Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

letoltheto munkaugyi naptarak segedanyagok 2017

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. - A pótszabadságokat kötelező adni, TILOS olyan megállapodást készíteni, ami alapján a munkavállaló lemond a pótszabadságokról.

A képre kattintva kérd Szabadságtervező Excelünket!

szabadsagtervezo banner

A szabadságok kiadása szempontjából munkában töltött időnek minősül:

  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, (pihenőnapok, állásidő, stb...)

  • a szabadság,

  • a szülési szabadság, (TGYÁS)

  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (GYED vagy, ha nem jogosult akkor GYES) első hat hónapjának,

  • a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, (nem feltétel, hogy egybefüggő 30 nap keresőképtelenség legyen)

  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,

a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama:

  1. a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint

  2. a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá

  3. a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

  4. a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,

  5. hozzátartozója halálakor két munkanapra,

  6. általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

  7. önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,

  8. bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,

  9. a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá

  10. munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

FIGYELEM! Az igazolatlan távollét és a munkavállaló kérésére adott fizetés nélküli szabadság időtartama (a fent említetteken kívül) csökkenti a szabadság jogosultsági napokat.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap.

A munkavállalónak
a) huszonötödik életévétől 1,
b) huszonnyolcadik életévétől 2,
c) harmincegyedik életévétől 3,
d) harmincharmadik életévétől 4,
e) harmincötödik életévétől 5,
f) harminchetedik életévétől 6,
g) harminckilencedik életévétől 7,
h) negyvenegyedik életévétől 8,
i) negyvenharmadik életévétől 9,
j) negyvenötödik életévétől 10
munkanap pótszabadság jár.

A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az előzőekben meghatározott életkort betölti.

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után 2,
b) két gyermeke után 4,
c) kettőnél több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő a pótszabadság, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

(Fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Pl.: az asztmás gyermeket habár nem fogyatékos, magasabb összegű családi pótlék megállapítása miatt, pótszabadság szempontjából figyelembe kell venni.)

Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50% mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár.

A ½ napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

Szabadság mértékével kapcsolatos kérdéseidet tedd fel a Munkaügyi Fórumban.

 munkaugyiforum long2belepes

Szabadságok tervezése

Habár törvény nem kötelez a szabadságok megtervezésére, elengedhetetlen az odafigyelés annak érdekében, hogy a szabadságot esedékességének évében ki tudd adni.

Ezért készítettem egy 2014-es SZABADSÁGTERVEZŐT (excel), melyet úgy tudok eljuttatni hozzád, hogy:

  1. az alábbi képre kattintva,

  2. beírod az e-mail címed és

  3. e-mailen azonnal megérkezik a postafiókodra.

A képre kattintva kérd Szabadságtervező Excelünket!

szabadsagtervezo banner

Szabadságok átvitele 2014-ről 2015-re?

Fő szabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

Ha mégsem sikerülne, akkor:

  1. A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

  2. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

  3. A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § - életkor szerinti pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

    Megállapodás MINTA szabadságok átvitelére 2014-ről 2015-re

  4. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

  5. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén és kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság ¼-ét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Szabadság következő évre történő átvitelével kapcsolatos kérdéseidet tedd fel a Munkaügyi Fórumban.

 munkaugyiforum long2belepes

Hogyan kell kiszámolni a munkavállaló éves szabadságát 2014-ben?

Íme a 2014-es éves szabadságok számolásának képlete:

20 nap alapszabadság + a munkavállaló életkora szerinti pótszabadságok + egyéb pótszabadságok = éves szabadság

Hogyan kell kiszámolni a munkavállaló ARÁNYOS szabadságát 2014-ben?

Íme a 2014-es ARÁNYOS szabadságok számolásának képlete:

1. lépés: Először ki kell számolni az éves szabadságokat:

20 nap alapszabadság + a munkavállaló életkora szerinti pótszabadságok + egyéb pótszabadságok = éves szabadság

2. lépés: Így tudunk arányosítani:

éves szabadság / 365 nap x az évből még hátralévő napok számával = az ARÁNYOS szabadságok (tört szám)

Az évből még hátralévő napok száma egyszerűen kiolvasható az alábbi Társadalombiztosítási naptárból:

2014 evi tarsadalombizotsitasi naptar

3. lépés: Fél napot elérő töredéknapot egész napnak kell számolni:

az ARÁNYOS szabadságok (tört szám)

HA a tört szám …,5 vagy e felett van, akkor FELfele kerekítünk.

HA pedig …,49 és alatta, akkor LEfele kerekítünk

Így állapítjuk meg a munkavállaló ARÁNYOS szabadságát 2014-ben.

Szabadság számításával kapcsolatos kérdéseidet tedd fel a Munkaügyi Fórumban.

 munkaugyiforum long2belepes

Szabadság számolási példa számokkal:

Adott egy 28 éves munkavállaló, 1 gyermeke van. A céghez május 10-én lép be.

1. lépés: Először ki kell számolni az éves szabadságokat:

20 nap alapszabadság + 2 nap a munkavállaló életkora szerinti pótszabadság + 2 nap egyéb pótszabadság (egy gyermek után) = 24 nap éves szabadság

2. lépés: Így tudunk arányosítani:

24 nap éves szabadság / 365 nap x 236 nap az évből még hátralévő napok számával = 15,5178 nap ARÁNYOS szabadságok (tört szám)

Az évből még hátralévő napok száma egyszerűen kiolvasható az alábbi Társadalombiztosítási naptárból:

2014 evi tarsadalombizotsitasi naptar

3. lépés: Fél napot elérő töredéknapot egész napnak kell számolni:

15,5178 nap ARÁNYOS szabadságok (tört szám)

A tört szám …,5 vagy e felett van, akkor FELfele kerekítünk.

Tehát a munkavállalónak arányosan 16 nap szabadság jár.

Hogyan kell órákra átszámolni ("órásítani") a szabadságot?

Éves szabadság vagy arányos szabadságok x napi munkaidővel = éves szabadság vagy arányos szabadság órákban

Pl.:

A fenti példát követve, ha teljes munkaidős 8 órás a dolgozó és arányosan 16 nap szabadság jár neki, akkor:

16 nap x 8 óra = 128 óra szabadság

A képre kattintva kérd Szabadságtervező Excelünket!

szabadsagtervezo banner

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről szerinti 2014 évi szabadság számolási szakaszok

115. §

(1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2)
Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott
tartama.

116. §

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

117. §

(1) A munkavállalónak
a) huszonötödik életévétől egy,
b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
c) harmincegyedik életévétől három,
d) harmincharmadik életévétől négy,
e) harmincötödik életévétől öt,
f) harminchetedik életévétől hat,
g) harminckilencedik életévétől hét,
h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
j) negyvenötödik életévétől tíz
munkanap pótszabadság jár.
(2) A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti.

118. §

(1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

119. §

(1) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

120. §

A munkavállalónak, ha
a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult
évenként öt munkanap pótszabadság jár.

121. §

(1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg - a 118. § (4) bekezdését kivéve - a szabadság arányos része jár.
(2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

60. A szabadság kiadása

122. §

(1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.

123. §

(1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(6) A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

124. §

(1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.
(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.
(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.

125. §

A munkaviszony meszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Szabadsággal kapcsolatos kérdéseidet tedd fel a Munkaügyi Fórumban.

 munkaugyiforum long2belepes