Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v 5

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

2013. augusztus 1-től, ha valaki szabadságra megy, az alapbér mértéke nem fog a távolléti díj miatt változni.

A 2013. augusztus 1-től érvénybe lépő távolléti díj jogszabályváltozás elég kemény kihívás a bérprogramozóknak, de a bérszámfejtők is nyaralás helyett az új módszereket tanulhatják.

Mikortól kell alkalmazni a 2013. augusztus 1-től érvénybe lépő távolléti díj számítás szabályait?

Egy mondattal tudom jellemezni a 2013. augusztus 1-től érvénybe lépő távolléti díj számítási szabályok érvénybe lépését:

Úgy kell kezelni, mint az
ÉVVÁLTÁST!!!

Gyakori kérdések az új távolléti díj szabályozással kapcsolatosan:

Kérdés: Mikortól lép érvénybe az új távolléti díj szabályozás?
Válasz: 2013. augusztus 1-től

Kérdés: A 2013. augusztus 1-én érvénybe lépő távolléti díj szabályokat alkalmazni kell a júliusi számfejtésre is, amit augusztusban csinálunk?
Válasz: TILOS a 2013. augusztus 1-én érvénybe lépő távolléti díj szabályokat a júliusi bérekre alkalmazni.

4 OK a sok közül, hogy miért NE alkalmazd az új jogszabályt a júliusi bérekre:

  1. Hiszen a decemberi béreket sem a január 1-én érvénybe lépő változásokkal számfejtjük.

  2. Ha így lenne, akkor szinte biztos, hogy rosszul lettek elszámolva a júliusban kilépő dolgozók bérei.

  3. Egy időszakra nem lehet két ugyanazt szabályozó eltérő jogszabály érvényben.

  4. Törvényi hivatkozás: 2013. CIII. tv. 37. § (5)

Kérdés: Mikor kellhet legkorábban alkalmazni a 2013. augusztus 1-én érvénybe lépő távolléti díj szabályokat?
Válasz: Pl.: ha, valaki kilép 2013. augusztus 1-én és szabadság megváltást kell neki fizetni.

Mikor kell távolléti díjat fizetni?

  1. a szabadság tartamára,

  2. a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá

  3. a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

  4. a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,

  5. hozzátartozója halálakor két munkanapra,

  6. általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

  7. a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,

  8. bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg,

  9. óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

  10. ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő (pl: felmentési idő),

  11. az óra- vagy teljesítménybérezés esetén, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár, (Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.)

  12. a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.

A távolléti díj esedékességének időpontja, avagy mely időponthoz viszonyítva kell megállapítani a megelőző utolsó hat hónapos időszakot (irányadó időszak)

Mt. 148. §
(2) Az esedékesség időpontja
a) a távollét kezdő időpontja,

Megjegyzés: az egyik hónapról a másikra áthúzódó szabadság irányadó időszakának a lekezelése komoly fejtörést fog okozni a bérprogramozóknak
Pl: elkezdi a munkavállaló a szabadságát augusztusban (08.29) és áthúzódik szeptemberre (09.06), akkor a szeptember elei szabadságok távolléti díj növelő pótlékok szempontjából az augusztust megelőző utolsó 6 hónap lesz (február 01. - július 31.) még akkor is, ha ezeket a szabadságokat majd októberben fogjuk kifizetni.

Kell-e a havidíjas dolgozónak távolléti díjat fizetni a hétköznapra eső munkaszüneti napra (fizetett ünnepre)?

NEM kell távolléti díjat fizetni a havidíjas dolgozónak a hétköznapra eső munkaszüneti napra (fizetett ünnepre)!!!

Csak az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő!!!

VAGY

Az óra- vagy teljesítménybérezés esetén, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj 70%-a jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

Ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy minden esetben kell távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra (fizetett ünnepre), akkor azt konkrétan megfogalmazta volna a jogszabályban.
A RÉGI Mt. konkrétan szabályozta, hogy mikor kell távolléti díjat fizetni a dolgozónak a munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) - “ha be volt osztva, de nem dolgozott” - ezt felejtsék el, mert ez a szakasz 2012. június 30-ával hatályát vesztette és zavaró lehet.

Hogyan kell számolni a távolléti díjat 2013. augusztus 1-től?

Előtte ismerni kell a napi munkaidő fogalmát:

88. §
(1)
Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott
a) teljes napi munkaidő vagy
b) részmunkaidő.

46. §
(1)
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
a) a napi munkaidőről,

Napi munkaidő alatt azt kell érteni, hogy a dolgozó 8 órás, 6 órás, 4 órás, stb...

FIGYELEM!

NEM SZABAD a napi munkaidőt (megállapodás szerinti napi munkaidő) ÖSSZEKEVERNI a beosztás szerinti napi munkaidővel!!!

Milyen bért, bérpótlékokat kell a távolléti díjba beleszámolni 2013. augusztus 1-től?

  1. alapbér,

  2. megállapodás alapján munkavállalónak kifizetett pótlékátalány,

Meghatározott feltételek szerint (Mt. 151. §) az esedékességet megelőző utolsó 6 hónapban kifizetett:

  1. vasárnapi pótlék,

  2. műszakpótlék,

  3. éjszakai pótlék,

  4. készenléti pótlék, vagy

  5. ügyeleti pótlék

A pótlékok egyszerű gyűjtése és számolása érdekében:


Használd korlátlan ideig INGYENESEN
az Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszer START csomagját!

olmunkaido

Havi bér esetén a távolléti díj:

1. Az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §) tekintetében, a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

VAGY

(HA a munkavállalónak nem fizetett a cég az esedékességet megelőző utolsó 6 hónapban vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot, a Mt. 151. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelően;
AKKOR)

2. A távolléti díj az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §) tekintetében a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.

Nagy valószínűséggel a bérprogramok továbbra is meg fogják bontani a munkabért alapbérre és a távolléti díjra (1.), még akkor is, ha ez a két összeg megegyezik.

+ megilletik a munkavállalót a bérpótlékok is, de a távolléti díj növelő bérpótlékokról és feltételekről részletesen az alábbiakban olvashatsz.

Órabér esetén:

Az egy órára járó távolléti díj:

az órabér (alapbér)
+
a bérpótlék HA

a cég az esedékességet megelőző utolsó 6 hónapban fizetett az Mt. 151. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő mértékű vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot.

FIGYELEM!

Órabér esetén, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, (mindegy, hogy be volt osztva vagy nem volt beosztva; dolgozott vagy nem dolgozott), a munkavállalónak a napi munkaidő mértékével megegyező távolléti díjat kell fizetni (8 órásnak 8; 6 órásnak 6; 4 órásnak 4; stb...).

Az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál hogyan kell figyelembe venni a bérpótlékot?

A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

Mikor kell figyelembe venni a vasárnapi pótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től?

A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok ⅓-ában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

Mikor kell figyelembe venni a műszakpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től?

A műszakpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban műszakpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

Mikor kell figyelembe venni az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től?

Az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30%-ának megfelelő tartamban éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

Mikor kell figyelembe venni a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től?

A készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú készenlétet rendelt el.

Mikor kell figyelembe venni az ügyelet tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj számításánál 2013. augusztus 1-től?

Az ügyelet tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet rendelt el.

Bruttó bér számítására példa:

havibéres, teljes munkaidős (8 órás) munkavállaló esetén 2013. augusztusban

Alapbér: 250.000 Ft
Hétköznapra eső munkanapok az áthelyezett munkanappal: 21 nap
Munkaszüneti nap: 1 nap (2013 augusztus 20., ezt nem szabad figyelembe venni az osztószámnál)
Tényleges munkanapok: 19 nap
Szabadság: 2 nap

A képletek bizonyos szakaszai feleslegesnek fogak tűnni DE, ha nem a törvény logikáját követjük bizonyos esetekben (pl: egyenlőtlen munkaidő beosztás) lehet pontatlan a számolás.

1. Bruttó alapbér a tényleges munkanapokon:

Bruttó alapbér az általános munkarend szerinti 1 távollét órára:
Képlet: Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban * a munkavállaló napi munkaideje)
Pl.: 250.000 Ft / (21 nap*8 óra)= 1 488 Ft

Bruttó alapbér az általános munkarend szerinti 1 távollét napra, munkanapra:
Képlet: [Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban x a munkavállaló napi munkaideje)] x a munkavállaló napi munkaideje
Egyszerűbben - lehetne: Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban
Pl.: [250.000 Ft / (21 nap*8 óra)] *8 óra= 11 905 Ft

Bruttó alapbér a 19 munkanapra:
Képlet: [Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban x a munkavállaló napi munkaideje)] x tényleges munkanapok
Pl.: [250.000 Ft / (21 nap * 8 óra)] x (19 nap * 8 óra) = 226 190 Ft

2. Távolléti díj számítása:

Képlet: [Alapbér / (kötelező munkanapok száma a hónapban x a munkavállaló napi munkaideje)] x (az általános munkarend szerint teljesítendő órák száma x távollét napok)
Pl.: [250.000 Ft / (21 nap * 8 óra)] x (2 nap * 8 óra) = 23 810 Ft

Az összes számfejtendő havi bruttó munkabér: 226 190 Ft + 23 810 Ft = 250 000 Ft

Amennyiben még mindig lenne kérdésed, kérdezz bátran a Munkaügyi Fórumban.


Használd korlátlan ideig INGYENESEN
az Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszer Online Munkaidő Nyilvántartó Rendszer START csomagját!

olmunkaido