Blogbejegyzések

Készült: 2015. október 29. csütörtök, 09:29

Kedves Kollégák!

A temetési pótszabadságok kiadásában változás van 2016-tól:

2015-ben hozzátartozó halála esetén 2 nap pótszabadság jár a munkavállalónak.

2016-ban hozzátartozó halála esetén új megfogalmazásban 2 nap mentesülés a munkavégzési kötelezettsége alól fog járni a munkavállalónak.

Ez idáig nem volt meghatározva, hogy a temetési pótszabadságokat mikor kell kiadni a munkavállaló részére.

2016 január 1-től a halált követő hatvan napon belül kell mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól.

Az erre vonatkozó Mt. szakasz a következő:

Mt. 55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

h) hozzátartozója halálakor két munkanapra; (2) Az (1) bekezdés g)... pont szerinti esetben a munkavállalót kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben – a ... a halált követő hatvan napon belül – kell mentesíteni.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi i. törvény módosítása tervezet 2016-tól ide kattintva olvasható.

További szép napot kívánok és ne feledd, mindig ott állok melletted!!

Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó

Készült: 2015. október 28. szerda, 07:53

Kedves Kollégák!

2015-ben született gyermekek esetében a születés hónapját követő második hónap végéig kell kiadni az apanapokat, a dolgozó által megjelölt időpontban.

2016-ban a születést követő hatvan napon belül kell kiadni az apanapokat, a dolgozó által megjelölt időpontban, de legfeljebb két részletben.

Az erre vonatkozó Mt. szakasz tervezet a következő:

Mt. 55. § (2) Az (1) bekezdés g) és h) pont szerinti esetben a munkavállalót kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben – a születést vagy a halált követő hatvan napon belül – kell mentesíteni. Az (1) bekezdés g) pont szerinti mentesülés a munkavállalót akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi i. törvény módosítása tervezet 2016 január 1.-től ide kattintva olvasható.

További szép napot kívánok és ne feledd, mindig ott állok melletted!!

Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó

Készült: 2015. október 27. kedd, 07:53

Kedves Kollégák!

2015-ben az apanapokat törvény szerint pótszabadságoknak kezeltük, míg
2016-ban az apanapok az alábbi meghatározást kapták: mentesülés a munkavégzési kötelezettsége alól.

Az apanap meghatározása csak jogszabály pontosítás, változást viszont nem eredményez a gyakorlatban.

Az apanapok számát tekintve az Mt. szerint:
•    1 gyermek születése esetén 5 nap apanap jár
•    2 gyermek (iker gyermekek) esetén 7 nap apanap jár.

Az erre vonatkozó Mt. szakasz a következő:

Mt. 55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:
g) az apa gyermeke születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanapra.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi i. törvény módosítása tervezet 2016 ide kattintva olvasható.

További szép napot kívánok és ne feledd, mindig ott állok melletted!!

Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó

Készült: 2015. október 20. kedd, 07:53

Kedves Kollégák!

Jelentős mértékben tervezik módosítani a Mt.-t 2016-tól.
Most is azt javaslom, hogy várjuk meg a jogszabályt, de tájékozódás és felkészülés céljából érdemes átolvasni.

Az Mt. szabályainak 2016-os változásairól részletes anyagot készítek és küldöm e-mailen.

Az Mt. 2016-os változtatás tervezete, az alábbi linken olvasható:

Addig is jó olvasgatást kívánok és ne feledd, mindig ott állok melletted!!

Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó

Készült: 2015. október 07. szerda, 08:00

Akik a toborzás-kiválasztás szakma szolgáltatói oldalán dolgoznak, gyakran szembesülnek a következő jelenséggel: van amelyik ügyfelüknek alig találják meg a megfelelő munkatársat, sőt, akit végül felvesznek egy hónap múlva elmegy, ez által garanciális ügyet okozva, és valahogy sehogy nem akar összejönni a sikeres toborzás, míg vannak olyan ügyfelek, ahol ugyanarra a munkakörre feladják a hirdetést, az első pályázót be is hívják interjúra, és végül ő lesz a befutó pályázó, akit az ügyfél fel is vesz és boldogan együttdolgoznak.

Ez a jelenség pont azért feltűnő, mert amikor hasonló feltételekkel több cégnek is keresünk ugyanolyan pozícióba embert, akkor könnyű összehasonlítani a toborzási projekteket, és láthatóvá válik a drasztikus különbség. Az egyik toborzás erőfeszítés nélkül sikerül, a másik meg csupa szenvedés és kínlódás, és senki nem érti miért? Pedig nem misztikus a dolog, mint mindennek az életben ennek is jól behatárolható oka van.

Hosszú évek alatt azt figyeltem meg, hogy azokban a cégekben, ahova könnyű munkatársakat toborozni, ahol nem történnek rejtélyes “parajelenségek”, hanem csak meghirdetjük, kiválasztjuk és felvesszük, ott nyugalom van, főleg a cégtulajdonos és/vagy cégvezető mentálisan kiegyensúlyozott, nem generál konfliktusokat, sőt nem is elnéző és konfliktuskerülő, ezért a kialakuló konfliktusokat már csírájában kezeli.

A cégen, csapaton belüli konfliktusok, feszültségek mennyisége és intenzitása előre jelzik a várható toborzási nehézségeket!

De mik azok a “parajelenségek”?!

A bejegyzés folytatása itt olvasható

Kelkó Tamás
kkv HR szakértő

Készült: 2015. október 06. kedd, 09:00

A minap olyan meglepő dolog történt velem, ami elgondolkodtatott és rávilágított egy minden vállalkozás tulajdonosa számára létfontosságú dologra! Az már 10 éve feltűnt, hogy zömmel piacvezető, dobogós vagy piacvezetővé válni akaró vállalkozások számára dolgozom, valamiért ők keresnek meg, és velük tudok látványos eredményeket produkálni.

Pár napja azonban 100%-ig világossá vált, hogy ezek a vállalkozások mitől váltak piacvezetővé vagy dobogóssá? Nem is beszélve a magas nyereségükről! Ilyenkor bármilyen menedzsment szakember hosszú listát tesz elénk, hogy mi minden fontos a piacvezetővé válásban, de van-e olyan tétele, van-e olyan tényezője, amely sokkal fontosabb a többinél, vagy amelyből ered a többi?

2010-ben kezdett feltűnni, hogy a magyar vállalkozások kezdenek két markáns csoportra osztódni:

• egy a válsággal küzdő, szenvedő és nem fejlődő csoportra,
• és egy dinamikusan fejlődő, a válságra szinte fittyet hányó csoportra.

Ráadásul évről évre egyre nyílik az olló a két csoport között.

Ehhez kapcsolódik, hogy múlt hét csütörtökön töltöttem le a SalesForce.com (a világ elsőszámú felhő alapú CRM rendszere, Forbes szerint a világ leginnovatívabb vállalata, a Google-t, Apple-t is megelőzve!) legújabb vállalati felmérését, amelyben 2.300 értékesítési vezetőt kérdeztek meg, és köztük is külön csoportosították a top, a közepes és a gyengén teljesítő értékesítési csapatokat. Az abban foglaltak azt erősítették meg, hogy a piacvezető cégek, a top teljesítő értékesítési csapatok közös jellemzője az átlag feletti szakmai igényesség és az ebből eredő folyamatos innováció!

Ők az early adopterek (korai alkalmazók), a piac kb. 5%-a, akik fő jellemzője, hogy elsők között vezetnek be, próbálnak ki újdonságokat. A szakmai igényesség és az ebből eredő innováció vezérli őket.

Ízlelgetve ezt a gondolatot, eszembe jut, hogy mennyi olyan cégtulajdonossal találkoztam, aki egy gépkocsira gond nélkül elkölt 20 millió Ft-ot, egy épületre is röpködnek a 10-100 milliók, de pl. egy CRM rendszerre már 300e Ft-ot is sajnál, nem is beszélve az értékesítői képzéséről, a legújabb marketing eszközökről és hr megoldásokról, továbbá még sok minden olyan dologról, amelyek fontos befektetések lennének ahhoz, hogy kiemelkedően teljesítő értékesítő csapata legyen. Ahogy John Glenn amerikai űrhajós megfogalmazta:

"Ahogy száguldottunk az űrben, egyre csak az járt a fejemben, hogy ennek az űrhajónak minden alkatrészét az gyártotta, aki a legolcsóbb árajánlatot tette."

A te vállalkozásodban te döntöd el, hogy mennyire vagy igényes és innovatív.

A bejegyzés folytatása itt olvasható

Kelkó Tamás
kkv HR szakértő

Készült: 2015. október 01. csütörtök, 10:27

Posztolás a közösségi médiában

Őket nem lájkolta a főnök… 

Mai korunk egyik nagy kérdése, hogy egy munkavállaló mit posztolhat a közösségi médiában és mit nem? Vannak ugyanis olyan esetek, amihez a munkáltatónak is köze van, sőt, nem egyszer kirúgás lehet a vége egy óvatlan posztolásnak! Az új munka törvénykönyve szerint ugyanis a munkavállaló nem sértheti munkáltatója üzleti érdekeit. Az új Munka Törvénykönyve ugyanakkor ezt már kiterjeszti a munkaidőn kívüli időszakra is, vagyis ez alapján az alkalmazott bizonyos korlátok között már munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas a munkáltató helytelen megítélésére.

Majdnem minden munkahelyen elvárják a lojalitást, különösen amikor a cég veszély helyzetbe kerül, akkor érthető módon kontrollálni akarják a kiáramló információkat. A legtöbb vállalat már eleve a munkaszerződésbe ír titoktartási záradékot, hogy a munkavállaló semmilyen módon nem oszthat meg üzleti titoknak számító információkat. Emellett egyes vállalatoknál erre szolgál még a Közösségi média vagy egyszerűen csak Facebook szabályzat, ugyanis a munkavállaló posztolásokkal nem sértheti munkaadója üzleti érdekeit, még munkaidőn kívül sem!Jelentős kihívás lehet a munkáltatói oldal számára, hogy a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, a munkaadó pedig az új Mt. alapján a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

Mindennek fényében érdemes inkább elkerülni a facebookos bejegyzések miatti felelősségre vonást. A LIGA Szakszervezet azt tanácsolja a dolgozóknak, hogy a közösségi oldalakon ne munkavállalók legyenek, hanem magánemberek, akik valóban a magánéletüket élik. Facebook profiljukon ne tüntessék fel munkahelyüket, ezáltal ne kössék egyértelműen véleményüket, hozzászólásaikat munkahelyükhöz, illetve ne nyilatkozzanak a munkahelyükről sem pozitív, sem negatív tartalommal.

Kelkó Tamás

Cikkről bővebben itt olvashatsz...

Készült: 2015. szeptember 29. kedd, 13:42

Bejelentés nélküli foglalkoztatás

A feketemunka sok alkalmazottal működő gazdálkodóknál fordul elő a leggyakrabban. 2011 óta a revizorok és a pénzügyőrök mintegy 4 milliárd forint bírságot szabtak ki szabálytalan foglalkoztatás miatt.

A NAV az elmúlt mintegy négy és fél évben százezernél is többször vizsgálta a munkaadóknál a foglalkoztatást. Az ellenőrzéseknél a NAV a társhatóságok adatai mellett a közérdekű bejelentések információit is felhasználta. A legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak későn jelenti be a foglalkoztatást. Sokszor a bejelentésre ugyan megtörténik, de nem a valós munkaidőről szólnak a leadott adatok.

A legtöbb szabálytalanság az egyszerűsített foglalkoztatásnál fordult elő. Tipikus eset például, amikor a dolgozó azt állítja, hogy munkáját egyszerűsített foglalkoztatottként végzi, miközben a bejelentése csak az ellenőrzés után, vagy közben történt meg. Olyan is előfordult, hogy az alkalmazott azt sem tudta megmondani, hogy milyen jogcímen dolgozik az adott munkaterületen, de az ellenőrzés után egyszerűsített foglalkoztatottként jelentik be.

Az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően továbbra is jellemzően azoknál a munkáltatóknál a leggyakoribbak a visszaélések, ahol az átlagosnál több munkavállalóra van szükség: a mezőgazdasági idénymunkánál, egyéb szezonális munkáknál; vendéglátóhelyeken, strandon, piacon, a termelő- és feldolgozóiparban, és különböző szolgáltatási ágazatokban, fuvarozó cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál.

A feketefoglalkoztatás a munkavállalóknak is problémát okozhat. Akit ugyanis munkáltatója nem jelent be, annak veszélybe kerül a nyugdíja, nem kaphat táppénzt, ha megbetegszik, és hiteligényléskor hiába kér jövedelemigazolást a NAV-tól.

A revizorok évente átlagosan 23-25 ezer foglalkoztatásra vonatkozó vizsgálatot végeztek. 2011-ben majdnem 3 ezer vizsgálat, míg 2012-től évente nagyjából 5 ezer ellenőrzés tárt fel szabálytalanságot. 2011-ben csaknem 1 milliárd forint, 2012-ben több mint 422 millió forint, 2013-ban majdnem 760 millió forint, 2014-ben több mint 1,3 milliárd forint, míg 2015 augusztusáig mintegy 205 millió forint nettó adókülönbözetet állapított meg a NAV. A jogsértések miatt 2011-ben több mint 635 millió forint, 2012-ben majdnem 808 millió forint, 2013-ban mintegy 942 millió forint, 2014-ben majdnem 1,3 milliárd forint, továbbá 2015 augusztusáig több mint 533 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a NAV.

Az olyan gazdálkodók listája, amelyek esetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget munkáltatói bejelentési kötelezettségüknek, bárki számára elérhető a NAV honlapján.

Készült: 2015. április 29. szerda, 09:35

Kedves Kollégák!

A tervezet szerint:

2016-ban 8 órával többet fogunk dolgozni mint 2015-ben.

2016. január 4-én lesz az első munkanap.

2016-ban 4 db háromnapos és 2 db négynapos hosszú hétvégénk lesz.

Bővebben: [Áthelyezett munkanapok 2016-ban]

Készült: 2015. április 01. szerda, 22:51

Kedves Kollégák!

2015. január 01. - 2015. március 14-ig a kereskedelemben dolgozók számára:

vasárnapi pótlék 50%

2015. március 15. - 2015. március 26-ig a kereskedelemben dolgozók számára:

vasárnapi pótlék 50% - általános szabály

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között foglalkoztatott munkavállaló számára:

vasárnapi pótlék 0% - nem kell vasárnapi pótlékot fizetni

2015. március 27- től a kereskedelemben dolgozók számára:

vasárnapi pótlék 100%

Kszvmtv. 5-6. §-a szerinti üzletek esetében
vasárnapi pótlék 50%

 
FIGYELEM: Rendkívüli munkaidő elrendelése esetén a vasárnapi pótlékot hozzá kell adni a rendkívüli munka pótlékához.

További szép napot kívánok!

Erzse Tibor
munkaügyi szakértő, tanácsadó