Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v6

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 27. § (2) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Amennyiben a gazdasági társaság tagja kizárólag ügyvezetést végez megbízásos jogviszonyban, a vezető tisztségviselés tekintetében a tag társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül, és a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Például a vezető tisztségviselői feladat ellátásáért a tag havi 300.000 forint megbízási díjazásban részesül, ebben az esetben a járulékalap is a 300.000 forint lesz.

A problémát a minimálbér illetve a garantált bérminimum meghatározása okozza abban az esetben, ha a társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel nem vesz ki jövedelmet, vagy a jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt.

A Tbj. a társas vállalkozó tekintetében írja elő többek között, hogy amennyiben a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, abban az esetben a járulékfizetés alapja a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, 2012. január 1-jétől havi 108.000 forint.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 21. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. Arra vonatkozóan azonban, hogy a döntések meghozatala, tehát a vezető tisztségviselés ellátása igényel-e valamilyen végzettséget, szakképzettséget, semmilyen jogszabályi előírás, szabályozás nem ismert.

Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést.

Esetükben a nyugdíjjárulékot legalább a 93.000 forint minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, vagyis 139.500 forint után kell megfizetni.

Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegben történjen, például az ügyvezető személyes közreműködés díjazását magasabb összegben határozza meg, amely összeg lesz a járulékfizetés alapja.

Forrás: www.apeh.hu; 2012. 01. 17.