Kötelező bérkompenzáció 300.000 Ft alatti munkabéreknél

2011. évi XCIX. törvény

az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését

ösztönző egyes törvények módosításáról

1. §

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 17. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c) a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét.”

2. §

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
„t) a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő végrehajtására.”

3. §

A Met. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak vizsgálatára is.”

4. §

A Met. a következő 6/B. §-sal egészül ki:

„6/B. §

(1) Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ezen megállapítással kapcsolatosan nincsen helye a 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak, valamint munkaügyi bírság alkalmazásának.
(2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetén eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.
(3) Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azt is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre.
(4) Ahol jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés alapján hozott határozatot is érteni kell.
(5) Amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az (1) bekezdés alapján hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására került volna sor.”

5. §

A Met. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: T.) megállapított 3. § (1) bekezdés t) pontját, (5) bekezdését és a 6/B. §-t a T. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

6. §

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

7. §

Hatályát veszti:

a) az Mt. 17. § (1) bekezdés c) pontja,
b) a Met.
ba) 3. § (1) bekezdés t) pontja,
bb) 3. § (5) bekezdése,
bc) 6/B. §-a és
bd) 9/A. §-a.

8. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 7. § 2014. január 1. napján lép hatályba.
(3) Ez a törvény 2014. január 2. napján hatályát veszti azzal, hogy a hatályon kívül helyezése nem érinti az e törvényben meghatározott jogsértés megállapításáról hozott határozatokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények végrehajtását.

Dr. Schmitt Pál s. k.,                        Kövér László s. k.,
köztársasági elnök                         az Országgyűlés elnöke