Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

ajandek termekek 2017 munkaugyi forum 213x373

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

Az alábbiakban közölt adatok már részben megváltoztak!
Kattintson ide az új összefoglaló megtekintéséhez.

 

2013-as távolléti díj számolással és fizetéssel kapcsolatos döntéseid meghozatala előtt az alábbi dolgokkal tisztában kell lenned.

MUNKÁLTATÓKÉNT, mielőtt a könyvelődet, bérszámfejtődet okolnád olvasd el ezt a tanulmányt.

KÖNYVELŐKÉNT, ha a bérprogram szolgáltatódat nyúzod, olvasd el ezt a tanulmányt.

Kérdések tömkelege érkezik hozzám a 2013-as távolléti díj számítás helyességével vagy helytelenségével kapcsolatban:

  • Jól számolom-e a 2013-as távolléti díjat?
  • Hogy kell beállítanom a bérprogramomat a távolléti díj helyes számolásával kapcsolatban?
  • Ha szabadságra megy a dolgozó normális, hogy egyik hónapban kevesebbet kap a másikban meg többet?
  • Kell-e távolléti díjat számolni a fizetett ünnepre, havi díjas dolgozó esetében?
  • Hogy kezeljem a távolléti díj számításnál a 174-es osztót?
  • Milyen bérpótlékokat kell a távolléti díjba beleszámolni?
  • Hogyan állapodjak meg a dolgozóval, ha saját távolléti díj számítási szabályt találtam ki?
  • Ki kell-e egészíteni a bért a minimálbér, valamint a garantált bérminimum szintre, ha a távolléti díj miatt kevesebbre jönne ki a munkavállaló bére?
  • Hogy magyarázzam el a dolgozómnak, hogy miért kap kevesebbet mint a szerződésben szereplő bére?
  • Kérlek nézd meg, hogy távolléti díj számolásaim jók-e!
  • Kérek szépen számolási példákat valamint állásfoglalást...
  • Stb... stb...

Ezek a kérdések azért merültek fel, mert a jogszabály nem egyértelmű és káosz van a bérek számítása terén. Az Mt. távolléti díj számítási szakaszai nincsenek összhangban a minimálbér kormányrendelettel, valamint a munkavállalóval munkaszerződésben rögzített megállapodással sem.

Vágjunk bele....

Mikor kell távolléti díjat fizetni?

  1. a szabadság tartamára,
  2. a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
  3. a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
  4. a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
  5. hozzátartozója halálakor két munkanapra,
  6. általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
  7. a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
  8. bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg,
  9. óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
  10. ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő. (Pl: felmentési idő)
  11. a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.

Kell-e a havidíjas dolgozónak távolléti díjat fizetni a hétköznapra eső munkaszüneti napra (fizetett ünnepre)?

NEM kell távolléti díjat fizetni a havidíjas dolgozónak a hétköznapra eső munkaszüneti napra (fizetett ünnepre)!!!

Csak az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő!!!

Ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy minden esetben kell távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra (fizetett ünnepre), akkor azt konkrétan megfogalmazta volna a jogszabályban.

A RÉGI Mt. konkrétan szabályozta, hogy mikor kell távolléti díjat fizetni a dolgozónak a munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) - “ha be volt osztva, de nem dolgozott” - ezt felejtsék el, mert ez a szakasz 2012. június 30-ával hatályát vesztette és zavaró lehet.

Hogyan kell számolni a távolléti díjat 2013-ban?

Előtte ismerni kell a napi munkaidő fogalmát:

88. §
(1)
Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott
a) teljes napi munkaidő vagy
b) részmunkaidő.

46. §
(1)
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
a) a napi munkaidőről,

Napi munkaidő alatt azt kell érteni, hogy a dolgozó 8 órás, 6 órás, 4 órás, stb...

Figyelem! NEM SZABAD a napi munkaidőt (megállapodás szerinti napi munkaidő) ÖSSZEKEVERNI a beosztás szerinti napi munkaidővel!!!

Havi bér esetén:

Az egy órára járó távolléti díj meghatározásakor a havi bért osztani kell 174-el (részmunkaidő vagy 8 óránál hosszabb teljes munkaidő esetén (pl. készenléti jellegű munkakörösök) a 174 arányos részével).
A napi távolléti díj az egy órára járó távolléti díj és a napi munkaidő szorzata (8 órásnak 8; 6 órásnak 6; 4 órásnak 4; stb...).
A havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel (pl.: egy havi végkielégítés összege megegyezik az alapbérrel).

Órabér esetén:

Az egy órára járó távolléti díj megegyezik az órabérrel.
A napi távolléti díj az órabér és a napi munkaidő szorzata (8 órásnak 8; 6 órásnak 6; 4 órásnak 4; stb...).
A havi távolléti díj meghatározásakor az órabért szorozni kell 174-el (részmunkaidő vagy 8 óránál hosszabb teljes munkaidő esetén (pl. készenléti jellegű munkakörösök) a 174 arányos részével).

Ki kell-e egészíteni a munkavállaló munkabérét, ha nem éri el a minimálbér vagy garantált bérminimum szintet?

Ha igen akkor, miért kellhet kiegészíteni a munkavállaló munkabérét, ha nem éri el a minimálbér vagy garantált bérminimum szintet?

Mt. 45. §
(1)
A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.

Mt. 136. §
(1)
Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.

Az Mt. rendelkezéseiből csak az derül ki, hogy a munkaszerződésben a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.

Az nem egyértelműen szabályozott, hogy minden hónapban legalább a kötelező legkisebb munkabért, ki is kell-e fizetni.

Valamint, ha az Mt. más szabályozása miatt kevesebb bért állapítana meg, a kötelező legkisebb munkabérnél vagy munkaszerződésben meghatározott alapbérnél, akkor melyik a főszabály:

a megállapodás szerinti alapbér
VAGY
az Mt. számítási szabály.

390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

2. §
(1)
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 98 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 22 560 forint, napibér alkalmazása esetén 4510 forint, órabér alkalmazása esetén 564 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 114 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 26 250 forint, napibér alkalmazása esetén 5250 forint, órabér alkalmazása esetén 656 forint.

Ráadásul a Minimálbér Kormányrendelet (390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról)

A munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét határozza meg, arról nem rendelkezik, hogy egy magasabb szintű jogszabály ezt nem “bírálhatja” felül.

Tehát ez a szabályozás sem segíti egyértelműen a munkáltatók, bérprogramozók döntését.

Az NGM állásfoglalása szerint KI KELL egészíteni a bért a minimálbér valamint garantált bérminimum szintre:

“…a munkabérek védelme érdekében a havi munkabér a szabadság miatti távollét miatt egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege.”

ngm allasfoglalas_2013-as_tavolleti_dijrol

Bizonyára találkoztál azzal a cikkel amiben azt írják, hogy nem mindegy mikor megy a munkavállaló szabadságra, mert rosszul is járhat.

Készítettem egy informális kalkulátort amit könyvelőként, bérszámfejtőként cégeidnek, a munkáltatóknak, akár a munkavállalóknak el tudsz küldeni.

Ki tudják számolni, valamint vizuálisan is láthatják, hogyan alakulnak a bérek, amennyiben a munkavállaló szabadságra megy 2013-ban.

haviberes tavolleti_dij_kalkulator_2013

Figyelem! Olyan munkabér szintnél is előfordulhat a kötelező szintre történő emelés, ami közel van a minimálbérhez, valamint a garantált bérminimumhoz!!!

Ezt az alábbi példák kapcsán láthatod:

ber kerekitesi_szabalyok_tavolleti_dij_miatt_2013-ban

Mikor kell a bérpótlékokat figyelembe venni a távolléti díj számításnál?

Ha a munkavállalónak van beosztása és beosztás szerinti idő alapján megy el szabadságra, betegszik le, stb... akkor a pótlékok ugyanúgy megilletik mintha dolgozott volna.

Mt. 147. §
(1)
A munkavállalót a 146. § (1) - állásidő - és (3) bekezdésében - távolléti díj jogosultsági idők - meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.
(2) A munkavállalót - az (1) bekezdés szerinti esetben - betegszabadság esetén arányos bérpótlék illeti meg.

Hogy néz ki a gyakorlatban:

berpotlek szamitasi_minta_tavolleti_dijra_2013

Használd korlátlan ideig INGYENESEN
az Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszer START csomagját!

 olmunkaido

Ha a rendszer elnyerte tetszését az ingyenes próbaidőszak alatt, megrendelheti:

  • 30 fő foglalkoztatottig 10 000 Ft/év
  • Könyvelőknek cég és munkavállalói összlétszám korlát nélkül 2950 Ft/hó

Mikor kell figyelembe venni az elmúlt 6 havi időszakot (irányadó időszak)?

Ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva.

A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó 6 naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék (műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, ügyeleti bérpótlék, valamint készenléti bérpótlék) figyelembevételével kell megállapítani.

A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban (6 hónapban) legalább a beosztás szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

Ha a munkavállalónak általánosan van munkaidő beosztása és úgy döntesz, hogy mégsem készítesz beosztást arra az időre, amikor a munkavállaló szabadságra menne, akkor sem járhat rosszul.

Hogyan állapodjak meg a dolgozóval, ha saját távolléti díj számítási szabályt találtam ki?

1. módszer: Ha VAN kollektív szerződés

Kollektív szerződésben egyszerű a feladatod, mert nincs az Mt.-ben arra vonatkozóan kikötés, hogy minden esetben a munkavállaló javára kell eltérned.
A számítási módot a szakszervezettel egyeztetve tudod elfogadtatni.
Így választhatod azt a módszert is, hogy úgy számolod a távolléti díjat, mint 2012-ben.
Egyértelműen rögzíteni kell a számolási szabályokat a kollektív szerződésben vagy egy mellékletében.

2. módszer: Ha NINCS kollektív szerződés

Szabályozni kell a munkaszerződésben vagy egy külön megállapodásban, ami a munkaszerződés mellékletét képezi, hiszen ez a megállapodás érinti a havi megállapodott alapbér kifizetését.

Mire kell odafigyelni?

Mt. 43. §
(1)
A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Második Részben foglaltaktól (Mt. 32. § - 229. §), valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.

Az Mt. szerint a munkaszerződésben olyan megállapodás köthető, ami a munkavállaló javára tér el.

Véleményem szerint az esetenként a hátrányára, egyébként az előnyére megállapodás nem fér bele az Mt. szabályozási körébe.

Tehát a munkavállaló minden esetben jobban kell járjon, mint amit az Mt. előír.

Abban a hónapban, amikor az Mt. magasabb összegű bért biztosít a munkavállalónak, mint a megállapodás, akkor azt kell alkalmazni, amikor pedig kevesebbet, akkor azt ki lehet egészíteni.

A távolléti díj megváltozott számítási módjával kapcsolatos problémákról tud a NGM, közlemény megjelentetését is fontolgatják.

Bruttó bér számítására példa:

1. Bruttó bér a tényleges munkanapokon: = (Alapbér / kötelező munkanapok száma a hónapban) x tényleges munkanapok

Alapbér: 250.000 Ft

Kötelező munkanapok: 23 nap
Tényleges munkanapok: 21 nap
Szabadság: 2 nap

Bruttó bér munkanapokra: (250.000 Ft / 23 nap) x 21 nap = 228.261 Ft

2. Távolléti díjazás szabadnapokra: = (Alapbér / kötelező havi átlagos munkaidő) x kötelező napi óraszám x szabadnapok

Alapbér: 250.000 Ft

Kötelező havi átlagos munkaidő: 174 óra
Munkaszerződés szerinti kötelező napi óraszám: 8 óra
Szabadság: 2 nap

Bruttó bér szabadnapokra: (250.000 Ft / 174 óra) x 8 óra/nap x 2 nap = 22.989 Ft

Az összes számfejtendő havi bruttó munkabér: 228.261 Ft + 22.989 Ft = 251.250 Ft, annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerinti havi bruttó bér 250.000 Ft. Természetesen a bruttó bér változásának hatására a nettó bér is változni fog.

Bruttó bér számítására példa a 2013.02.14.-én megjelentetett módszertani segédlet alapján “Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához”:

1. Bruttó bér a tényleges munkanapokon: = (Alapbér / kötelező munkanapok száma a hónapban) x tényleges munkanapok

Alapbér: 250.000 Ft

Hétköznapra eső napok: 23 nap
Munkaszüneti nap: 1 nap (ezt nem szabad figyelembe venni az osztószámnál)
Tényleges munkanapok: 20 nap
Szabadság: 2 nap

Bruttó bér munkanapokra: (250.000 Ft / 22 nap) x 20 nap = 227.272 Ft

2. Távolléti díjazás szabadnapokra: = (Alapbér / kötelező havi átlagos munkaidő) x kötelező napi óraszám x szabadnapok

Alapbér: 250.000 Ft

Kötelező havi átlagos munkaidő: 174 óra
Munkaszerződés szerinti kötelező napi óraszám: 8 óra
Szabadság: 2 nap

Bruttó bér szabadnapokra: (250.000 Ft / 174 óra) x 8 óra/nap x 2 nap = 22.989 Ft

Az összes számfejtendő havi bruttó munkabér: 227.272 Ft + 22.989 Ft = 250.261 Ft, annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerinti havi bruttó bér 250.000 Ft. Természetesen a bruttó bér változásának hatására a nettó bér is változni fog.

Amennyiben még mindig lenne kérdésed, kérdezz bátran a Munkaügyi Fórumban.

logo01-crop

Használd korlátlan ideig INGYENESEN
az Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszer START csomagját!
 olmunkaido