Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v6

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően lényeges változások következtek be 2012. január 1-ével. A január havi bevallási és fizetési határidők közeledtével – ha még nem tették volna - sürgetően indokolt áttekinteni a helyzetet, és ha lehetséges, pótolni a mulasztásokat, megtenni a szükséges intézkedéseket. Felvázoljuk az ügyvezetésre vonatkozó járulékfizetési szabályokat.

Az alábbiakban áttekintjük az ügyvezető tag lehetséges jogviszonyait, és a vele járó közteher-fizetési kötelezettségeket. Azzal az esettel itt nem foglalkozunk, amikor a tag az ügyvezetés mellett más munkakört is ellát.

I. Cégjogi szabályok

Elsőként röviden tekintsük át a cégjogi szabályozást.

Kikről beszélünk?

Bármely formájú gazdasági társaság vezető tisztségviselőiről, akik e tisztségüknél fogva ellátják a gazdasági társaság ügyvezetését. Cégformák szerint:

A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el. (Gt. 21.§/2/)

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. (21.§/3/)

A részvénytársaság ügyvezetését - kivéve, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgató - 247. §) ruházta - az igazgatóság mint testület látja el. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy igazgatótanács látja el egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság). Ez esetben a részvénytársaságnál felügyelőbizottság nem működik, és az igazgatótanács tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek. (Gt. 21.§/4/)

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés?

Erre a legpontosabban akkor tudunk válaszolni, ha szó szerint idézzük a törvényt:

Gt. 22. § (1) Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
(3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

Tehát: az ügyvezetés ellátható megbízási jogviszonyban is, és munkaviszonyban is. Egyszemélyes kft-k, Zrt-k, és a Kkt-k, Bt-k alapítói is lehetnek munkaviszonyos ügyvezetők – azzal a feltétellel, hogy erről a társasági szerződésüknek kifejezetten rendelkezniük kell.

Ezek a szabályok egyaránt vonatkoznak a tag ügyvezetőkre és a nem tag, ugymond kívülálló ügyvezetőkre.

A megbízási jogviszonyos ügyvezetésnél – akik egyben tagjai is a társaságnak – ismert a kkt. bt. és Kft. cégformájú gazdasági társaságokra vonatkozó azon 2012-es szabály, hogy a korábbiakkal szemben – a Tbj törvény alkalmazásában - társas vállalkozónak minősülnek – így járulék szempontjából kiterjed rájuk az a szabály, hogy utánuk a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 %-a után kell fizetni (Tbj. 4.§ d.5., 27.§/2/, 2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) bekezdés )

Zártkörűen működő részvénytársaságra ez a szabály nem vonatkozik – ott az alapító, a részvényes ha megbízásban lát el ügyvezetést – ezzel nem válik társas vállalkozóvá (Tbj. 4.§ d.5) – és ha eddig a megbízásban nem volt járulékfizetési kötelezettsége – mert pl. díjazás nélküli volt – ezután sem lesz.

Milyen végzettség kell az ügyvezetéshez?

Az ügyvezetéshez a legfrissebb NAV állásfoglalás szerint sem kell középfokú végzettség – így a garantált bérminimum szabályait a vezető tisztségviselőkre nem kell alkalmazni.

http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/adoinfo/jarulek/tajekoztato_tarsas_vallalkozasnak_minosulo.html?honap=2012_1

II. Járulék és szocho szabályok

1. Általános szabályok

Általánosságban, ha nincs kivételes státusz, munkaviszonyban, társas vállalkozóként az alábbi közterhek merülnek fel.

1.1. Szociális hozzájárulási adó

Az ügyvezetés tagi (megbízási) jogviszonyban a szociális hozzájárulási adó szempontjából adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül kkt. bt. Kft. esetében - Zrt-nél nem. (2011:CLVI. tv. 455.§/2/ c./)

A tag ügyvezető részére e jogviszonyra tekintettel a társaságot havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a (2011:CLVI. tv. 457.§/1/)

A szociális hozzájárulási adó mértéke: az adóalap 27%-a. 2011:CLVI. tv. 459.§)

1.2. 10% Nyugdíjjárulék

Alapja: járulékalapot képező jövedelem (az ügyvezetés díjazása), de legalább a minimálbér (Tbj. 27.§/2/)

1.3. 8,5% Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék

Alapja: járulékalapot képező jövedelem (az ügyvezetés díjazása), de legalább a minimálbér 150 %-a (Tbj. 27.§/2/)

2. Ügyvezető tag legalább heti 36 órás munkaviszony mellett

Mentesül a társaság az ügyvezető tag után a minimálbér alapján meghatározott szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha a tag a teljes hónapban legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állt, és erről nyilatkozatot tesz a társaság részére. (2011:CLVI. tv. 458.§/5/-/7/)

Ugyanez a helyzet a levonandó járulékokkal: a 10%-os nyugdíjjárulékkal és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékkal (Tbj.31.§/4/ b./)

Ezeket a közterheket a ténylegesen felvett jövedelem után kell fizetni – ha ez nulla, akkor nincs ilyen fizetési kötelezettség.

3. Ügyvezető tag – más társaságban is társas vállalkozó, vagy ügyvezető

Mentesül a társaság az ügyvezető tag után a minimálbér alapján meghatározott szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha a tag a teljes hónapban másik kifizetővel a minimálbér utáni szocho fizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban is áll, és ezt ő az őt terhelő adó alapjának megállapításakor számításba veszi, és erről a tag nyilatkozatot tesz a társaság részére. (2011:CLVI. tv. 458.§/5/-/7/)

Ugyanez a helyzet a levonandó járulékokkal: a 10%-os nyugdíjjárulékkal és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékkal, a társas vállalkozónak január 31-ig kell nyilatkoznia, hogy melyik társaságban lévő jogviszonya után fizeti a járulékokat. (Tbj.31.§/5/).

4. Ügyvezető tag nyugdíjas

Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a társaságnak nincs (2011:CLVI. tv. 458.§/3/ a./)

A nyugdíjas ügyvezető tagtól a társaság 10% nyugdíjjárulék levonásárára köteles a ténylegesen fizetett, tagi kivétként eszközölt (járulékalapot képező) jövedelemből. Minimum járulékalap nincs. (Tbj. 25.§)

Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék levonási kötelezettség nincs (Tbj. 25/A.§ c).

A nyugdíjas ügyvezető (kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó) után a társaság havi 6.390,-Ft (napi 213 Ft.) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

5. Ügyvezető tag – korengedményes nyugdíjban

A korengedményes nyugdíjat a 2011. évi CLXVII. törvény 2011. december 31-ével megszűntette, azzal, hogy onnantól korhatár előtti ellátásra jogosultnak a korábban ilyen ellátásban részesülők. A korhatár előtti ellátásban részesülők a Tbj vonatkozásában nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (míg az Szja törvény vonatkozásában továbbra is adómentes nyugdíj jogcímen a korhatár előtti ellátás).

Ugyanakkor a korhatár előtti ellátás a törvény alapján megszűnik, ha a jogosult a saját kft-jében biztosítási jogviszonyt létesít. A részletek lásd alább. (Ez a rendelkezés csak azokra vonatkozik, akikre 2010-2011. években kötöttek korengedményes nyugdíjra megállapodást - akire 2009-ben vagy előtte, arra nem.)

Ez azt jelenti, hogy a korábban korengedményes nyugdíjas semmilyen formában nem láthatja el az ügyvezetést a saját cégében. Pontosabban lehet, de akkor elveszíti a korhatár előtti ellátásra jogosultságát.

A Tbj. egyetlen olyan foglalkoztatási formát ismer, amely nem jár biztosítás jogviszonnyal:
5.§/1/ g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

Ez alapján e tag ügyvezető nem lehet – mert akkor már biztosítási jogviszonnyal járó társas vállalkozónak minősül.

Legfeljebb egy díjazás nélküli, vagy minimális díjazású megbízási szerződéssel foglalkoztatott (mintegy külső) tanácsadó lehet a cégében.

A részletes feltételek: a 2009. december 31-ét követően és 2012. január 1-jét megelőzően megkötött megállapodásra tekintettel megállapított korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít olyan gazdasági társaságként/társas vállalkozásként működő munkáltatóval, amelynek természetes személy tagja és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató természetes személy tagja(i), a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. Az érintettek ellátásra való jogosultságát megalapozó megállapodásban ugyanis - a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára - nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

A részleteket és továbbiakat illetően lásd itt:

http://www.onyf.hu/?module=news&action=show&nid=10071&root=ONYF&rand=8cac153a92a0e86e03d43e50ddcc084c

Forrás: dr.Szabó Tibor, www.onadozo.hu