A munkaügyi hatóságok 2021 január 1 és március 31 között 3952 munkáltatót ellenőrzött és az esetek 66%-ban munkaügyi jogsértést tártak fel, amely 15 162 fő munkavállalót érintett. Olvasd el bejegyzésünket, hogy lásd mire kell figyelned a munkaügyek során.

Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya által készített statisztikából a messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. A koronavírus járvány 2021. évben még nagyobb mértékben éreztette hatását a munkaügyi ellenőrzések területén is. A vendéglátó egységek jelentős része nem nyithatott ki, március 8-tól pedig a szolgáltatások és a kereskedelmi jellegű vállalkozások nagy része is bezárásra kényszerült, ezzel tovább csökkent az ellenőrzés alá vonható munkáltatók száma. A COVID-19 miatt bevezetett veszélyhelyzet okán több vállalkozás is csökkentett létszámmal és termeléssel üzemelt.

Részben a járványhelyzetre való reakció miatt is a hatóság kísérleti jelleggel Baranya megyében, illetve Győr-Moson-Sopron megyében iratbekérésen alapuló munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti távellenőrzést folytatott le. A távellenőrzés alapját az adta, hogy az ellenőrzések egy része lefolytatható oly módon, hogy a hatóság – legalábbis az ügy kezdeti szakaszában – nem tart helyszíni ellenőrzést, nem vesz fel személyes kontaktust az ellenőrzés alá vont ügyféllel, hanem elektronikus úton kér adatszolgáltatást, illetve a munkaügyi iratok bemutatását. A munkáltató foglalkoztatási gyakorlatának vizsgálata ebben az esetben kizárólag a foglalkoztatással kapcsolatban keletkezett munkaügyi iratok, valamint a munkáltatói nyilatkozat alapján történik.

További újító jelleggel került lefolytatásra az előzetes munkáltatói tájékoztatáson alapuló munkaügyi célvizsgálat, melyre Budapesten és Veszprém megyében került sor az év első két hónapjában. A célvizsgálat előtt a budapesti, illetve a Veszprém megyei székhelyű vállalkozások közül meghatározásra került egy ellenőrzésre javasolt szűkebb csoport, akik a célvizsgálat tényéről előzetesen értesítésre kerültek.
A távellenőrzés és a megküldött tájékoztató hatására a munkáltatóknak lehetősége nyílt arra, hogy a hiányos vagy nem megfelelően elkészített dokumentumokat utólag korrigálják, és a szabályoknak megfelelő formában küldjék be a hatóság részére.

Főbb ellenőrzési adatok

2021. március 31-ig a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 3 952 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (15 162 fő) 55 %-át érintették.
2020. első negyedévhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2020. március 31-ig: 4 123 db) és a szabálytalan munkáltatók arányában (2020. március 31-ig 68 %) csökkenés figyelhető meg.

Grafikon forrása: Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

A koronavírus következményeként kihirdetett veszélyhelyzet miatt, összegezve a munkaügyi hatóság működésében az alábbiak voltak megfigyelhetőek:

2021. március 11. napjától a hatóság munkája új alapokra helyeződött. Az eddigi munkaügyi ellenőrzéseket felváltotta a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés, a korábbi munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi törvény helyébe pedig a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet lépett.

Feketén foglalkoztatott munkavállalók

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 13,58 %-át tette ki (2059 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011. évtől számítva 2021. I. negyedévben volt a legmagasabb. Ez a magas arány már az előzőekben ismertetett veszélyhelyzettel összefüggő okokra is visszavezethető.

Grafikon forrása: Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig (hetekig, vagy akár egy-két hónapig) „próbamunkán” foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül. Akkor jelentik be a munkavállaló jogviszonyát, munkaszerződést akkor kötnek vele, ha a munkavállaló „megfelelt”. A próbamunkának nevezett – valójában – próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól.
Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is.

Munkaidővel kapcsolatos jogsértések

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 2 184 főt érintettek 2021. I negyedévben, ami jelentős csökkenés a 2020. március 31-ig mért 4 909 fővel szemben. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. Szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő).

A korábbi évekhez hasonlóan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak. 2021. március 31-ig a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók közel negyedét érintették és meghaladják 2020. hasonló időszakában mért adatokat.

Munkabérrel kapcsolatos jogsértések

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám nőtt (1 817) 2010. első negyedévihez képest (1 263 fő).
Ezek közül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékkel kapcsolatos előírások be nem tartása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Több esetben megállapítást nyert, hogy a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. A bérjegyzék kiadásának hiánya súlyosabb visszaéléseket rejthet akár a bejelentés nélküli foglalkoztatás egyik „biztos előjele” is lehet.
2021. évtől tovább növekedett a minimálbér és garantált bérminimum összege a 20/2021. (I.28.) Korm. rendelet értelmében, így a munkaügyi hatóság fokozottan ellenőrizte a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. Az ilyen jellegű jogsértéssel érintett munkavállalók száma tovább csökkent (2020. március 31-ig 44 fő; 2021. március 31-ig: 29 fő), ami tovább erősíti az elmúlt évek tapasztalatát, mely szerint a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

Grafikon forrása: Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

Szabadsággal kapcsolatos jogsértések

Csökkent a 2020. első negyedéves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma is (880 főről, 637 főre). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.

Grafikon forrása: Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

Hatósági döntések

2021. első negyedévben 790 esetben szabtak ki a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 126 300 000 Ft összegben. Az érdemi döntések 71 %-a anyagi szankció nélküli intézkedés volt. A munkaügyi bírságok száma növekedett, a figyelmeztetések száma gyakorlatilag eltűnt, ami annak tudható be, hogy a törvényi szabályozás szerint a munkaviszony bejelentésének elmulasztása 2018. január 1. napjától kezdve ismét kötelező munkaügyi bírságot von maga után. A munkaügyi bírságok túlnyomó többsége feketefoglalkoztatás miatt került kiszabásra.

Grafikon forrása: Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

Összegzés

• A koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet következményeként a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság működésében is jelentős változások álltak be, ezért a jelen negyedévre vonatkozó statisztikai adatokat ennek figyelembevételével kell értékelni.
• A munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzéseket számos körülmény nehezítette (vendéglátó és kereskedelmi munkáltatók bezárása, szakügyintézők betegsége).
• Az ellenőrzéseket jogszabályváltozás és új módszerek (távellenőrzés, előzetes értesítés) is befolyásolták.
• 2021. március 31-ig a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 3 952 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (15 162 fő) 55 %-át érintették. 2020. első negyedévhez viszonyítva az ellenőrzések számában és a szabálytalan munkáltatók arányában csökkenés figyelhető meg. A szabálytalansággal érintett munkavállalók esetén is hasonló tendencia volt tapasztalható, mivel arányaiban kevesebb munkavállalót érintett valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban.
• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.
• Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 13,58 %-át tette ki (2 059 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011. évtől számítva 2021. I. negyedévben volt a legmagasabb.
• A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve csak a kereskedelemben és a gépiparban javult, az összes többi ágazatban nőtt.
• Az építőiparban továbbra is megfigyelhetőek az utóbbi évek feketefoglalkoztatással kapcsolatos nagy számai, vagyonvédelemben és vendéglátásban pedig 2011. óta nem volt ilyen magas a feketén foglalkoztatottakra vonatkozó arányszám.
• A feketefoglalkoztatás magas aránya az ellenőrzések eredményességét mutatja, ami azt jelzi, hogy a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, tehát hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása.

A Munkaügyi Fórumnál kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi és HR adminisztrációs feladataidat a jogszabályoknak megfelelően tudd elvégezni, ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani az OLM Rendszert, amely jogszabálysértés vizsgálat funkcióval van ellátva. Olyan mintha a munkaidő nyilvántartást egy szakjogász tekintené át. 

 A Munkaügyi Fórum ajánlásával:

1. Ismerje meg az OLM Rendszer megoldásait munkaügyekre:

2. Ajándék Munkaügyi Fórum termékek és segédanyagok:

3. Ha humán erőforrás területen dolgozó szakember vagy akkor sepeciálisan Neked találtuk ki a HR-esek Fórumát ahol szintén tudsz kérdezni akár erről a témáról is. Kattints ide és lépj be. 

Általános Szerződési Feltételek, Adatvédelmi tájékoztató és Hozzájáruló nyilatkozat direkt marketing levél küldéshez