Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v6

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

2013. augusztus 1-től, ha valaki szabadságra megy, az alapbér mértéke nem fog a távolléti díj miatt változni.

A 2013. augusztus 1-től érvénybe lépő távolléti díj jogszabályváltozás elég kemény kihívás a bérprogramozóknak, de a bérszámfejtők is nyaralás helyett az új módszereket tanulhatják.

Mikortól kell alkalmazni a 2013. augusztus 1-től érvénybe lépő távolléti díj számítás szabályait?

Egy mondattal tudom jellemezni a 2013. augusztus 1-től érvénybe lépő távolléti díj számítási szabályok érvénybe lépését:

Úgy kell kezelni, mint az
ÉVVÁLTÁST!!!

Gyakori kérdések az új távolléti díj szabályozással kapcsolatosan:

Kérdés: Mikortól lép érvénybe az új távolléti díj szabályozás?
Válasz: 2013. augusztus 1-től

Kérdés: A 2013. augusztus 1-én érvénybe lépő távolléti díj szabályokat alkalmazni kell a júliusi számfejtésre is, amit augusztusban csinálunk?
Válasz: TILOS a 2013. augusztus 1-én érvénybe lépő távolléti díj szabályokat a júliusi bérekre alkalmazni.

4 OK a sok közül, hogy miért NE alkalmazd az új jogszabályt a júliusi bérekre:

  1. Hiszen a decemberi béreket sem a január 1-én érvénybe lépő változásokkal számfejtjük.

  2. Ha így lenne, akkor szinte biztos, hogy rosszul lettek elszámolva a júliusban kilépő dolgozók bérei.

  3. Egy időszakra nem lehet két ugyanazt szabályozó eltérő jogszabály érvényben.

  4. Törvényi hivatkozás: 2013. CIII. tv. 37. § (5)

Kérdés: Mikor kellhet legkorábban alkalmazni a 2013. augusztus 1-én érvénybe lépő távolléti díj szabályokat?
Válasz: Pl.: ha, valaki kilép 2013. augusztus 1-én és szabadság megváltást kell neki fizetni.

Mikor kell távolléti díjat fizetni?

  1. a szabadság tartamára,

  2. a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá

  3. a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

  4. a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,

  5. hozzátartozója halálakor két munkanapra,

  6. általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

  7. a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,

  8. bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg,

  9. óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

  10. ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő (pl: felmentési idő),

  11. az óra- vagy teljesítménybérezés esetén, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár, (Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.)

  12. a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.

A távolléti díj esedékességének időpontja, avagy mely időponthoz viszonyítva kell megállapítani a megelőző utolsó hat hónapos időszakot (irányadó időszak)

Mt. 148. §
(2) Az esedékesség időpontja
a) a távollét kezdő időpontja,

Megjegyzés: az egyik hónapról a másikra áthúzódó szabadság irányadó időszakának a lekezelése komoly fejtörést fog okozni a bérprogramozóknak
Pl: elkezdi a munkavállaló a szabadságát augusztusban (08.29) és áthúzódik szeptemberre (09.06), akkor a szeptember elei szabadságok távolléti díj növelő pótlékok szempontjából az augusztust megelőző utolsó 6 hónap lesz (február 01. - július 31.) még akkor is, ha ezeket a szabadságokat majd októberben fogjuk kifizetni.

Kell-e a havidíjas dolgozónak távolléti díjat fizetni a hétköznapra eső munkaszüneti napra (fizetett ünnepre)?

NEM kell távolléti díjat fizetni a havidíjas dolgozónak a hétköznapra eső munkaszüneti napra (fizetett ünnepre)!!!

Csak az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő!!!

VAGY

Az óra- vagy teljesítménybérezés esetén, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj 70%-a jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

Ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy minden esetben kell távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra (fizetett ünnepre), akkor azt konkrétan megfogalmazta volna a jogszabályban.
A RÉGI Mt. konkrétan szabályozta, hogy mikor kell távolléti díjat fizetni a dolgozónak a munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) - “ha be volt osztva, de nem dolgozott” - ezt felejtsék el, mert ez a szakasz 2012. június 30-ával hatályát vesztette és zavaró lehet.

Hogyan kell számolni a távolléti díjat 2013. augusztus 1-től?

Előtte ismerni kell a napi munkaidő fogalmát:

88. §
(1)
Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott
a) teljes napi munkaidő vagy
b) részmunkaidő.

46. §
(1)
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
a) a napi munkaidőről,

Napi munkaidő alatt azt kell érteni, hogy a dolgozó 8 órás, 6 órás, 4 órás, stb...

FIGYELEM!

NEM SZABAD a napi munkaidőt (megállapodás szerinti napi munkaidő) ÖSSZEKEVERNI a beosztás szerinti napi munkaidővel!!!

Milyen bért, bérpótlékokat kell a távolléti díjba beleszámolni 2013. augusztus 1-től?

  1. alapbér,

  2. megállapodás alapján munkavállalónak kifizetett pótlékátalány,

Meghatározott feltételek szerint (Mt. 151. §) az esedékességet megelőző utolsó 6 hónapban kifizetett:

  1. vasárnapi pótlék,

  2. műszakpótlék,

  3. éjszakai pótlék,

  4. készenléti pótlék, vagy

  5. ügyeleti pótlék

A pótlékok egyszerű gyűjtése és számolása érdekében:


Használd korlátlan ideig INGYENESEN
az Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszer START csomagját!

olmunkaido

Havi bér esetén a távolléti díj:

1. Az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §) tekintetében, a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

VAGY

(HA a munkavállalónak nem fizetett a cég az esedékességet megelőző utolsó 6 hónapban vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot, a Mt. 151. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelően;
AKKOR)

2. A távolléti díj az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §) tekintetében a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.

Nagy valószínűséggel a bérprogramok továbbra is meg fogják bontani a munkabért alapbérre és a távolléti díjra (1.), még akkor is, ha ez a két összeg megegyezik.

+ megilletik a munkavállalót a bérpótlékok is, de a távolléti díj növelő bérpótlékokról és feltételekről részletesen az alábbiakban olvashatsz.

Órabér esetén:

Az egy órára járó távolléti díj:

az órabér (alapbér)
+
a bérpótlék HA

a cég az esedékességet megelőző utolsó 6 hónapban fizetett az Mt. 151. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő mértékű vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot.

FIGYELEM!

Órabér esetén, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, (mindegy, hogy be volt osztva vagy nem volt beosztva; dolgozott vagy nem dolgozott), a munkavállalónak a napi munkaidő mértékével megegyező távolléti díjat kell fizetni (8 órásnak 8; 6 órásnak 6; 4 órásnak 4; stb...).

Az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál hogyan kell figyelembe venni a bérpótlékot?

A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

Mikor kell figyelembe venni a vasárnapi pótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től?

A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok ⅓-ában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

Mikor kell figyelembe venni a műszakpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től?

A műszakpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban műszakpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

Mikor kell figyelembe venni az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től?

Az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

Mikor kell figyelembe venni a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től?

A készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú készenlétet rendelt el.

Mikor kell figyelembe venni az ügyelet tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től?

Az ügyelet tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet rendelt el.

Bruttó bér számítására példa:

havibéres, teljes munkaidős (8 órás) munkavállaló esetén 2013. augusztusban

Alapbér: 250.000 Ft
Hétköznapra eső munkanapok az áthelyezett munkanappal: 21 nap
Munkaszüneti nap: 1 nap (2013 augusztus 20., ezt nem szabad figyelembe venni az osztószámnál)
Tényleges munkanapok: 19 nap
Szabadság: 2 nap

A képletek bizonyos szakaszai feleslegesnek fogak tűnni DE, ha nem a törvény logikáját követjük bizonyos esetekben (pl: egyenlőtlen munkaidő beosztás) lehet pontatlan a számolás.

1. Bruttó alapbér a tényleges munkanapokon:

Bruttó alapbér az általános munkarend szerinti 1 távollét órára:
Képlet: Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban * a munkavállaló napi munkaideje)
Pl.: 250.000 Ft / (21 nap*8 óra)= 1 488 Ft

Bruttó alapbér az általános munkarend szerinti 1 távollét napra, munkanapra:
Képlet: [Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban x a munkavállaló napi munkaideje)] x a munkavállaló napi munkaideje
Egyszerűbben - lehetne: Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban
Pl.: [250.000 Ft / (21 nap*8 óra)] *8 óra= 11 905 Ft

Bruttó alapbér a 19 munkanapra:
Képlet: [Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban x a munkavállaló napi munkaideje)] x tényleges munkanapok
Pl.: [250.000 Ft / (21 nap * 8 óra)] x (19 nap * 8 óra) = 226 190 Ft

2. Távolléti díj számítása:

Képlet: [Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban x a munkavállaló napi munkaideje)] x (az általános munkarend szerint teljesítendő órák száma x távollét napok)
Pl.: [250.000 Ft / (21 nap * 8 óra)] x (2 nap * 8 óra) = 23 810 Ft

Az összes számfejtendő havi bruttó munkabér: 226 190 Ft + 23 810 Ft = 250 000 Ft

Amennyiben még mindig lenne kérdésed, kérdezz bátran a Munkaügyi Fórumban.


Használd korlátlan ideig INGYENESEN
az Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszer Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszer START csomagját!

olmunkaido