Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

fekete pentek munkaugyi forum 213x373 banner

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

SÜTŐIPARI SZAKÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Budapest, 2009. december 7.

I. rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Kollektív Szerződést kötő felek – a Sütőipari Szakágazati Párbeszéd Bizottság

munkaadói oldala részéről a munkáltatói érdekképviseletet ellátó:

  • Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége megbízásából és képviseletében a Sütőipari Szakmai Érdekközössége (1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15.),

  • Magyar Pékszövetség (1117 Budapest, Dombóvári út 5-7.)

munkavállalói oldala részéről a munkavállalói érdekképviseletet ellátó:

  • Sütőipari Dolgozók Szakszervezete (a továbbiakban: SDSZ), (1068 Budapest, Városligeti fasor 44.),

több munkáltatóra és azok munkavállalóira kiterjedő hatállyal – figyelemmel a kölcsönösen méltányolható érdekeikre –, azzal a céllal, hogy annak szabályait, rendelkezéseit a TEÁOR’08 10.71 és 10.72 szakágazat szerinti sütőipari tevékenységet végzőkre egységesen alkalmazzák, a következő

SÜTŐIPARI SZAKÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS-t

(a továbbiakban: Szerződés) kötik meg.

Aláírók rögzítik, hogy a dőlt betűtípussal írt, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) idézett szakaszai nem részei a Szerződésnek, csak a tájékoztatást, a megállapodás jobb megértését szolgálják.

I. fejezet

A Szerződés célja

  1. A Szerződő Felek – sajátos eszközeikkel élve – szabályozott együttműködés keretében elősegítik a hazai sütőipari szakágazat feltételeinek kialakítását, amelyek a sütőszakma eredményes működését, műszaki fejlődését, a foglalkoztatottak munkájának megfelelő díjazását, jogi védelmüket, valamint munkakörülményeik és szociális biztonságuk javulását lehetővé teszik.

  2. A Szerződésben meghatározott kapcsolatrendszer kialakításával Szerződő Felek intézményesen és rendszeresen megismerik a másik felet foglalkoztató kérdéseket.

  3. Szerződő felek együttesen fellépnek a sütőipari szakma tekintélyének növelése, a gazdálkodás feltételrendszerének javítása, a rendezett piaci és munkaerő-piaci viszonyok megteremtése érdekében.

    A szakmai színvonal növelése, a képzés ösztönzése és a megfelelő utánpótlás biztosításának elősegítése végett az 5 fő felett foglalkoztató illetve a szakmunkás gyakorlati képzést folytató vállalkozások 2009. január 1-től kötelesek legalább 1 fő mesterszakmunkást alkalmazni. 2012. január 1-től ez csak munkaviszonyban valósítható meg.

  4. A Szerződő Felek kölcsönösen törekednek a felmerülő problémák megegyezés útján történő megoldására.

  5. A Szerződés meghatározza a munkavállalók részére az egyes juttatások alsó határát.

  6. A Szerződés szabályozza a munkaidővel, munkarenddel, a munka díjazásával, a bérpótlékokkal kapcsolatos alapvető kérdéseket.

II. fejezet

A Szerződés hatálya

  1. A Szerződés személyi hatálya kiterjed a szerződést megkötő munkáltatói érdekképviselethez tartozó és kollektív szerződésre azt felhatalmazó, a jelen Szerződés 1. számú mellékletében felsorolt munkáltatókra és azok munkavállalóira.

  2. A Szerződő Felekhez – a szerződés hatálybalépése után is –csatlakozhatnak azon munkáltatói érdekképviseleti szervek, melyek nyilatkozatukkal a szerződést magukra nézve kötelező érvényűnek elismerik.
    Jelen Szerződést a hatálya alá tartozó munkáltatók valamennyi munkajogi jogviszonyban álló munkavállalójára alkalmazni kell, így a rendelkezései vonatkoznak:

  • a munkaviszonyban állókra függetlenül attól, hogy teljes, vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatásuk,

  • nyugdíjjogosultságot szerzett és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra,

  • külföldi munkavállalókra,

  • a Szerződés szabályait kell továbbá alkalmazni a munkáltató azon munkavállalóira, akik átmenetileg más, nem a Szerződés hatálya alá tartozó munkáltatónál végeznek munkát, kivéve ez alól, ha a tényleges munkavégzési helyen hatályos kollektív szerződés magasabb juttatásokat ír elő. Ugyanakkor nem vonatkozik a Szerződés a Mt. 188. § hatálya alá tartozó vezetőkre.

  1. A Szerződés határozatlan ideig van hatályban. A Szerződést bármelyik aláíró fél négy hónapos felmondási idővel felmondhatja, rendelkezéseit azonban a felmondási idő alatt is alkalmazni kell.

    A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy felmondási szándékukról és a felmondás konkrét okáról előzőleg írásban tájékoztatják a másik felet, és 15 napon belül tárgyalást kezdeményeznek a felmondást kiváltó okok megoldása érdekében. Ennek elmulasztása esetén a felmondás érvénytelen. A Szerződés érvényesen akkor mondható fel, ha az első tárgyalási naptól számított 15 napon belül az egyeztetés eredménytelen. Szerződő Felek felmondással – lehetőség szerint - abban az esetben élnek, ha a konfliktus a Szerződés egészét érinti, egyéb esetekben módosításra törekszenek.

III. fejezet

Munkaügyi kapcsolatok

  1. Szerződő Felek a Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását minden évben értékelik és a módosításokat oly módon végzik el, hogy az a következő év január 1-vel hatályba léphessen. Rendelkezéseit a Szerződő Felek – szükség esetén – év közbeni hatálybalépéssel is módosíthatják.
    A Szerződés kötésére, tartalmának, valamint mellékleteinek, kiegészítéseinek módosítására, vagy értelmezésére irányuló tárgyalást bármelyik aláíró fél írásban kezdeményezheti. A kezdeményezés nem utasítható vissza. A megkeresett fél a tárgyalási ajánlatról 15 napon belül köteles nyilatkozni. A Szerződés módosítását a Szerződő Felek közösen készítik elő.
    Bérmegállapodás tartalmától csak új megállapodással lehet eltérni.
    Felek közösen gondoskodnak a megkötött Szerződés, illetve a módosítások nyilvánosságra hozataláról.

  2. A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és kikérik egymás véleményét a munkavállalókat érintő főbb kérdések tekintetében, egyeztetnek a munkavállalókat érintő kezdeményezésekben, előterjesztésekben. Ennek hatékony végrehajtása érdekében együttműködnek a Sütőipari Szakágazati Párbeszéd Bizottságban.

  3. Szerződő Felek a munkavállalókat érintő főbb kérdéseknek tekintik:

  • a bérezést,

  • a foglalkoztatást,

  • a munka díjazását,

  • a munkarendet,

  • a pihenőnapok kiadásának rendszerét,

  • szervezeti átalakulást, a felszámolást, a munkavállalókat érintő átszervezéseket, létszámcsökkentést,

  • juttatásokat,

  • képzést-továbbképzést,

  • az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

A munkaügyi kapcsolatok tekintetében Szerződő Felek főbb kérdéseknek tekintik az Mt. második részében is megfogalmazott

  • szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét,

  • a munkaidő-kedvezmény felhasználását,

  • a szakszervezeti jogok gyakorlását,

  • tisztségviselőket megillető jogok és kötelezettségek teljesítését.

A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.[Mt. 22. § (1) bek.]

  1. A munkáltatói érdekképviseletek a szakágazat gazdálkodására vonatkozó főbb adatoknak a munkavállalói érdekképviselet felé történő közlésével (évente augusztus 31-ig: árbevétel, jövedelmezőség, létszám, bérköltség) elősegítik a reális munkavállalói igények kialakítását, a Szerződés módosítás és a bérmegállapodás előkészítését.

    A munkáltatók az adott gazdálkodó szervezetről szóló, ugyanezen típusú információkat a gazdálkodó egységen belül működő munkavállalói érdekképviseletek részére is biztosítják. Az adatvédelem a munkavállalók érdekképviseleteinek kötelessége.

  2. A Szerződő Felek a közöttük kialakult vita, valamint egy, vagy több munkáltatónál sztrájk kezdeményezése esetén előzetes megegyezésre törekszenek a konfliktust kiváltó okok közös érdekek alapján történő megoldása céljából. Ezért a munkavállalói érdekképviselet a szakágazati sztrájkszabályzat alkalmazásakor igénybe és figyelembe veszi a Sütőipari Szakágazati Párbeszéd Bizottság közreműködését, véleményét, szükség esetén külső közvetítőt vesznek igénybe.

    Sztrájk esetén a még elégséges szolgáltatásnak minősül a

  • kórházak, egészségügyi intézmények,

  • gyermekintézmények,

  • idősek otthona,

  • állami közbeszerzésű intézmények

          sütőipari termékkel való ellátása.

  1. A kölcsönös együttműködés és információcsere elősegítésére a Szerződő Felek vezetői szintű tanácskozásaikra egymás képviselőit meghívják. A munkáltatók képviseletükkel a Szerződést aláírókat, a munkavállalók pedig a SDSZ elnökét bízzák meg.

  2. A munkáltatók biztosítják a vállalkozáson belüli érdekképviseletek működését és érdemben együttműködnek velük. Ennek részletes szabályait a helyi kollektív szerződésben, vagy a munkáltató és az alapszervezet között kötendő megállapodásban kell rögzíteni.

(1) A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye.
(2) A szakszervezet joga, hogy munkaidő után, illetve munkaidőben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa.[Mt. 24. § (1)-(2) bek.]

  1. A munkáltatók az érdekképviseletek helyi működéséhez térítésmentesen biztosítják a tárgyi, anyagi és személyi feltételeket. Ennek konkrét szabályait a helyi kollektív szerződésben, vagy annak hiányában kétoldalú megállapodásban lehet rögzíteni.
    A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye.
    A közzétett információk összetételéről a szakszervezet maga dönt, de azoknak a munkavállalók tényeken alapuló informálását, tájékozottságát és a munkabéke megőrzését kell szolgálniuk.

  2. A választott tisztségviselők munkajogi védelmét a Mt. rendelkezései szerint kell biztosítani. Az SDSZ-hez tartozó alapszervezetek választott tisztségviselőinek a törvény 28. §-ában előírt védelme esetén a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv az SDSZ Elnöksége.
    Alapszervezeteknél – a titkár, vagy elnök kivételével – a jogosítványt az SDSZ Elnökségének illetékes tagja – SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gyakorolja.

A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani. [Mt. 22. § (3) bek.]

  1. Az SDSZ közvetlenül, vagy alapszervezete útján az Mt. 22. § (3)-(4) bek. szerint jogosult a munkakörülmények ellenőrzésére, mely ellenőrzés során a munkáltató köteles együttműködni. E tekintetben munkakörülmények alatt kell érteni többek között:

  • az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások megtartását,

  • a jogviszonyok és foglalkoztatási módok létesítését és megszüntetését,

  • a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat,

  • a munka díjazását,

  • a szabadság kiadását.

  1. Az Mt. 25. § (2) bekezdésében szabályozott munkaidő-kedvezmény fel nem használt részét, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató negyedéves összesítés alapján pénzben megváltja, s az SDSZ döntése szerinti bankszámlára utalja.

II. rész

MUNKAVISZONY


I. fejezet

A munkaszerződés

  1. A munkaszerződést – ide értve a határozott időre kötöttet is – a munkaviszony kezdete előtt írásba kell foglalni, melyben a munkavállaló személyi alapbére nem lehet kevesebb az ágazati bérmegállapodásban rögzített, a munkavállaló kötelező szakmai besorolásának megfelelő összegnél.
    A munkáltató az Mt. 76. § (7) bekezdésben megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség keretében írásban közli a munkavállalóval, hogy reá ezen Szerződés és a helyi kollektív szerződés vonatkozik, azokat betekintés céljából biztosítja. Tájékoztatja továbbá, hogy szakmai munkaköri besorolását és az ahhoz kapcsolódó személyi alapbérét azok alapján állapította meg.
    Azon munkáltatóknál, ahol ilyen van, a munkáltató azt is közli, hogy üzemi tanács, illetve az SDSZ – helyi alapszervezetén keresztül – működik.

  2. A szerződéstől eltérő foglalkoztatás mértéke nem haladhatja meg az Mt-ben írott mértéket, díjazása, elrendelésének feltételei az Mt. szerint történik.

II. fejezet

Munkaviszony megszüntetés

  1. A munkáltató átszervezésre, átalakulásra hivatkozással a munkavállaló munkaviszonyát csak más megoldás hiányában, különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a munkavállalóra irányadó nyugdíjkorhatár eléréséig hat, vagy kevesebb év van hátra.

    Ugyancsak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkáltató rendes felmondással a munkáltatónál és jogelődeinél legalább 20 éve munkaviszonyban állók munkaviszonyát.

    E pont tekintetében Szerződő Felek különös indok alatt olyan súlyos ok fennállását értik, amely mellett a munkáltató részére tarthatatlanná válna, vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. Az ok felmerülhet a munkavállaló személyével, de a munkáltató gazdálkodásával összefüggésben is.

    A munkáltató átszervezése, átalakulása esetén, ha a munkavállaló foglalkoztatását nem tudja biztosítani, köteles – ha erre a jogszabály lehetőséget biztosít – a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét felkínálni annak, aki legalább 20 éven át a munkáltatóval, vagy jogelődjeivel munkaviszonyban állt és az öregségi, vagy csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséhez kettő, vagy annál kevesebb éve van hátra.

III. fejezet

Felmondás

(1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót – legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban – a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. [Mt. 93. § (1)-(2) bek.]

  1. Abban az esetben, ha a munkáltató működési körébe tartozó ok miatt szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, a felmondási idő teljes időtartamára kell a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni.

IV. fejezet

Csoportos létszámleépítés

  1. Ha a munkáltató a Mt. 94/A. § szerinti csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelőzően legalább 30 nappal köteles az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal konzultációt kezdeményezni és azt a döntés meghozataláig, vagy a megállapodás megkötéséig az Mt. 94/B. §-ában meghatározottak szerint folytatni.

  2. A felmondási tilalom alatt álló, vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyének megszűnése esetén a munkáltató

  • elősegíti a más munkakörben történő foglalkoztatásukat,

  • ennek érdekében támogatja a szükséges át-, illetve továbbképzésüket,

  • előkészíti rokkantsági nyugdíjazásukat, illetve szociális járadék megállapítását.

  1. Ha a munkáltató a munkavállalót más munkakörben kívánja foglalkoztatni és ez átképzést, továbbképzést igényel, a munkavállaló részére munkaidő kedvezményt, tanulmányi szabadságot, költségtérítést, kedvező munkaidő beosztást biztosít. Mértékét a helyi kollektív szerződésben, annak hiányában a munkaszerződésben kell szabályozni, illetve rögzíteni.

  2. Átszervezés, szerkezetátalakítás, átalakulás következtében az eredeti munkakörükben nem foglalkoztatható munkavállalók részére fel kell ajánlani a munkáltatónál betöltetlen, a munkavállaló szakképzettségének és egészségi állapotának megfelelő munkahelyet. Ennek érdekében együttműködnek a helyi munkaügyi központtal.

  3. A munkáltató az Mt. 65. § (3) bekezdés a)-c)-d)-f) pontjaiban felsorolt esetekben a helyi szakszervezettel is egyeztetni köteles.

V. fejezet

Végkielégítés

(1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni
a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
időtartamát. [Mt. 95. § (1)-(3) bek.]

  1. A végkielégítés mértéke:

a) legalább 3 év munkaviszony esetén 1 havi,

b) legalább 5 év munkaviszony esetén 2 havi,

c) legalább10 év munkaviszony esetén 3 havi,

d) legalább15 év munkaviszony esetén 4 havi,

e) legalább 20 év munkaviszony esetén 6 havi,

f) legalább 25 évi munkaviszony esetén 7 havi átlagkereset.

A végkielégítés meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az Mt. 95. § (1) bekezdésben meghatározott módon

a) az öregségi nyugdíjra [87/A. § (1) bekezdés a) pont], továbbá
b) a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az a) vagy a b) pontban foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. [Mt. 95. § (5) bek.]

VI. fejezet

Rendkívüli felmondás és hátrányos jogkövetkezmények

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. [Mt. 96. § (1) bek.]

  1. Rendkívüli felmondás alkalmazása során a lényeges kötelezettség-szegés esetei

a) munkavállalói oldalról:

  • a szándékos károkozás minden esete,

  • egy éven belüli többszöri ismételt igazolatlan mulasztás,

  • 50 ezer Ft-ot meghaladó termelésben elkövetett gondatlan károkozás,

  • munkahelyen elkövetett lopás - bárki sérelmére,

  • könnyű testi sértés, becsületsértés elkövetése,

  • betegszabadsággal történő bizonyított visszaélés,

  • figyelmeztetés ellenére történő egy éven belül ismétlődő fegyelmezetlen magatartás,

  • munkavédelmi szabályok súlyos, vagy többszöri megszegése,

  • a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése,

  • titoktartási kötelezettség megszegése,

  • munkaszerződés megszegése;

b) munkáltatói oldalról:

A törvényben, jogszabályban, helyi kollektív szerződésben és jelen Szerződésben írott jogosultságoknak a munkavállaló írásos felhívása ellenére történő nem teljesítése, különös tekintettel az alábbiakra:

  • munkabér és egyéb járandóságok kifizetésének elmaradása,

  • a munkaidő és pihenőidő szabályainak be nem tartása,

  • a munkavédelmi szabályok súlyos, vagy többszöri megszegése,

  • a munkaszerződés megszegése.

  1. Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása:

A munkáltató a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhat azokban az esetekben, melyek egyébként a rendkívüli felmondásra is okot adnának, súlyuk azonban ténylegesen, vagy a munkáltató mérlegelése alapján nem indokolják a rendkívüli felmondást.

Hátrányos jogkövetkezmény lehet:

  • figyelmeztetés,

  • természetbeni juttatás megvonása,

  • egyéb szociális juttatások megvonása,

  • rendszeres, vagy rendkívüli prémium, egyéb juttatás megvonása részben, vagy egészben,

  • kereset-csökkentés.

Az anyagi konzekvenciákkal járó hátrányos jogkövetkezményeket határozott időre, de legfeljebb 6 hónapra lehet megállapítani. A keresetcsökkentés mértéke legfeljebb 20 % lehet, azonban a csökkentett keresetnek is el kell érnie a jogszabályban meghatározott havi minimálbér mértékét.

  1. A munkavállalóval szembeni hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedés rendje:

Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt. Hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedés csak írásbeli, indokolt határozatban szabható ki, amely tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást is.
Hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárásban biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését előadhassa és jogi képviselőt igénybe vehessen. [Mt. 109. § (3)-(5) bek.]

  • A munkavállaló jogi képviselőt saját költségén vehet igénybe.

  • Az intézkedés kezdeményezője a munkavállaló közvetlen felettese, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója. A döntést kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlója hozhatja meg.

  • A munkáltatói jogkör gyakorlója az ok megjelölésével írásban értesíti a munkavállalót, hogy ellene olyan eljárást indít, amely hátrányos jogkövetkezménnyel járhat. Ezen értesítés átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. Az értesítést követően 3 munkanapon belül biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését előadhassa és jogi képviselőt is igénybe vehessen.

  • Az értesítés átvételének megtagadása nem mentesíti a munkavállalót, hogy az eljárást megindítsák ellene, ha az átadás tényét a munkáltató tanuk jelenlétében tette és azt írásba foglalta, amit a tanuk aláírásukkal hitelesítettek.

VII. fejezet

Munkaidő

  1.  

a) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. [Mt. 117. §. (1) bek. a) pont]

b) Heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy a százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időtartamba tartozó munkaidő. [Mt. 117. §. (1) bek. c) pont]

  1. A sütőiparban a munkaidő heti 40 óra, heti két pihenőnappal. A munkaidő legfeljebb három havi munkaidő keretben is meghatározható. A kereten belül a munkavállaló havi bére nem lehet kevesebb személyi alapbérének (órabérének) 174 órára vetített összegénél, kivéve betegszabadság, táppénzes állomány, fizetés nélküli szabadság esetén.[Mt. 118/A. § (1)-(5) bek.]

a) Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg az Mt. 118. § (2) bek. szerinti feltételek megléte esetén, ha azt a munkaköri feladatok jellege indokolja (pl. őrök, portások, hőközpont, stb.).

b) Az Mt. 124/A. § (1) bek. (vasárnapi munkavégzés) és 125. §. (1) bek. (munkaszüneti napon munkavégzés) alkalmazása tekintetében a sütőipar rendeltetése folytán és tevékenysége során nyújtott szolgáltatása alapján vasárnap és munkaszüneti napon rendszeresen munkát végzőnek minősül, mivel az általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igényre figyelemmel, e nélkül a hétfői, vagy a munkaszüneti napot követő első munkanapi alapellátás során az általánosan elvárt friss árú szolgáltatása másképpen nem biztosítható. E szabály érvényesítése nem igazolja a megszakítás nélküli (folytonos) munkarend alkalmazását.

  1. Bármely munkarend alkalmazása esetén:

a) A napi munkaidő egyenlőtlenül is beosztható, ilyen esetben a napi munkaidő 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet.

b) A munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a heti 48, illetve a napi 12 órát.

Az állandó munkahelyen kívüli munkavégzés időtartama naptári évenként a 3 hónapot nem haladhatja meg.

VIII. fejezet

Pihenőidő

  1. Pihenőnap: a naptári napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak.

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. [Mt. 123. § (1) bek.]

  1. A munkavállaló részére két műszak között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani, melytől az (Mt. 123. §) szerint el lehet térni.

A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. [Mt. 147. §. (3) bek.]

  1. A heti pihenőnapok munkaidőkeret alkalmazása esetén havonta összevontan is kiadhatók. A helyi kollektív szerződés az Mt. 118/A. § alapján megállapított munkaidőkeret alapján az Mt. 124. § (4)-(5) bekezdésének betartásával a pihenőnapok kiadását helyileg szabályozhatja. Mindkét szabályozás esetén 6 munkavégzést követő nap után egy pihenőnap kiadása kötelező.

  2. A sütőiparban a munkarend lehet egyműszakos, illetve többműszakos. A munkarendet a munkáltató állapítja meg, azonban köteles azt a munkavállaló tudomására hozni a helyi kollektív szerződésben, a munkaszerződésben, vagy az Mt. 76. § (7) bek. alapján készített tájékoztatóban.

  3. Az egyes műszakok kezdési és befejezési idejét az Mt-ben előírt általános szempontok figyelembe vételével a munkaadó – működési körére jellemző sajátosságok alapján – határozza meg. Ezt a helyi kollektív szerződésben, vagy ennek hiányában a munkavállalókkal kötött írásbeli megállapodásban kell rögzíteni.

  4. Helyi kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában [Mt. 119. § (2) bek.] a munkavállalóval munkaidő beosztását, valamint a pihenőnapok kiadását írásban (a szokásos módon kifüggesztve) egy héttel előbb, egy hétre előre közölni kell. Ha az így meghatározott napi munkaidőnél a tényleges munkaidő rövidebb, a különbözetet állásidőként ki kell fizetni. Amennyiben a napi munkaidő hosszabb az előre írásban közöltnél, a közölt mérték feletti rész rendkívüli munkavégzésnek minősül.

  5. Ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült ok miatt nem tud munkát végezni (állásidő), az emiatt kiesett munkaidőre személyi alapbére illeti meg.

IX. fejezet

Rendkívüli munkavégzés

  1. Az egy fő által teljesíthető rendkívüli munkavégzés naptári évenként a 300 órát nem haladhatja meg. Elrendelésének szabályait az Mt. szerint kell alkalmazni.

A rendkívüli munkavégzésért pótlékolt munkabér jár. A pótlék mértéke a személyi alap bér 50 %-ánál, a pihenőnapon (pihenőidőben) végzett rendkívüli munka esetén a személyi alapbér 100 %-ánál kevesebb nem lehet, s átalányként nem fizethető. Ennél magasabbat a helyi kollektív szerződés, illetve ennek hiányában a munkaszerződés megállapíthat.

X. fejezet

Munka díjazása

  1. Éjszakai munka: a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Délutáni munka: a 14 és 22 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

A sütőiparban az – alkalmazott munkarendtől függetlenül – egyes pótlékok mértékeit, a helyi kollektív szerződésben, illetőleg ha az nincs, akkor a munkaszerződésben kell rögzíteni azzal, hogy

  • a délutáni munkavégzés pótléka 15 %-nál,

  • az éjszakai munkavégzés pótléka 30 %-nál, nem lehet kevesebb.

Ettől eltérően – figyelembe véve az Mt. 146. §-ában foglaltakat is –

  • a sütőipari szaküzletek (saját kereskedelmi egységek) alkalmazottjainak éjszakai pótléka 15 %,

  • adminisztratív jellegű munkakörben foglalkoztatottaknak (vezető I-II, szellemi I- III, ügyviteli) délutáni pótlék nem jár,

  • éjszakai munkát végző és nem a közvetlen termelésben részt vevő fizikai I. kategóriájú munkavállaló pótléka 15 %.

Az előzőekben felsorolt pótlékok számítási alapja a besorolás szerinti személyi alapbér és ezek az alapbérbe nem építhetők be. E pótlékok átalányban nem számolhatók el.

Az élelmiszerkereskedelem által vasár- és munkaszüneti napi értékesítésre megrendelt napi áruk előállításában és kiszállításában részt vevőket 50 százalékos bérpótlék is megilleti.

  1. A munkáltatónál alkalmazandó bérformákról a helyi kollektív szerződésben kell megállapodni. A munkavállalóra érvényes bérformát a munkaszerződésben kell rögzíteni. Teljesítménybér alkalmazása esetén garantált bér [Mt. 143. § (6) bek.] megállapítása kötelező, melynek összege nem lehet kevesebb a munkavállaló szakmai besorolásának megfelelő összegnél.
    A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.

  1. Az esetben, ha a munkáltató a 49. pont szerint teljesítményösztönző mozgó bér keretet alkalmaz, a következők szerint kell eljárni:

a.) a havi átlagos munkavállalói létszámra vetített, legalább bruttó 4.500 Ft keretet kell megállapítani.

b.) a keretet a munkáltató differenciáltan használhatja fel, de havonta a teljes keretet ki kell merítenie.

c.) Az egy főre jutó összeg részben, vagy egészben megvonható a 31. a) pont 6., 7., 9., bekezdése, továbbá rendszeres késés, igazolatlan hiányzás esetén.

d.) Az elvonás során a hátrányos jogkövetkezmények eljárási rendjét kell alkalmazni. (32., 33. pont)

  1. A Szerződő Felek a Kormány által előre jelzett átlagos inflációs ráta, valamint a teljesítmény növekedés mértékének figyelembevételével megállapodnak az éves minimális átlagbérnövelés mértékében.

A "Sütőipari egyszerűsített munkaminősítési és besorolási rendszer" rendszeres felülvizsgálatában, valamint a hozzárendelt minimálbérekben úgy állapodnak meg, hogy az a következő év január 1-ével hatályba léphessen.

XI. fejezet

Béren kívüli és szociális juttatások

  1. A munkáltató a munkavállalók véleményének előzetes meghallgatása után kötelezően választ, hogy természetbeni juttatást, vagy teljesítményösztönző mozgó bér keretet alkalmaz. A mozgó bér keret alkalmazásának szabályait a 47. pont tartalmazza. Amennyiben a munkáltató a természetbeni juttatást választja, úgy havonta legalább bruttó 4.500 Ft értékű (3.600 Ft névérték) meleg étkeztetési utalvánnyal köteles hozzájárulni munkavállaló étkezési költségeihez.

Az átadott utalvány értékét időarányosa csökkenti a

  • betegszabadságon, a táppénzes állományban (kivéve üzemi balesetből eredően),

  • fizetés nélküli és fizetett szabadságon töltött idő. Részmunkaidős foglalkoztatásnál a juttatás időarányosan jár.

Szerződő felek kifejezetten ajánlják, hogy a helyi KSZ vagy a munkáltató – gazdasági helyzetétől függően – úgy a természetbeni juttatás, mint a mozgó bér keret alkalmazása esetén a kötelező mértéknél magasabb juttatást állapítson meg. A kötelezőnél magasabb juttatás(ok) esetén a két rendszer együttesen is alkalmazható.

  1. A munkáltató az e célra rendelkezésre álló üdülők és egyéb szociális-kulturális létesítmények hasznosítása tekintetében az Mt. 65. § (1) bekezdésben meghatározott üzemi tanács (a továbbiakban: ÜT) jogkörökön túl a döntések előtt a helyi szakszervezetekkel is egyeztetni köteles. Az üdültetés – beleértve a csereüdültetést is – formáit és összes feltételeit (beutalás rendje, térítés mértéke, az üdültetés szervezése, stb.) a helyi szakszervezettel együtt kell szabályozni. Alapítványi formában történő működtetés esetén a feltételeket a négy érintett fél (munkáltató, alapítvány, ÜT, szakszervezet) közötti megállapodásban kell szabályozni.

  2. A munkáltató a munkavállalók pihenésének, regenerálódásának, szociális helyzete javításának érdekében üdülési csekket, önkéntes nyugdíj- és egészségbiztosítási befizetést, beiskolázási támogatást, utazási költségtérítést, internet-előfizetést, stb. is adhat.

  3. A sütőiparban az ipar jellegéből adódóan a kialakult szakmai szokások szerint munka- illetve formaruha juttatás illeti meg a munkavállalókat. A juttatás szabályait a helyi kollektív szerződésben, vagy annak hiányában a munkaszerződésben kell szabályozni.

A munkaszerződésben, vagy a Munkavédelmi törvény által kötelezően előírt kérdésekkel együtt „Munkavédelmi szabályzat”-ban kell megállapítani a védőruha és a munkavédelmi eszközök juttatásának, használatának, tisztításának szabályait is.

  1. A gazdálkodó szervezetnél a "munkabér előleg"-re legalább az előző havi bérköltség – éves átlagban betartandó – 1 %-ának megfelelő keretet kell biztosítani, melyet igény szerint ki kell adni.

  2. A munkáltató a munkavállalók részére lakásépítési, vásárlási kölcsönt biztosíthat gazdasági lehetőségei függvényében. Mértékét a helyi kollektív szerződésben, feltételrendszerét külön szabályzatban kell rögzíteni.

  3. Jóléti, szociális, kulturális és oktatási célokra a munkáltató megfelelő összeget biztosít éves gazdasági terveiben. Ezen kiadások veszteséges gazdálkodást a munkáltatónál nem eredményezhetnek. A juttatások mértékét és a felhasználás fő elveit a helyi kollektív szerződésben, alapítványi formában történő működtetés, illetve egyéb esetekben külön megállapodásban kell szabályozni, biztosítva a munkavállalói érdekképviseleteknek a felhasználási célok meghatározásában való közreműködését.

  4. A munkáltató a munkavállalók, illetve a helyi érdekképviseleti szervezet igénye esetén biztosítja a jogsegélyszolgálat működésének feltételeit az elvárható mértékben.

  5. A munkavállaló részére – helyi kollektív szerződés, vagy szabályzat alapján – további béren kívüli juttatások adhatók. Ilyen pl. minőségi prémium, törzsgárda jutalom, gépkocsivezetők balesetmentes közlekedéséért jutalom, nyugállományba vonulás jutalma, egészségpénztári, nyugdíjpénztári hozzájárulás.

III. rész

KÁRTÉRÍTÉS ÉS MUNKAÜGYI VITA

I. fejezet

Munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. [Mt. 166. § (1) bek.]

  1. A munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

  2. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg (Mt. 167. § (1) bek.). Ettől eltérően Felek a helyi kollektív szerződésben, vagy munkaszerződésben megállapodhatnak [Mt. 167. § (2) bek.].

Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. [Mt. 168.§]

(1) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány)
bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltató bizonyítja.
(5) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli. [Mt.169. §]

A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. [Mt. 170. § (1) bek.]

  1. A munkavállalót a Mt. 170. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerint meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell.

  2. Ha a kárt többen együttesen okozták, szándékos károkozás esetében egyetemleges kötelezésnek van helye. Gondatlan károkozás esetén a munkavállalók vétségük arányában, a megőrzésre átvett dolgok esetében pedig munkabérük arányában felelnek.

A munkavállaló által okozott károkra vonatkozó eljárási szabályok

  1. A munkáltató a munkavállaló által okozott károk megtérítésére a munkavállalót közvetlenül kötelezheti, ha a kártérítés mértéke a 250 000 forintot nem haladja meg:

a) gondatlan károkozás esetén,

b) szándékos károkozás esetén.

  1. A munkáltató kártérítési határozatát írásban kell a munkavállalóval közölni. A kártérítési határozat meghozatala előtt a munkavállalót személyesen meg kell hallgatni, és az eset összes körülményeit rögzítő jegyzőkönyvet kell felvenni.

  2. A kártérítési eljárás során a munkavállaló személyesen vagy képviselője útján járhat el. Képviselő lehet az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezet is.

  3. A kártérítési eljárást a kárt okozó munkavállaló felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető folytathatja le.

  4. A kártérítési eljárás során meg kell határozni a munkavállaló vétkességének fokát és mértékét, valamint a keletkezett kárt. A kár összegszerűségénél irányadó szempontok:

  • ha a dolog megrongálódott, a kár a kijavítás költsége és a dolog értékcsökkenésének összege,

  • ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, a kár a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói ár 50 %-a,

  • a kár bekövetkeztében a munkáltató is közrehatott, kármegosztásnak van helye.

  1. A kártérítési határozatban rendelkezni kell a kártérítési összeg megfizetésének idejéről és módjáról. Abban az esetben, ha a munkavállaló a teljes kártérítési összeg egy összegben történő megfizetésére nem képes, mérlegelési jogkörben a megfizetésre részletfizetés engedélyezhető.

  2. A kártérítési határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a munkavállaló a munkaügyi bíróságnál jogvitát kezdeményezhet, ez a végrehajtás tekintetében halasztó hatályú. E tényről a kártérítési határozatban a munkavállalót tájékoztatni kell.

  3. A 61. pontban meghatározott értékhatárt meg nem haladó, keresettel meg nem támadott kártérítési határozat végrehajtható okiratnak minősül.

II. fejezet

Munkáltató kártérítési felelőssége

(1) A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.
(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. [Mt. 174. § (1)-(3) bek.]

  1. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló azon dolgaiban keletkezett károkat, amelyeket a munkaviszonyából eredő kötelezettségei teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

A munkáltató – amennyiben megfelelő őrzés nem biztosítható – tiltja az alábbi vagyontárgyak munkahelyre történő bevitelét:

  • készpénz,

  • arany, ezüst és nemesfém tárgyak,

  • tartós személyes használatra rendelt dolgok (rádió, magnó, számítógép, CD-rom, mobiltelefon, stb.).

A munkáltató által okozott károkra vonatkozó eljárási szabályok

  1. A munkáltató a károsodás tudomásra jutásától számított 15 napon belül köteles a munkavállalót kártérítési igénye előterjesztésére felhívni.

  2. A kártérítési igényhez a munkavállalónak mellékelnie kell a kár összegszerűségének bizonyítására alkalmas okiratokat is.

  3. A kártérítési igénybejelentésre a munkáltatói jogkört gyakorló vezető 15 napon belül köteles indokolással ellátott írásbeli választ adni.

  4. A munkáltató köteles megtéríteni a dolgozó;

  • dologi kárát,

  • elmaradt jövedelmét,

  • a károkozással összefüggésben felmerült indokolt költségeit

  • nem vagyoni kárát

[Mt. 177. § (1)-(2) bek.]

  1. A kártérítés összegszerűségének meghatározása során az Mt. 178-183. §-aiban írt szabályokat különös tekintettel figyelembe kell venni. Ha a kárt üzemi baleset okozta, be kell szerezni a munkavédelmi feladatokat ellátó szerv véleményét is.

  2. A kártérítési igények elbírálása során a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek méltányosan kell eljárnia.

  3. A munkáltató írásbeli válaszában elismert kártérítési összeg egy összegben történő kifizetéséről a munkáltató a következő bérfizetési napon gondoskodik. A munkáltató által el nem ismert kártérítési igényének érvényesítését a munkavállaló a munkaügyi bíróság előtt kezdeményezheti.

  4. A Kártérítési Szabályzatot az Mt. és e Szerződés figyelembevételével a helyi kollektív szerződés eltérően is szabályozhatja.

III. fejezet

Munkaügyi vita

  1. Szerződő felek megállapodnak, hogy amennyiben közvetítőre, vagy döntőbíróra van szükség, e tekintetben az Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat szolgáltatását veszik igénybe.

  2. Munkaügyi jogvita tekintetében e rendelkezés alapján aláíró felek szervezetei békéltetőt vesznek igénybe. Ennek érdekében támaszkodnak a Magyar Pékszövetség és a Sütőipari Dolgozók Szakszervezete szakértelmére.

IV. rész

VEGYES ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

  1. Jelen Szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében az Mt., a hatályos egyéb jogszabályok, illetőleg a gazdálkodó szervezetek kollektív szerződései, valamint a munkaszerződésekben foglaltak az irányadók.

  2. A helyi kollektív szerződésben, vagy munkaszerződésben a jelen Szerződés előírásainál csak a munkavállalóra nézve azonos, vagy kedvezőbb feltételekre lehet megállapodást kötni.

  3. A Szerződés 2. sz. melléklete a sütőipar egyszerűsített munkaminősítési és besorolási rendszerét, a 3. sz. melléklet az évenként ehhez rendelt minimális alapbéreket tartalmazza.
    Jelen szerződés mellékletei a megállapodás szerves részét képezik.

  4. Jelen Szerződés aláírása napján, kiterjesztése az Mt. 34. § szerinti kiterjesztő határozat meghozatalát követően – hivatalos lapban történő – közzététel napján lép hatályba.

Budapest, 2009. december 7.

Dékán Jenő s. k.
Sütőipari Dolgozók Szakszervezete
elnök

Werli József s. k.
Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége
Sütőipari Szakmai Érdekközössége
titkár

Varga László s. k.
Magyar Pékszövetség
elnök

 

Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés 1. sz. melléklete
 

A munkáltatói érdekképviseletekhez tartozó és a Szerződés megkötésére felhatalmazást adó munkáltatók listája
 

Törzsszám    Munkáltató megnevezése

11271741     3 Kiss Kft.
11154701     94 Nagy Pékség Kft.
10226542     Flamand Pékség Kft.
26441421     Agrovár Bt.
11111702     ALBA-KENYÉR Sütőipari Rt.
13267160     Anibetti Kft.
10271353     Aquincum Finompékség Kft.
10753709     ARSENÁL Kft.
44201740     Asztalos László egyéni vállalkozó, Orosháza
13233774     ATI Pék Kft.
11036904     Bácska Sütő- és Édesipari Kft.
22313939     Bajor Pékség Bt.
11890881     Bakery Kft.
45403237     Balázs András egyéni vállalkozó, Szeged-Tápé
12559941     Balmaz Sütöde Kft.
10580060     Baquette Paris Kft.
11376877     Baranyi Kft.
50500835     Baranyi Lajos egyéni vállalkozó, Súr
20118824     Bárácz Antal és Társai Bt.
48079165     Bede Jenő egyéni vállalkozó, Poroszló
46934398     Bedő Szilárd egyéni vállalkozó, Győr
51130301     Bencze Józsefné egyéni vállalkozó, Zselickislak
11049920     Berényi Süti Food Kft.
12489570     Beretka és Társai Kft.
11271930     Ber-Next Kft.
12330816     Betz Kft
46858300     Biczó László egyéni vállalkozó, Győr
11398561     BINEXIM Kft.
20057200     „Bio-Sik” Kkt.
10528480     Bio-Süti Kft.
71218386     Bondor Béla egyéni vállalkozó, Vaskút
11506012     Bozsó Pékség Kft.
44393908     Braun Attila egyéni vállalkozó, Nagykamarás
25617029     BREAD Ipari és Kereskedelmi Kkt.
12312133     Brucker Sütő- és Cukrászipari, Kereskedelmi Kft.
29325364     Buci Kkt.
21239067     Buci Pékség Bt.
11046903     Burker Kft.
13597821     Ceres Sütőipari ZRt.
10362826     Cigle Ipari és Kereskedelmi Kft.
11993393     Cipó Kft.
13752594     COOP Kereskedelmi Győr Zrt.
51598947     Czuri Lajos egyéni vállalkozó, Jánkmajtis
26851545     Csákányi Kenyér Bt.
11989345     Csányi Kft.
13334497     Csányi Pékség Kft.
44390778     Csapó Imre egyéni vállalkozó, Békés
23600223     Császári Pékáru Kkt.
11425816     Cseh Pékség Kft.
11046604     Csizmadia és Társai Sütő- és Malomipari Kft.
45640117     Darabos Gábor egyéni vállalkozó, Kistelek
11221447     D-Back Kft.
12844508     Deák Pékség Kft.
11621579     Desa-Team Kereskedelmi Ipari Szolgáltató Kft.
11374514     Diamant Malom Kft.
20070249     DJ & K Bt.
12592892     DL Brot Sütőipari és Kereskedelmi Kft.
11513290     Doktorics Pékség Kft.
50533062     Domoszlai György egyéni vállalkozó, Tura
11162069     Domoszlai Kft.
11551256     Dorogi Magánsütöde Kft.
43624131     Doszpod László egyéni vállalkozó, Mélykút
11493594     Ecsedi Pékség Kft.
11251183     Éden 96 Kft.
25222056     Egervári Bt.
44826161     Egri Tibor egyéni vállalkozó, Abaújszántó
20850216     Ektor Sütőipari és Szolgáltató Bt.
11396813     EN-ESZ 20 Kft.
12483165     Európa Pék Kft.
12340420     Éva-Baker Sütő és Édesipari Termékeket Gyártó és Szolg. Kft.
21139826     F-Comp Bt.
23208450     Fánki Bt.
48757133     Farkas Zsolt egyéni vállalkozó, Tát
11772620     Fazekas 94 Sütőipari Kft.
11241689     Fehér Kenyér Sütöde Kft.
11024886     Fejedelmi Pékség Kft.
11303754     Ferrosüt Kft.
12244647     Fincsi 2000 Kft.
10791284     Friss Briós Kft.
10462067     Friss és Ropogós Kft.
26014199     Friss Kenyér Bt.
10639425     Friss Kft.
28516219     Friss-Pék-Sütőház Bt.
11281692     Frissten Kft.
11320618     Fűzfő Sütőipari Kft.
11095000     Galla és Társa Kft.
10835645     Gálity Kft. Gálic János
11243942     Gávavencsellői Sütőüzem Kft.
46081658     Gécs Zoltán egyéni vállalkozó, Lovasberény
12986242     Gelencsér Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
12510733     Gere István Sütödéje Kft.
11196390     Gordiusz Invest Kft.
53549994     Gönczöl Szabolcs egyéni vállalkozó, Bő
49084076     Gubola Zoltán egyéni vállalkozó, Pásztó
44838478     Gyarmati Lajos egyéni vállalkozó, Tolcsva
10563766     Gyermelyi Pék Kft.
11827160     Halász COOP ZRt. Sütőüzem
11489137     Házikenyér Kft.
10708895     HDF Kft.
24430054     Heim Sütöde Bt.
11177678     Hirsch és Társa-M Kft.
11274641     Hodosiné Egyéni Cég
11613675     Horváth Pékség Kft.
43033058     Horváth Tibor egyéni vállalkozó, Bogád
13121587     Hunor COOP ZRt.
11290054     Ihász és Társa Kft.
21484243     Iregi-Kitti Bt.
20449139     Ilfornó Bt.
12264212     Ipolyvölgye Sütöde Kft.
11753977     Ipoly Kenyér Kft.
47830668     Janovicz Gábor egyéni vállalkozó, Tarnalelesz
11260758     Jászkenyér Kft.
11260741     Jászladányi Sütőip. Kft.
11270908     Jász- Sütőház Kft.
13086280     Jelenfi Pékség Kft.
47939602     Kállai Istvánné egyéni vállalkozó, Füzesabony
20505129     Kalmár Ker és Szolg. Bt.
20465865     Kalmár Sütőipari és Kereskedelmi Bt.
11020576     Kalória Kft.
10730076     Karamell ZRt.
11172862     Katona és Fia Kft.
11246237     Kelet Gabona Impex Kft.
13212627     Kemence Kft.
11485951     Kemény Kft.
25619894     Keramik Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Aranycipó Pékség)
73266000     Kerekes Lajos egyéni vállalkozó, Ráckeresztúr
10448735     Kerek-Perec Kft.
11318703     Kertes Sütőipari Kft.
11043687     KERT-KIVI Kft.
21287565     Keszi Pékség Bt.
20451721     Király Pék és Társa Bt.
73394143     Kis Horváth István egyéni vállalkozó, Üllő
49021055     Kiss István egyéni vállalkozó, Tar
11490041     Kistó Pékség Kft.
11244974     KI-Süti Kft.
11792666     Kolcsár Sütőipari Kft.
12965418     Komáromy Pékáru Előállító Kft.
12600470     Komáromy Pékség Kft.
54597596     Kondricz Albert egyéni vállalkozó, Nagykanizsa
11295121     Kop-Cipóka Kft.
11341071     Korona Pékség Kft.
20057884     Kovács Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.
52127838     Kovács Ernő egyéni vállalkozó, Jászjákóhalma
52131343     Kovács József egyéni vállalkozó, Szihalom
48038223     Kovács Károly egyéni vállalkozó, Heves
11769776     Kovács Kft.
12141496     Kovács Pékség Kft.
13143381     Kovács-J. Pékség Kft.
24540218     Kovács Sütöde és Ker. Bt.
49890084     Könczöl Imre egyéni vállalkozó, Őrbottyán
46200099     Köö Imre egyéni vállalkozó, Alap
11042569     Kőrösladányi Sütőipari Kft.
46642703     Kránitz Ferenc egyéni vállalkozó, Mosonmagyaróvár
13399506     Kriegler Pékség Kft.
12535334     Krio Kft.
11340939     Kullai és Fia Kft.
12702266     Kurdi Family Pék Kft.
10455944     Kusinszky és Társai Kft.
11972679     Kvartett- M Kft.
11988681     Lan-Dankó Kft.
10955468     László Ádám és Társa Kft.
12203217     László Pékség Kft.
45021493     Lezák Zoltán egyéni vállalkozó, Nagybarca
72967801     Ligetiné Vass Éva egyéni vállalkozó, Sárisáp
44565512     Likerné Dr. Diószegi Mária egyéni vállalkozó, Dévaványa
11024604     Linzer Kft.
46724821     Litke Jenőné egyéni vállalkozó, Győr
10783445     Lőrinci Pék Kft.
11127855     Lővér Sütő ZRt.
10979563     Ludwig és Mentesi Sütőipari és Kereskedelmi Kft.
53231305     Lukács András egyéni vállalkozó, Káld
51117661     Lukács József egyéni vállalkozó, Mernye
11260796     Madarasi Kenyér Kft.
13577919     Madonna 2006 Pékség Kft.
11621823     Magyar Pékség Termelő és Kereskedelmi Kft.
12158801     Magyaros Kenyér Kft.
10465699     Majsa-Pite Kft.
62381336     Makó Sándor egyéni vállalkozó, Gyál
45643158     Málik István egyéni vállalkozó, Pusztaszer
11934998     Mátészalkai Sütőipari Kft.
12111255     Mátyás Sütő Kft.
11598266     Medix 98 Kft.
21619421     Mester-Pék Kkt.
46789105     Módos Ernő egyéni vállalkozó, Sopron
13365976     Molnár 79 Kft.
12678938     Molnár B. V. Sütőipari Kft.
63775301     Morár Péter egyéni vállalkozó, Hatvan
44610478     Mracskó András egyéni vállalkozó, Mezőkovácsháza
10603161     Multipék Kft.
20823645     Nagy és Társai Bt.
10949353     Napsütöde Kft.
62526740     Nemes Gábor egyéni vállalkozó, Csorna
54530968     Németh Ferenc egyéni vállalkozó, Zalalövő
46655262     Német Gyula egyéni vállalkozó, Fertőszéplak
50868292     Nógrádi Ferenc egyéni vállalkozó, Kaposvár
11997816     NON-STOP Sütöde 2000 Kft.
11069636     Norpan Sütőipari Kft.
10614893     N és N Kft.
11497574     Nyírség-Hassó Kft.
11241476     Nyír-Sütő Kft.
11892333     Olasz-Magyar Sütöde Kft.
11888299     Oláh és Társa Kft.
50075278     Orbán Róbert egyéni vállalkozó, Dunavarsány
11301006     Örségi Sütőipari Kft.
20434685     P és P Pékáru Bt.
12239117     Pálma 99 Kft.
12191381     Paning Kft.
10401691     Panini Kft.
10401914     Panino Sütőipari Kft.
11324052     Pannon Sütő Kft.
11282954     Pannon Varázs Kft.
25219528     Pánovics Sütöde Bt.
10566271     PAPINÓTH Sütőipari Kft.
11361000     Papp Kft.
12647057     Papp-Pék Kft.
12558452     Papp Pékség 2000 Kft.
52210286     Pataki Kálmán egyéni vállalkozó, Jászberény
12848485     Pécsi Pékinas Kft.
10452037     Pécsváradi Aranycipó Kft.
13095020     Pekár Kft.
11341095     Pékmester 2 Kft.
24400796     Pékmester Kkt. Rábai Gábor
10608276     Pékmester Biscuits Kft.
10608245     Pekó Kft.
24523770     Pékom Bt.
47760431     Pépei Pál egyéni vállalkozó, Nagyrábé
24541398     Perec Bt.
22071143     Petkó Pékség Bt.
10598139     Pilisi Sütő Kft.
12475474     Pille Kft.
23240049     Pille 93 Bt.
11976790     Piszke Öko Kft.
73295381     Pletscher Zoltán egyéni vállalkozó, Szigetújfalu
50874974     Pojtner János egyéni vállalkozó, Kaposvár
10402740     Polus-COOP ZRt.
46056773     Pongrácz József egyéni vállalkozó, Alsószentiván
10577862     Práter Pékség Kft.
12035205     Priway Kft.
20829122     Proviant Bt.
13121491     Pupák-Pék Kft.
71893165     Rácz Gyula egyéni vállalkozó, Bordány
71886396     Ráczné Tanács Aranka egyéni vállalkozó, Bordány
20023412     Rieger Pékség Bt.
11063908     Riwex Kft.
12368402     ROLL Rt.
12832181     Rónasági Kenyér Kft.
11061652     ROZETTA Coop Kft.
11025038     Royal II. Sütőipari Rt.
12730546     R.T. Panetterie Kft.
64366401     Samu Alfonz egyéni vállalkozó, Heréd
46109589     Sáfrány Zoltán egyéni vállalkozó, Sárbogárd
11268134     Sebestyén Kft.
46668013     Sebestyén Tibor egyéni vállalkozó, Pereszteg
24425146     Sercli Kkt.
45056158     Seres Andor egyéni vállalkozó, Sátoraljaújhely
22863173     Sikér '95 Bt.
12493717     Sikér Kft.
13071059     Sikér A Pékáru Kft.
11588803     SIKI Sütőipari Kft.
50765591     Sisa lászló egyéni vállalkozó, Szokolya
11175968     Solymosi Sütőipari Kft.
47024588     Somodi János Gyula egyéni vállalkozó, Ásványráró
11907028     Soós Pék Gép Kft.
10489880     Soproni Zoltán és Társai Kft.
10510902     Struktúra Kft.
46063858     Süller László egyéni vállalkozó, Pusztaszabolcs
12659285     Süni-Süti Kft.
10544178     SÜTI Kft.
10747773     Sütőker Rt.
11793722     Sütő-Malom 2000 Kft.
12877405     Svéda 1924 Pékség Kft.
49037634     Szabó Andrea egyéni vállalkozó, Karancslapujtő
50913983     Szabó Dezső egyéni vállalkozó, Böhönye
26015705     Szabó Kenyér Bt.
12509393     Szabó-Kern Sütő Kft.
47948215     Szalmási Tibor egyéni vállalkozó, Tenk
11245102     Szamosmelléki Sütőipari Kft.
40487290     Szántó András egyéni vállalkozó, Budapest XII. k.
11023706     Szántói Sütő Kft.
11049322     Szarvas-Cipó Kft.
13240440     Szaszkó Pékség Kft.
11601375     Széchenyi Kft.
11084732     Szegedi Sütödék Kft.
11593498     Szentesi Kenyér Kft.
20142093     Szentkúti Pékség Bt.
11062536     Szezám-Szikszó Kft.
41507937     Szilágyi Gyula egyéni vállalkozó, Budapest XI. k.
11056720     Szilasi és Társa Kft.
51741671     Szólláth Pál egyéni vállalkozó, Hajdúnánás
46134024     Szomolányi Árpád egyéni vállalkozó, Bicske
11601605     Takács Pékség Kft.
50891955     Takács László egyéni vállalkozó, Marcali
11061463     Tanoda Sütőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
11177719     Tarnamérai Szabó Kft.
10833595     Tatár Kft.
42379405     Tekes Fejes József egyéni vállalkozó, Budapest XI. k.
20830861     TIME Ipari Kereskedelmi Bt.
11506414     Tiszafüredi Főnix Kft.
54474923     Torma Béla egyéni vállalkozó, egyéni vállalkozó, Várvölgy
24578206     Tóth és Tóth Sütő Bt.
50895131     Tóth Imre György egyéni vállalkozó, Kaposvár
52689152     Tóth István egyéni vállalkozó, Sárbogárd
54174087     Török Kálmán egyéni vállalkozó, Pápa
10953703     T & T Kft.
11919555     Trixol-2000 Kft.
11780153     Univer Coop ZRt.
12182431     VÁC-TRANS Kft. Sütöde
11762188     Vadkert-Pékség Kft.
10882063     Vankó és Társai Kft.
45886168     Varga Ferenc egyéni vállalkozó, Mórahalom
50290581     Varga István egyéni vállalkozó, Nagykőrös
12390645     Varga Kenyér 2000 Kft.
11754899     Várdombi Sütőüzem Kft.
13121518     Végvári Kerek Perec Kft.
10410974     "Vekni" Kft.
10604650     Vela Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
11631190     Vértes Járműgyár Kft.
11042679     Vésztői Sütő Kft.
52220890     Vibrátor Kft.
10461640     Vilaszil Kft.
11063812     VILKE Vilmányi Kenyér és Élelmiszergyártó, Forgalmazó Kft.
24048589     Vincze István és Fiai Bt.
11186889     VITA-Sütő Kft.
13100674     Vulkán Pékség Kft.
46079437     Wanderer Géza egyéni vállalkozó, Lajoskomárom
12500909     Zalaco Sütőipari ZRt.
10647570     Zsarnóczay és Fivére Kft.
10908253     Zsemle Trió Kft.
11931627     Zsudit Kft.

 

Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés 2. sz. melléklete


Egyszerűsített munkaminősítési, besorolási rendszer
 

Az egyes kategóriákban megjelölt feltételek fennállása esetén a munkavállalót legalább az adott kategóriába kell besorolni.

Fizikai foglalkozásúak besorolási feltételei:

  1. Segédmunka, egyszerű betanított munka

E kategóriába sorolt munkák elvégzéséhez betanulási idő nem szükséges. Indokolt esetben a munkáltató betanulási időként maximum 1 hónapot írhat elő.

  1. Betanított munka

Legalább hat havi betanulást igényel.

  1. Szakmunka

Ellátásához minimum hat hónapnál régebbi, de két éven belüli szakképesítés, vagy a munka folyamatában egy év feletti begyakorlás szükséges.

  1. Minősített szakmunka

Minimum szakmunkás képesítéssel, két év feletti gyakorlattal végezhető tevékenység.

  1. Mester szakmunka

Ide sorolandók a legalább szakmunkás bizonyítvánnyal és 10 év feletti szakmai gyakorlattal, kivételes szaktudással és különleges személyi adottsággal rendelkező fizikai dolgozók, továbbá a mesterszakmunkások, valamint a legalább egy éves szakmai gyakorlattal rendelkező szaktechnikusok.

Ha a munkavállaló a kategóriára előírt feltételekkel (képesítési követelmény, gyakorlati idő) nem rendelkezik, akkor őt értelemszerűen eggyel alacsonyabb kategóriába kell besorolni.

 

A munkakörök besorolásához irányadó kategória-beosztás:

 

vezető sütő szakmunkás V. kategória (51-52 szakszám)
sütő szakmunkás két év gyakorlat felett IV. kategória (32-43 szakszám)
sütő szakmunkás két év gyakorlat alatt III. kategórai (32-43 szakszám)
betanított sütőmunkás II. kategória (31 szakszám)
segédmunkás I. kategória (11-14; 21-23 szakszám)

 

A sütőiparban foglalkoztatott fizikai munkavállalók besorolási példatára:

 

Kategóriák Élelmiszeripari munka-besorolási példatár szerinti szakszámok 6/1992. MüM rend. szerinti kódszámok
I. 11-14 szakszámú munkák
21-23 szakszámú munkák
(51-52 kódszám)
(51-52 kódszám)
II. 31 szakszámú munkák (53 kódszám)
III. 32-43 szakszámú munkák (54-56 kódszám)
IV. 32-43 szakszámú munkák (54-56 kódszám)
V. 51-52 szakszámú munkák, valamint a munkaköri és személyi (képzettség, gyakorlat, stb.) jellemzők alapján (57-58 kódszám)


A munkáltatóknál lévő minden fizikai munkakör elhelyezendő az öt kategória egyikében.
Az egyedi, speciális munkakörök besorolását a munkáltatók saját hatáskörben határozzák meg az adott kategóriák figyelembevételével.

 

A SÜTŐIPARI SZAKMAI MUNKAKÖRÖK PÉLDATÁRA

SZAKSZÁM

MUNKAKÖR
11 Telepőr
12 Portás
Segédmunkás
13 Takarító
Udvaros
14 Ládamosó
21 Szeletelő (kenyér, morzsa, kétszersült)
22 Csomagoló (morzsa, mélyhűtött termék)
Készárú kezelő (beolvasó, átadó, lerakó)
Raktáros (készárú és alapanyag)
Sütőipari betanított munkás
Sütemény beolvasó
Laboráns (betanított)
Ládázó
Árukiadó szállításra
Morzsadaráló
Morzsaüzemi szárító-daráló
Betanított bolti eladó
Gépkocsis készáru járatvezető (nem szakmásított)
23 Hűtőkamra kezelő
31 Sütőipari betanított munkás 10 év gyakorlati idő felett
32 Cukrász és tartós sütőipari termékek tészta feldolgozó
Táblás
Gépsor kezelő
Fűtő (vizsgához kötött)
Bolti eladó
Gépkocsis készárú járatvezető (szakmásított)
Takarító szakmunkás
33 Feladó (gépi)
Váltó (táblás)
34 Feladó (kézi)
41 Laboráns (képesített)
42 Édesipari tészta készítő
Boltvezető
Karbantartó (egyszakmás)
43 Kemencemunkás, vető, kisütő
51 Vonalfelügyelő (műszakvezető)
52 Sütőipari összmunkás
Dagasztó
Váltó
Karbantartó (többszakmás)
Szaktechnikus
Mester

 

Szellemi foglalkozásúak besorolási feltételei:

Vezetők: (A)

Vezető I. (11. kódszám)

Ide kell besorolni a gazdálkodó szervezet nagyobb szervezeti egységeinek vezetőit és helyetteseit (pl. gyáregység, gyárrészleg, főosztály, stb.)

Vezető II. (12. kódszám)

Ide az osztályvezetőket és ezzel egyenértékű szervezeti egységek vezetőit és helyetteseiket, továbbá a vállalati szervezeti szabályzat szerint osztályszervezetbe nem tartozó vezetőket és helyetteseket kell sorolni.

Termelési (tevékenység) irányítók: (B)

Termelési (tevékenység) irányító I. (21. kódszám)

Ide kell besorolni a szakirányú felsőfokú végzettségű termelésirányítókat (pl. gyáregységi szervezet keretei között működő gyárak vezetőit, üzemvezetőket, művezetőket, logisztikai vezetőket, számítástechnikai egységek műszakvezetőit, és mindezek felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező helyetteseit).

Termelési (tevékenység) irányító II. (22. kódszám)

Ide a középfokú szakmai végzettséggel (technikusi és szakközépiskola) rendelkező termelésirányítók, logisztikai irányítók, valamint azok helyettesei sorolandók.

Termelési (tevékenység) irányító III. (23. kódszám)

Ebbe az I. és II. kategóriában előírt feltételekkel nem rendelkező termelés- és logisztikai irányítókat kell besorolni.

Szellemi foglalkozású (nem vezető beosztású) alkalmazottak (C)

Ide kell besorolni azokat az érdemi munkát végzőket, akik az irányítás, végrehajtás, ellenőrzés területén feladatukat önállóan, felelősséggel látják el.

További besorolási feltételek:

Szellemi foglalkozású alkalmazottak I. (31-32. kódszám)

Középfokú iskolai végzettség.

Szellemi foglalkozású alkalmazottak II. (33-35. kódszám)

Középiskolai végzettség és a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szaktanfolyami képesítés.

Szellemi foglalkozású alkalmazottak III. (36-38. kódszám)

Egyetemi - főiskolai végzettség.

Ügyviteli alkalmazottak (D) (41-42. kódszám)

Ide kell besorolni a középfokú végzettségű ügyviteli feladatokat ellátókat és azokat az érdemi munkát végző szellemi foglalkozásúakat, akik a megfelelő iskolai végzettséggel, illetve tanfolyami képesítéssel nem rendelkeznek.

 

Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés 3. sz. melléklet
 

MINIMÁLIS ALAPBÉREK A SÜTŐIPARBAN
 

2010. évre

(40 órás munkahét figyelembevételével, normál munkakörülményekhez)
 

Fizikai foglalkozásúak

Kategória Élelmiszeripari munka-besorolási példatár szerinti szakszám Ft/óra Ft/hó
I. 11-14 szakszámú munkák
21-23 szakszámú munkák
423 73.500
II. 31 szakszámú munkák 423 73.500
III. 32-43 szakszámú munkák 515 89.500
IV. 32-43 szakszámú munkák 517 89.900
V. 51-52 szakszámú munkák, valamint a munkaköri és személyi (képzettség, gyakorlat, stb.) jellemzők alapján 520 90.400

 

Szellemi foglalkozásúak

Besorolás Ft/hó
Vezető I. 148.000
Vezető II. 122.000
Termelésirányító I. 95.000
Termelésirányító II. 89.500
Termelésirányító III. 74.000
Szellemi foglalkozású alkalmazott I. 89.500
Szellemi foglalkozású alkalmazott II. 89.500
Szellemi foglalkozású alkalmazott III. 95.000
Ügyviteli alkalmazott 89.500


A kategória-minimumokra való ráállással nem érintett munkavállalók ajánlott keresetnövelési mértéke 3 %.

Budapest, 2009. december 7.