Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

fooldal banner 2021-22-munkaugyi-forum-ajandek-ingyenes-segedanyagok

munkaidokeret-kalauz-20-szakkonyv-banner-fooldal-olm-rendszer-ajandekkal-munkaugyi-forum

gdpr-iratminta-csomag-munkaugyi-forum

 

mkvkok logo

olm-baloszlop-213x430

ol-munkaido-rendszer-banner-213x373

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

Érhet minket az irodában vagy egy építkezésen, munkahelyi baleset még a legbiztonságosabb munkakörülmények között is előfordulhat. Azonban egy ilyen káresemény a negatív következményein kívül rengeteg kérdést vet fel.

minden-amit-munkahelyi-baleset-munkaugyi-forum-blog

Ha megráz minket az áram vagy elesünk egy csúszós padlón, azért ki a felelős? Milyen kártérítést kapunk cserébe? Egyáltalán elkerülhető lett volna? Összetett, mégis nagyon lényeges témakör, amelyben a körültekintő és valós időben történő eljárás kulcsfontosságú lépés!

 

Mi a munkahelyi baleset?

A munkahelyi baleset pontos meghatározását a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény mondja ki, mely szerint:

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.

Tehát a törvényi megfogalmazás mögé tekintve nem csak az számít munkabalesetnek, ami csak és kizárólag munkavégzés közben történik, hanem az is, ami a munkahellyel kapcsolatosan, a munkáltató által elrendelt túlóra vagy szervezett programok során következik be. Például egy csapatépítő tréningen vagy családi hétvégén, esetleg a munkahelyen mosdóban vagy ebédidőben a közös étkezőben/konyhában.

 

Mi az üzemi baleset?

Az üzemi baleset az 1997. évi LXXXIII. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 52. § (1) szerinti megfogalmazásában:

mi-a-munkahelyi-baleset-munkaugyi-forum-blog

Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Nem tekinthető üzemi balesetnek, ami az 1997. évi LXXXIII. törvény 53 § (1) szerint:

a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be,
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

 

Mi okozza leggyakrabban a munkahelyi baleseteket?

mi-okozza-munkahelyi-baleset-munkaugyi-forum-blog

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a leggyakoribb balesetek a nem megfelelő fizikai munkakörnyezet vagy a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt következnek be. Természetesen ezek is szép számmal előfordulnak, hiszen a csúszós vagy sérült járófelület, a biztonságos közlekedést akadályozó tárgyak vagy kábelek, a meghibásodott berendezések vagy a nem használt védőfelszerelések súlyos balesetek okozói lehetnek. Szintén nagyon kockázatos tényező a veszélyes, vegyi anyagok nem megfelelő használata vagy tárolása, amelyek akár maradandó egészségügyi károsodást okozhatnak vagy legrosszabb esetben halálos kimenetellel is járhatnak.

Ne felejtsük el azt sem, hogy egy megbetegedés kialakulása, amely néha szinte észrevétlenül jön létre, szintén összefüggésbe hozható a munkahelyi körülményekkel, feladatokkal. Ez leginkább a monoton, ugyanazt a testrészt, izomzatot igénybe vevő munkakörök esetében fordul elő pl. látásromlás vagy a nehéz tárgyak folyamatos emelése, pakolása során bekövetkezett rossz mozdulat is gondot okozhat.

Mégis a baleseteket leggyakoribb kiváltó ok szellemi eredetű. Ha a munkavállaló túlterhelt, kimerült vagy folyamatos stresszben van, az a teljesítőképességére és a koncentrációjára is rossz hatást gyakorol. Sokkal figyelmetlenebb, szétszórtabb, csökken a reakcióideje, nem tud maximális odafigyeléssel és körültekintően dolgozni. Ezek a negatív szellemi faktorok bárhol és bármikor balesethez vezethetnek, mivel néha pont elég egy másodpercnyi fókuszvesztés, hogy bekövetkezzen a baj.

 

Mikor és miért jár kártérítés?

Törvény szabályozza, hogy a munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló számára a munkaviszonnyal kapcsolatosan bekövetkezett baleseti/egészségügyi károkat, amennyiben ezért a munkáltató a felelős. Értelemszerűen a munkaadónak nem kell kártérítést fizetnie, ha a kárért nem ő vonható felelősségre, vagyis a balesetet az alkalmazott magatartása okozta vagy minden óvintézkedés ellenére olyan vis maior helyzet alakult ki, amire senkinek sem volt ráhatása, pl. időjárási katasztrófa.

A kártérítésnek 3 csoportját különböztetjük meg:

  1. vagyoni
  2. nem vagyoni
  3. járadék jellegű kártérítés.

Ha a munkáltató elismeri a felelősségét vagy bizonyíthatóan ő a felelős a munkavállalót ért kárért, akkor a munkáltatónak meg kell térítenie a dolgozó:

  • kórházi/orvosi ellátás költségeit
  • balesetben megsérült tárgyainak értékét
  • kórházba utazással járó költségeit
  • felépülésének időszakában megkeresendő munkabért
  • közeli hozzátartozójának a kárát is, ami közvetlenül a balesetből származik
  • a személyiségi jogának (nem vagyoni jellegű) sérelemdíját.

Az alkalmazott - bejelentett munkaviszony esetén - társadalombiztosítási juttatásra is jogosult balesetet illetően. Üzemi balesetek és foglalkozásból eredő megbetegedések miatt az 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében jár a dolgozónak:

  • a baleseti táppénz

55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

  • a baleseti járadék

57. § (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

  • a baleseti egészségügyi szolgáltatás

54. § (1) Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához - amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos mértékű támogatás jár.

 

Hogyan igényelhető a kártérítés?

hogyan-igenyelheto-munkahelyi-baleset-munkaugyi-forum-blog

Ha megtörténik a baleset, fontos, hogy munkavállaló a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg azonnal) jelentse ezt a munkáltatója felé. Az eset körülményeit minél részletesebben jegyzőkönyvbe kell rögzíteni, aminek tartalmaznia kell, hogy mikor, hol és hogyan történt a káresemény. Ez azért lényeges, mert ha az eset jelentésére később kerül sor, akkor a munkavállalónak már nehezebb bizonyítania, hogy valóban munkahelyi balesetről volt-e szó.


Amennyiben a munkáltató elismeri, hogy a balesetért ő a felelős, akkor a dolgozó kárigényt nyújthat be. Ha azonban ezt a felettes nem ismeri el, vagy fel sem méri a helyzetet, akkor a munkavállaló a munkavédelmi hatóságokhoz fordulhat az eset kivizsgálása ügyében.

A vagyoni kártérítés megállapításához az alkalmazottnak mindenképpen meg kell őriznie a kárát és költségeit igazoló dokumentumokat, számlákat. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha bírósági útra kerül az ügy, így a munkavállaló bizonyító erejű papírokkal tudja alátámasztani az őt ért veszteséget, hiszen a bíróság szóbeli indoklást nem fogad el.

 

Meddig igényelhető a kártérítés?

Amennyiben a káresemény bizonyíthatóan a munkáltató felelőssége, a dolgozó a munkabalesetből vagy az üzemi balesetből keletkező veszteségének megtérítését csak egy bizonyos ideig igényelheti.

  • A kárigény a baleset időpontjától számítva 3 évig érvényesíthető, függetlenül attól, hogy a munkavállaló még munkaviszonyban áll-e az adott céggel vagy már nem.
  • Olyan kár esetében, amelyben bűncselekmény történt, az igénylés a bűncselekmény elévülési idejével összhangban 8-10 év is lehet.
  • Járadék jellegű kártérítés pedig csupán a káresemény időpontjához mérten 6 hónapra visszamenőleg követelhető.

Hogyan lehet elkerülni a munkahelyi baleseteket?

hogyan-kerulheto-el-munkahelyi-baleset-munkaugyi-forum-blog100%-osan még a legkörültekintőbb biztonsági óvintézkedések mellett sem lehet kiküszöbölni az esetleges baleseteket. Viszont az egészségügyi, munkabiztonsági és munkavédelmi előírások betartása mellett jelentős mértékben csökkenthetőek a veszélyforrások. Mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak nagy felelőssége van abban, hogy a kötelező szabályokat betartsa és lehetővé tegye a biztonságos munkavégzést.

 

A munkáltató kötelessége:

  • munka- és tűzvédelmi oktatás biztosítása
  • munkaruházat, védőfelszerelés és megfelelő munkaeszközök biztosítása
  • akadálymentes, biztonságos és kényelmes munkaterület kialakítása
  • műszaki berendezések hibátlan állapotban történő biztosítása
  • a pihenőidők arányos kiadása
  • stresszmentes és nyugodt munkakörnyezet kialakítása és fenntartása

A munkavállaló kötelessége:

  • munka- és tűzvédelmi oktatáson való részvétel
  • az előírt éves szűrővizsgálatokon való részvétel
  • a munkakörre vonatkozó szabályok betartása
  • a munkaruha, védőfelszerelések és eszközök viselése és használata
  • egészségének megőrzése, munkavégzésre alkalmas és kipihent állapotban való megjelenés.

Ha mégis megtörténik a baj, jó, ha mindkét fél ismeri a jogait és a lehetőségeit, hogy egy ilyen káresemény során hogyan járhat el. Azzal azonban mindenképp érdemes tisztában lenni, ha peres útra megy az ügy, a bíróság elsősorban a munkavállaló érdekeit tartja szem előtt. Ilyen szélsőséges esetben tanácsos jogi személy segítségét kérni, mivel minden munkahelyi baleset rendkívül egyedi.

 

Természetesen, ha lehetőség van rá, mindig törekedjünk a probléma házon belüli megoldására, de elsősorban: tartsuk be a munkavédelmi előírásokat és vigyázzunk az épségünkre!

 

Szerző: Pataki-Magyar Gabriella

1. Ismerje meg az OLM Rendszer megoldásait munkaügyekre:

2020-mfoldali-olm-banner-fekvo-600x150

2. Ajándék Munkaügyi Fórum termékek és segédanyagok:

ingyenes-letoltheto-anyagok-banner-2021-22-munkaugyi-forum

3. Ha humán erőforrás területen dolgozó szakember vagy akkor sepeciálisan Neked találtuk ki a HR-esek Fórumát ahol szintén tudsz kérdezni akár erről a témáról is. Kattints ide és lépj be. 

Általános Szerződési Feltételek, Adatvédelmi tájékoztató és Hozzájáruló nyilatkozat direkt marketing levél küldéshez