Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

fooldal banner 2022-munkaugyi-forum-ajandek-dijtalan-segedanyagok

munkaidokeret-kalauz-20-szakkonyv-banner-fooldal-olm-rendszer-ajandekkal-munkaugyi-forum

gdpr-iratminta-csomag-munkaugyi-forum

 

mkvkok logo

olm-baloszlop-213x430

ol-munkaido-rendszer-banner-213x373

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

A munkaügyi hatóságok 2022 március 31-ig 4 546 munkáltatót ellenőrzött és az esetek 64%-ban munkaügyi jogsértést tártak fel, amely 14 784 fő munkavállalót érintett. Olvasd el bejegyzésünket, hogy lásd mire kell figyelned a munkaügyek során.

2022-I-negyedev-ellenorzesek-munkaugyi-forum-blog

2022. első negyedévben több ellenőrzés történt, mint az elmúlt két év első negyedéveiben, mely arra vezethető vissza, hogy az ellenőrzéseket a koronavírus járvány már nem befolyásolta.

 

Főbb ellenőrzési adatok

2022. március 31-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 4 546 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 64 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (14 784 fő) 56 %-át érintették.

2021. első negyedévhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2021. március 31-ig: 3 952 db) növekedés figyelhető meg, míg a szabálytalan munkáltatók arányában (2021. március 31-ig 66 %) két százalékos csökkenés volt tapasztalható.

1-2022-munkaugyi-hatosag-ellenorzes-aranyia

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

A szabálytalansággal érintett munkavállalók vonatkozásában sem történt lényegesebb változás (2022. március 31-ig 55 %), arányaiban egy százalékkal több munkavállalót érintett valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban.

 

Feketén foglalkoztatott munkavállalók

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 12,83 %-át tette ki (1 897 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011. évtől számítva 2022. I. negyedévben volt a harmadik legmagasabb, de pozitív képet fest, hogy éppen az elmúlt két év első negyedéveinek adatai haladták meg csak ezt az arányt, így elmondható, hogy jelenleg csökkenés figyelhető meg. Ez az arány azonban továbbra is magas, mely azt mutatja, hogy az ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, vagyis hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása.

2-2022-munkaugyi-hatosag-ellenorzes-feketefoglalkoztatas

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Az építőipar adta az ágazatok közül az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 45 %-át (846 fő) ez az arány megegyezik az elmúlt év első negyedévének adatával (45 %, 927 fő). A kifejezetten az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókkal összevetve közel 10 %-os csökkenés tapasztalható (37,09 %-ról 27,36 %-ra változott).

 

A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve az építőiparban, mezőgazdaságban és a vendéglátásban javult, az összes többi ágazatban vagy nőtt, vagy hasonló adatok figyelhetőek meg a 2021. évi első negyedévhez képest.
Az építőiparban továbbra is megfigyelhetőek az utóbbi évek feketefoglalkoztatással kapcsolatos nagy számai, a vagyonvédelemben pedig 2011. óta nem volt ilyen magas a feketén foglalkoztatottakra vonatkozó arányszám.
A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
A nehezen megközelíthető munkahelyeken (különösen az építőipar és a vagyonvédelem területén) a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.
A bejelentés nélküli foglalkoztatás esetében a jogsértések jelentős hányada tudatosan, csalási és adóelkerülési szándékkal került elkövetésre. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében figyelhető meg néhány esetben a bejelentések véletlen lemaradása, vagy késedelmes megküldése, ezek a hibák szintén adminisztratív okokra vezethetőek vissza. A szándékosan elkövetett jogsértések célja a versenyelőnybe való kerülés, valamint az extraprofit elérése.
Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is.

  • Egyszerűsített foglalkoztatás eseten a bejelentés elmulasztása hátterében továbbra is a – a 2010. év óta változatlan, nem túl kimagasló összegben meghatározott - közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg.
  • Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett meglehetősen gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a látencia.
  • Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás során azok a munkáltatók, melyek nem akarnak feketén foglalkoztatni elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mivel az a cél, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását „idő hiányában” későbbre halasztják, és ilyenkor előfordul, hogy az végérvényesen feledésbe merül.
  • Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, mely az esetek többségében a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza.
  • Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósult meg.

 

Munkaidővel kapcsolatos jogsértések

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 2 479 főt érintettek 2022. I negyedévben, ami nagyságrendileg megegyezik a 2021. március 31-ig mért 2 184 fővel, bár növekedést mutat. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. Szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő).

A korábbi évekhez hasonlóan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak. 2022. március 31-ig 2 943 fő volt érintett, ami meghaladta a 2021. hasonló időszakában mért adatokat (2 519 fő).

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések szintén elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

 

Munkabérrel kapcsolatos jogsértések

 

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (1 412) csökkent a 2021. év első negyedévéhez képest (1 817 fő).
Ezek közül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékkel kapcsolatos előírások be nem tartása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Több esetben megállapítást nyert, hogy a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. A bérjegyzék kiadásának hiánya súlyosabb visszaéléseket rejthet akár a bejelentés nélküli foglalkoztatás egyik „biztos előjele” is lehet.
2021. évtől tovább növekedett a minimálbér és garantált bérminimum összege a 20/2021. (I.28.) Korm. rendelet értelmében, így a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fokozottan ellenőrizte a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. Az ilyen jellegű jogsértéssel érintett munkavállalók száma tovább csökkent (2021. március 31-ig 29 fő; 2022. március 31-ig: 16 fő), ami tovább erősíti az elmúlt évek tapasztalatát, mely szerint a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

3-2022-munkaugyi-hatosag-ellenorzes-minimalber

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Szabadsággal kapcsolatos jogsértések

 

Jelentősen csökkent a 2021. első negyedéves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma is (637 főről, 226 főre). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.
A szabadságra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése összetettebb, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabályi előírásoknak megfelelően adják ki a szabadságokat, csak a helyszínen felvett munkavállalói tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból derül ki az, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon ténylegesen munkavégzés történt. A munkáltatók a szabálytalanságok feltárását követően gyakran a gazdasági helyzetükre, hirtelen jött megrendelésekre, egyéb nem várt eseményekre hivatkoznak a szabadságok kiadásának elmaradásakor, vagy azzal magyarázzák a jogsértést, hogy a munkavállaló nem akarta kivenni a szabadságát.

4-2022-munkaugyi-hatosag-ellenorzes-fobb-jogsertesek

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Hatósági döntések

 

2022 első negyedévben 746 esetben szabtak ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 201 526 860 Ft összegben. Több ízben figyelmeztetés határozat kötelezés intézkedéssel (630 db), valamint szabálytalanságot megállapító figyelmeztetés határozat (1 239 db) született. Az érdemi döntések 71 %-a tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

5-2022-munkaugyi-hatosag-ellenorzes-hatosagi-dontesek

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Összegzés

2022. március 31-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 4 546 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 64 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (14 784 fő) 56 %-át érintették. 2021. első negyedévhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2021. március 31-ig: 3 952 db) növekedés figyelhető meg, míg a szabálytalan munkáltatók arányában (2021. március 31-ig 66 %) két százalékos csökkenés volt tapasztalható. A szabálytalansággal érintett munkavállalók vonatkozásában sem történt lényegesebb változás (2022. március 31-ig 55 %), arányaiban egy százalékkal több munkavállalót érintett valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban.
• Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 12,83 %-át tette ki (1 897 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011. évtől számítva 2022. I. negyedévben volt a harmadik legmagasabb, de pozitív képet fest, hogy éppen az elmúlt két év első negyedéveinek adatai haladták meg csak ezt az arányt, így elmondható, hogy csökkenés figyelhető meg.
• A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve az építőiparban, mezőgazdaságban és a vendéglátásban javult, az összes többi ágazatban vagy nőtt, vagy hasonló adatok figyelhetőek meg a 2021. évi első negyedévhez képest.
• Az építőiparban továbbra is megfigyelhetőek az utóbbi évek feketefoglalkoztatással kapcsolatos nagy számai, a vagyonvédelemben pedig 2011. óta nem volt ilyen magas a feketén foglalkoztatottakra vonatkozó arányszám.
• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.
• A súlyos szabálytalanságok feltárási aránya az ellenőrzések eredményességét mutatja, ami azt jelzi, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, tehát hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása.

 

A Munkaügyi Fórumnál kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi és HR adminisztrációs feladataidat a jogszabályoknak megfelelően tudd elvégezni, ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani az OLM Rendszert, amely jogszabálysértés vizsgálat funkcióval van ellátva. Olyan mintha a munkaidő nyilvántartást egy szakjogász tekintené át. 

 

 A Munkaügyi Fórum ajánlásával:

1. Ismerje meg az OLM Rendszer megoldásait munkaügyekre:

 

2020-mfoldali-olm-banner-fekvo-600x150

 

2. Ajándék Munkaügyi Fórum termékek és segédanyagok:

 

dijtalan-letoltheto-anyagok-banner-2022-munkaugyi-forum

 

3. Ha humán erőforrás területen dolgozó szakember vagy akkor sepeciálisan Neked találtuk ki a HR-esek Fórumát ahol szintén tudsz kérdezni akár erről a témáról is. Kattints ide és lépj be. 

Általános Szerződési Feltételek, Adatvédelmi tájékoztató és Hozzájáruló nyilatkozat direkt marketing levél küldéshez