- Készült: 2017. április 21. péntek, 14:05
Tiltakozást indulatokat, szakszervezetek érdekszövetségek és nem utolsó sorban a munkavállalók felháborodását váltotta ki a Munka törvénykönyvének új módosítási tervei.
A kormány a héten szerette volna szavazásra bocsájtani, de végül is úgy döntöttek, hogy elnapolják az új módosítások parlamenti szavazását. A hírek szerint jövőhéten a versenyszféra képviselői a szakszervezetek mondják el álláspontjukat a kormány konzultációs fórumán.
De lássuk, hogy munkaügyesként milyen változásokra kell felkészülni a tervek alapján.
Az első és legnagyobb vitát kiváltó javaslat a munkaidőkeret jelentős megemelése. Jelen pillanatban a munkaidőkeret maximum 4 hónap lehet de kollektív szerződés esetén 6-12 hónapra is lehet bővíteni. A javaslat 36 hónapra növelné ezt az időt.
A munkaidőkeret azt jelenti, hogy a munkáltató amennyiben a tevékenysége megkívánja az általában ismert munkarendtől eltérően rugalmas munkarendbe osztja be a dolgozóit. Aki munkaügyekben járatlan annak írom, hogy a hétvégi munkavégzések, idénymunkák, készenléti munkák, projekt munkák de akár üzemek speciális termelése is ezt a formát követeli meg. A lényege, hogy az elszámolás végén lehet a speciálisan beosztott munkavállalók pótlékait és extra jövedelmét kifizetni.
A tervezetben szereplő 36 hónap azt jelenti, hogy a túlórapénzeket, a változó munkarendből következő pótlékokat egyéb járandóságokat elviekben a munkavállaló 36 hónap múlva kaphatja meg. Azaz akár három évet is végig dolgozhat úgy valaki, hogy az extra járandóságait nem kapja meg.
A másik probléma az igen tetemes adminisztrálás egy 36 órás munkaidőkeret esetén. Aki most is alkalmazza a munkaidőkeretet az pontosan tudja miről beszélek. Nem véletlenül tartok munkaidőkeret képzést is.
A másik módosítási javaslat arról szól, hogy a munkavállaló jóváhagyásával módosíthatóvá válik a beosztása egy adott napra, ha olyan körülmény merül fel melyet előre nem lehetett látni és a munkáltató működéshez szükséges. Minden más esetben a beosztást minimum egy héttel előbb kell közölnie a munkáltatónak. Tehát ezután nagyobb szabadságot kap a munkáltató a beosztástervezést illetően a munkavállaló jóváhagyásával.
A tervezet havonta egy pihenőnap kiadását írja elő a munkáltató számára. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalót hosszabb ideig lehet beosztani pihenőnap nélkül.
A szabadság kiadását is érinti a tervezet. Eddig a szabadságot a munkanapra kellett kiadni, amely a hét minden napja lehet kivétel a hivatalos munkaszüneti nap. A módosítással a munkaszüneti napok is munkanapnak számíthatnak ezáltal a szabadságot ki lehet írni erre a napra is.
A törvényjavaslat még számos kisebb nagyobb módosítást tartalmaz, amiből jónéhány biztosan megvalósul. Addig viszont még számos kerekasztal beszélgetés lesz az érintettek bevonásával. Ha meg van a végleges törvényjavaslat és születnek konkrétumok akkor itt a Fórumon azonnal beszámolunk róla.
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó
Ha munkaügyi kérdésed merülne fel várunk szeretettel a Fórumban!