NEM KELL egybefüggő 14 nap szabadságot kiadni!

Kedves Kolléga!

Többen kerestek meg azzal, hogy azt hallották előadáson vagy olvasták az interneten, hogy 14 nap egybefüggő szabadságot kell kiadni a dolgozónak 2011. augusztus 1-től.

Ez a 2011-es évi szabadságokra is vonatkozik és idén mindenképpen ki kell adni 14 nap egybefüggő szabadságot.

Tájékoztatlak, hogy NEM ÍGY VAN!

"Mt. 134. §
(4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság."

Azt mondom, de az alábbiak alapján látni fogod Te is, hogy a 2011. augusztus 1. után a szabadságok kiadása kapcsán a törvény mintha nem is változott volna. Mindent úgy kell csinálni és kezelni, mint 2011. augusztus 1. előtt tettétek vagy kötelező lett volna csinálni.

Annak érdekében, hogy pontosan láthasd az összefüggéseket, szokásomtól eltérően jogszabályi helyeket fogok idézni a szabadságra vonatkozóan a Munka törvénykönyvéből.

Mt. 134. § (4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. 

Ez 2011. augusztus 1-előtt is így volt a Munka törvénykönyve szabadságokra vonatkozó rendelkezéseibe -, ez nem változott.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Sokan a szabadság engedély tömböt vezetik - azért hivatkozok erre mert ezt mindenki ismeri.

Mire szolgál a szabadság engedély?

Ha valaki az éves szabadságát kettőnél több részletben tölti le, kell szabadság engedély - ez 2011. augusztus 1. előtt így volt és után is így van.

Pl: egy 20 szabadság nappal rendelkező munkavállaló elmegy 2 X 10 nap szabadságra, akkor nem kell szabadság engedély kitölteni. De, ha a 20 szabadság napját már 3 vagy ennél több részletben kapná meg, akkor már kell a szabadság engedély.

(Tévhitek a szabadság engedély tömbbel kapcsolatosan:

1. Szabadság kiíró tömbnek hívják, ez félreértésre ad okot mert ez nem a szabadságok kiírására, nyilvántartására szolgál, hanem arra, hogy ezzel bizonyítsuk azt a tényt hogy a dolgozó kérésének megfelelően adtuk ki az éves szabadságait kettőnél több részletben.
    

2. Ez a hivatalos szabadság engedély - tájékoztatlak, hogy nincs érvényben hivatalos szabadság engedély. Nem létezik ilyen dokumentum.
    

3. Dehát sorszám is van rajta - ez csak “megtévesztés” - a sorszám semmit nem jelent- nem szigorú számadású. A könyvelők tudják, hogy minden szigorú számadású nyomtatványról külön nyilvántartást kell vezetni. Még nem találkoztam olyan könyvelővel aki a szabadság engedély tömbökről a szigorú számadású nyomtatványok között nyilvántartást vezetne - de lehetséges, hogy vannak olyanok akik vezetik.)

A lényeg az, hogy dokumentálva legyen valamilyen formában, hogy a dolgozó kérésének megfelelően adjátok ki az éves szabadságait - a dolgozó írjon pár sort; e-mailt elmentve - vagy kinyomtatva; erre a célra rendszeresített excel tábla, bármi csak írásos nyoma legyen a szabadság kérelemének.

2011. augusztus 1-től a Mt. 134. § (4) bekezdése az alábbiakkal egészült ki:

Mt. 134. § (4) folytatás: Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok 

Devecseri iszapkatasztrófa, árvízi védekezés, stb

A munkaügyi felügyelők nem fogadják el az alábbi indokokat:

1. Sok volt a munkánk ezért nem tudtuk esedékesség évében kiadni a szabadságokat.
    

2. Dehát március 31.-ig kell kiadni a szabadságokat - ha te is így tudtad, akkor most még nem késő változtatni ezen.
    

3. A dolgozó nem akar szabadságra menni - én küldeném... de nem akar..., dehát nem erőltethetem szegényt, mert ez nem jó neki :)))).

Mt. 134. § (9) - (10) bekezdés

(9) A (3) bekezdés a) pontja, a (4) bekezdés, illetve a (6) bekezdés alkalmazásakor kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, amelynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná.

(10) A rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot - a (8) bekezdés szerinti, működési körét érintő ok következményei orvoslása mellett, illetve a (9) bekezdés szerinti gazdasági érdeke sérelme nélkül - kiadhatta volna.

Ha van kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működési körötöket közvetlenül és súlyosan érintő ok, AKKOR dönthettek úgy:

Mt. 134. § (4) folytatás: miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

Ez csak annyit jelent, hogy nem kell szabadság engedély tömb és kettőnél több részletben is kiadhatjátok a munkavállaló éves szabadságát azzal a megkötéssel, hogy legalább egybefüggő 14 nap távollétet (kb. 10 nap szabadságot) biztosítotok a számára. - Nem 14 nap szabadságot.

Helyes megoldás:

Adjátok ki esedékesség évében a munkavállalók összes szabadságát, vezessétek és dokumentáljátok továbbra is a szabadság engedély kérelmeket, mintha semmi nem változott volna a “szabadság törvényben” és így nem kell rettegni attól, hogy valamit elrontotok.

További szép napot kívánok Neked és ne feledd, mindig ott állunk melletted!

Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó