Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v6

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

Akinek már volt munkaügyi ellenőrzése annak a válasz forintban mérhetően kézenfekvő lehet, de ennél azért jóval többről van szó. Tégy velem egy munkaügyi kalandozást, hogy megtudd miért is van szükség ezekre a dokumentumokra.

de miert forum blog

 

Az első kérdés, hogy a jelenléti ív mire szolgálhatott és hogy lett belőle munkaügyi nyilvántartás. Az igény arra, hogy egy adott munkaterületen vagy munkahelyen tudják kik vannak jelen-már elég korán megmutatkozott.

Míg egy mamut vadászat esetén a törzsfőnök szemrevételezéssel felmérhette, hogy kik vannak a vadászaton (bár lehet, hogy a mamut láttán sokan szétszéledhettek a közös munka közben) addig már a piramisok építésénél sok száz ember dolgát kellett összehangolni, hogy a nehéz sziklák a helyükre kerüljenek, bizony tudni kellett, hogy minden rabszolga a helyén van.  A Római légióban is számon tartották, hogy ki áll a csatasorban az ütközet megkezdése előtt. Ebből jól látjuk, hogy a jelenléti ív mindig is egy kontroll funkciót töltött be és egyben a vezetőnek segített átlátni a beosztottakat akár az iskolában a hetes reggeli létszámjelentésénél.

A fizetség és a bér megjelenésével azonban a munkavállaló érdekeit is szolgálta, hiszen ez a papír, papírusz, kőtábla, cseréptábla, rovátka a keresztfán vagy akármin nyilvántartott dokumentum megmutatta, hogy milyen ledolgozott időért jár a bér.

Ez a kis történelmi kitekintés azért kellett, hogy megértsd mire is szolgál a munkaügyek két leghasználtabb dokumentuma. Ma már minden munkaadónak kötelező munkaügyi nyilvántartást vezetni és jelenléti ívet használni.

A kettő nem egy és ugyanaz. A jelenléti íven egy érkezés és egy távozás van jobb esetben. A munkaügyi nyilvántartáson viszont a munkaidő kezdete és vége szerepel. Ha valaki előbb érkezik az nem feltétlenül jelenti azt, hogy korábban kezdte meg a munkát. Lehet csak éppen átöltözik, kávézik stb. A korábbi távozás pedig nem feltétlen jelent sűrűbb munkát.

A munkaidő nyilvántartás legfontosabb követelményei a naprakészség és az ellenőrizhetőség. Utóbbi azt jelenti, hogy ugyanazt látja a munkáltató és a munkavállaló és adott esetben a hatóságok. Mert nem mindegy, hogy hánykor kellett volna végezni vagy a munkáltatónak az, hogy túlórázott-e vagy sem.

A naprakészség pedig azt jelenti, hogyha most azonnal ránézünk a nyilvántartásodra akkor a mai napon valóban azok az emberek szerepelnek, akiknek ott kell lennie és valóban azok a munkaidő kezdetek és végek szerepelnek-e rajta, amiket beütemeztünk. Tehát nincs olyan, hogy majd utólag kitöltjük és olyan sincs, hogy előre elkészítjük. (ne keverjük össze a beosztással) Ezek mind a munkáltató mind a munkavállalónak adnak félreértésekre okot.

További követelmények a hitelesség teljesség és valóság, hiszen akár hivatalos okiratként is tekinthetünk rá, amelyről a bérszámfejtés készül. Ez is érdeke (lenne) mind a két oldalnak hiszen a bérszámfejtés ezen adatok alapján történik meg. A munkáltató mondhatja, hogy.: ,,Ha valakinek hiányzik az órája a papíron akkor valóban dolgozott-e akkor tehát jár az apanázs? Higgyek neki?” A munkáltató részéről meg: ,,Valóban bent maradjak tíz órát, ha csak négyre lettem beírva? Ebben az üzemben úgysem veszi észre senki, ha eltűnök a tömegben a kijárat felé.”

Tudom, hogy a gyakorlat a valóságban eltér de ebben a bejegyzésnek csak annyi volt a célja, hogy megmutassa miért is alakult ki a munkaügyi nyilvántartás és a jelenléti ív. Az is nyilvánvaló, hogy a két fenti példa sarkított de rávilágít arra, hogy mi is lenne a célja a munkaügyi nyilvántartásnak.

Ha már itt tartunk. Te hogyan vezeted a munkaügyi nyilvántartásod? És biztos vagy benne, hogy jó a jelenléti íved?

Munkaügyi Mór

munkaugyi forum belepes 600x50