Munka Törvénykönyve változások 2011 augusztus 1-től
- Készült: 2011. július 20. szerda, 15:36
Az alábbiakban közölt adatok már
részben megváltoztak!
Kattintson ide a
hatályos jogszabály megtekintéséhez.
A törvény teljes szövegét az alábbi linken találod:
A változások részletesen:
Az Mt. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.”
Érvényes: 2011. augusztus 1-től.
A 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról az alábbi fontos változásokat tartalmazza:
Amennyiben kitöltitek az Egyszerűsített foglalkoztatási szerződést (Blanketta Szerződést), nem kell munkaidő nyilvántartást (jelenléti ívet) vezetnetek az egyszerűsített foglalkoztatottaknak (alkalmi munkásoknak) 2011. augusztus 1-től.
e) amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést,...
Nem jár szabadság az egyszerűsített foglalkoztatottaknak 2011. augusztus 1-től.
Bővült a mezőgazdasági idénymunka köre az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán 2011. augusztus 1-től
„1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési ….
A 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 2011. augusztus 1-től érvényes összes változását ITT tudod elolvasni.
Az Mt. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.”
Érvényes: 2011. augusztus 1-től.
Az Mt. 138. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:
„(6) Ha a munkavállaló az (5) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval.
A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított
a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap,
b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.”
Érvényes: 2011. augusztus 1-től.
Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:]
„c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] kezdetétől számított hat hónapos időtartamára;”
Érvényes: 2011. augusztus 1-től.
Az Mt. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetve sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani.
A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani."
Érvényes: 2011. augusztus 1-től.
Az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató
„b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül”
Érvényes: 2011. augusztus 1-től.
Az Mt. 134. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a
munkavállaló kérésére lehet kiadni.
Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét
közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is
kiadhatja a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában –
ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer
legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.”
Érvényes: 2011. augusztus 1-től.
193/C. § (1) E törvény alkalmazásában
f) kikölcsönzés ideiglenessége: a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló által - a kölcsönvevőnél elvégzendő munka jellegére, a munka körülményekre, a felek korábbi nyilatkozataira, a felek között fennálló munkaviszonyból fakadó jogokra és kötelezettségekre tekintettel - megállapodásában meghatározott, legfeljebb öt évig terjedő időtartam. Vita esetén a kölcsönbeadót terheli a bizonyítási teher a munkaerő-kölcsönzés ideiglenessége tekintetében.
Amennyiben a kölcsönbevevő meg kívánja tartani a kölcsönbevett munkavállalót és saját maga alkalmazza a továbbiakban, valamint a kölcsönbeadóval kötött megállapodásban szabályozták a közvetítési díjat, akkor a kölcsönbevevőtől közvetítési díjazásra jogosult a kölcsönbeadó.
Az Mt. 193/G. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között
létrejött megállapodás,
a) ha a felek a 106. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi kapcsolatban
állnak egymással,
b) ha az a munkaviszony megszűnése, megszüntetése után a kölcsönvevővel történő
munkaviszony-létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő. Nem minősül e törvény
alapján korlátozásnak az olyan megállapodás, amely alapján, ha a kölcsönzés
megszűnésétől számított három hónapon belül a kölcsönzött munkavállaló a
kölcsönvevővel munkaviszonyt létesít, a kölcsönbeadó részére a kölcsönvevő
díjazást fizet.”
Érvényes: 2011. december 1-től.
