Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v 5

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 27. § (2) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Amennyiben a gazdasági társaság tagja kizárólag ügyvezetést végez megbízásos jogviszonyban, a vezető tisztségviselés tekintetében a tag társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül, és a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Például a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért a tag havi 300.000 forint megbízási díjazásban részesül, ebben az esetben a járulékalap is a 300.000 forint lesz.

A problémát a minimálbér illetve a garantált bérminimum meghatározása okozza abban az esetben, ha a társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel nem vesz ki jövedelmet, vagy a jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt.

A Tbj. a társas vállalkozó tekintetében írja elő többek között, hogy amennyiben a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, abban az esetben a járulékfizetés alapja a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, 2012. január 1-jétől havi 108.000 forint.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. Arra vonatkozóan azonban, hogy a döntések meghozatala, tehát a vezető tisztségviselés ellátása igényel-e valamilyen végzettséget, szakképzettséget, semmilyen jogszabályi előírás, szabályozás nem ismert.

Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést.

Esetükben a nyugdíjjárulékot legalább a 93.000 forint minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, vagyis 139.500 forint után kell megfizetni.

Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegben történjen, például az ügyvezető személyes közreműködés díjazását magasabb összegben határozza meg, amely összeg lesz a járulékfizetés alapja.

Forrás: www.apeh.hu; 2012. 01. 17.