonyban - kivéve a letétkezelői tevékenység folytatását és a befektetési üzletmenet kihelyezését - álló Öpt. 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral együttesen megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:
a) ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen,
b) pénzforgalmi szolgáltatása keretében az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 000 darab saját kibocsátású készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel rendelkezik,
c) legalább 2 év tapasztalata van az SZJA törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25 000 darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.

14. §

Az intézménynek, és a szolgáltatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kötelezettségek és a rendeltetésszerű joggyakorlás megállapítható.
 

15. §

(1) Az intézmény a kártyakibocsátási tevékenységet a megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntetheti meg.
(2) A kártyakibocsátási tevékenység megszüntetésének - ideértve az intézmény végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésének elhatározását - feltétele, hogy az intézmény egy másik intézménnyel a kártya-kibocsátási tevékenységgel összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt és ezen másik intézmény vállalja a kártyakibocsátási tevékenységét megszüntető intézmény által kibocsátott kártyák további működtetését.
(3) A (2) bekezdésben előírt feltétel hiányában a tevékenység nem szüntethető meg.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott, a jogok és kötelezettségek, valamint a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződés esetén a korábbi intézmény kötelezettségei a jogosultak hozzájárulása hiányában is, valamint jogai (követelései) az új intézményre szállnak át; az új intézmény a kártyakibocsátásról, valamint utalvány elfogadásról szóló szerződésekben a korábbi intézmény jogutódja.

16. §

(1) Az e rendeletben foglalt előírások megtartásának hatósági ellenőrzése a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörébe tartozik.

17. §

Az intézmény a kártyakibocsátásra irányuló szolgáltatási tevékenység megkezdéséről haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül utólagosan értesíti a Hatóságot, amely erről az irányítását ellátó minisztert (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja, és az értesítést tevő intézményt nyilvántartásba veszi.
 

18. §

Az ellenőrzést a Hatóság a miniszter által utasításban kiadott ellenőrzési terv, továbbá a miniszter egyedi utasítása alapján végzi. A Hatóság az ellenőrzései eredményéről, megállapításairól 6 havonta, valamint eseti kötelezés alapján jelentést tesz a miniszternek.
 

19. §

Ha a Hatóság eljárása során megállapítja az e rendeletben meghatározott rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, és a jogsértéssel elért előnynek - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti az ellenőrzöttet azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Hatóságot,
d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a kártya kibocsátását,
e) elrendelheti a jogsértő módon kibocsátott kártyák forgalomból való kivonását vagy visszahívását,
f) elrendelheti a jogsértő módon kibocsátott kártyák megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett szervezet ügyfelek számára nyitva álló helyiségének, üzletének ideiglenes bezárását, ha az a kártyával rendelkezők széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges.

5. Záró rendelkezések

20. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

21. §

22. §

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 317/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 4. §-ával megállapított 3. § (1) bekezdését az R. hatályba lépését megelőzően a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatásokra akként kell alkalmazni, hogy azokat az R. hatályba lépését követően az Szja. törvény 71. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti szálláshely alszámlán kell nyilvántartani.