Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

segedanyagok-ingyen-2021-mikulas-fooldali-banner-munkaugyi-forum

munkaidokeret-kalauz-20-szakkonyv-banner-fooldal-olm-rendszer-ajandekkal-munkaugyi-forum

ingyenes-szabadsagtervezo-excel-2019-munkaugyi-forum

gdpr-iratminta-csomag-munkaugyi-forum

 

mkvkok logo

 

nisz1

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

A Kormány értékelte Magyarország járványügyi helyzetét és az eddig meghozott intézkedéseket, ennek alapján megállapította,  hogy az  eddig meghozott intézkedések fenntartása mellett újabb védelmi intézkedések bevezetése vált szükségessé, ezek  a következők: 

Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A  kijárási tilalom alóli  mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges. 

Minden gyülekezés tilos. 

Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az  étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A  házhoz szállítás  adminisztratív terheit a  Kormány csökkenti, és bevonhatóvá teszi a  taxisokat a  feladat ellátásába. Az  üzemi étkezdék nyitva  tarthatnak. 

Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával,  tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász,  masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett. 

A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak. Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a  kulturális eseményeket, valamint a  karácsonyi vásárokat. A  vallási  közösségek szertartásai a  vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A  Kormány felkéri a  vallási közösségeket, hogy  a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg. A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani. 

Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett. A  vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók  e tevékenységükben nem korlátozhatóak. 

A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a  fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat,  könyvtárakat, mozikat, állatkerteket és korcsolyapályákat. 

A bölcsődék, az  óvodák és az  általános iskolák a  8. osztályig a  megszokott rend szerint nyitva tartanak, a  speciális intézményi  védelmi intézkedéseket az  igazgató határozza meg. Az  iskolák a  középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben  működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek. 

Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket  a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget  a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető. 

Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak. 

Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg. 

Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt. Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat – külön kormányrendeletben foglaltak  szerint – hetente tesztelni kell. 

A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy  a  10  000 főnél nagyobb település egyes közterületein a  maszkviselés kötelező. A  területek kijelölése a  polgármester feladata.  Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező. 

A fenti döntések végrehajtása céljából – általánosan kötelező magatartási szabályként – a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről  és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, a 15. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás  alapján, 

a 20.  § és a  30.  § tekintetében a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető  intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 21.  § tekintetében a  közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198.  § (1)  bekezdés 6. és 11.  pontjában kapott  felhatalmazás alapján,

 

a 31.  § tekintetében az  egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247.  § (1b)  bekezdés c)  pontjában, valamint  a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva 

a következőket rendeli el: 

1. A maszkviselési szabályok megerősítése 

1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles 

a) a tömegközlekedési eszközön, 

b) a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a  települési önkormányzat által kijelölt  közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a  sporttevékenység során, valamint a  parkokban, illetve  zöldterületeken, 

c) az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során, 

d) – az  irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az  üzemi helyiségek területének kivételével –  a bevásárlóközpont területén, 

e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott ea) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén, 

eb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén, 

f) ügyfélfogadási időben 

fa) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén, 

fb) az  egyetemes postai szolgáltató által vagy a  postai közreműködők által üzemeltetett,  az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá 

fc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és  a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak  egy időben, 

g) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak, 

h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben  (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) 

ha) történő munkavégzés során, 

hb) vendégként 

orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt:  maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje. 

(2) Az  egészségügyi intézmény területén – a  (3)  bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az  (1)  bekezdésben  meghatározott módon maszkot viselni. 

(3) Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni. (4) A szociális intézményben 

a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli  távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, 

b) az ellátottaknak a  közösségi programok alkalmával és a  közösségi terekben való tartózkodás esetén  lehetőség szerint 

az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük. 

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy  a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott  módon viseljék, ennek érdekében a  szolgáltatás, illetve az  üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére  vonatkozó szabályozásban az  igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható  intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja. 

(2) Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a  maszkot nem az  1.  § (1)  bekezdésében meghatározott  módon viselő személyekkel szemben az  üzemeltető a  szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában  köteles megteremteni a  jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az  üzemeltető  szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a  viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség  előírásával.

(3) Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására  sem viseli az  1.  § (1)  bekezdésében meghatározott módon a  maszkot, vagy nem hagyja el a  tömegközlekedési  eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles 

a) az utazásból kizárni, 

b) a szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.  évi  II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A.  § (1)  bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének  megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és 

c) gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról. 

(4) Azt a  személyt, aki a  maszkot az  1.  § (1)  bekezdés c)–h)  pontja, valamint az  1.  § (2) és (4)  bekezdése esetében  az  üzemeltető felszólítására sem viseli az  1.  § (1)  bekezdésében meghatározott módon, az  üzemeltető köteles  a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja. 

2. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok 

3. § (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között – e  rendeletben meghatározott kivétellel – mindenki köteles a  lakóhelyén,  a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni. 

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően 

a) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal, b) munkavégzés céljából, 

c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a  munkavégzés helyéről a  lakóhelyre,  a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és 

d) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott 

da) edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából, 

db) edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából, 

dc) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a  lakóhelyre, a  tartózkodási helyre, illetve a  szálláshelyre  történő közlekedés céljából 

este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve  a közterületen történő tartózkodás. 

(3) Az  (1)  bekezdéstől eltérően kutyasétáltatás céljából este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a  lakóhely,  a  tartózkodási hely vagy a  szálláshely elhagyása, illetve a  közterületen tartózkodás azzal, hogy a  kutyasétáltatás  során a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete nem hagyható el. 

(4) A települési önkormányzat saját hatáskörben dönthet a kutyafuttató bezárásáról. 

(5) A (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti eseteket okirattal szükséges igazolni. 

(6) Az  (5)  bekezdés szerinti okirat tartalmi követelményeit a  közbiztonságért felelős miniszter a  Kormány hivatalos  honlapján közzéteszi. 

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott – a (6) bekezdés szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő – okirat  hiányában, este 8 óra és reggel 5 óra között, tilos a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti okból a lakóhely, a tartózkodási  hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás. 

4. § (1) Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés. (2) A  közterületen, a  nyilvános helyen, illetve a  szabadtéri sportpályákon az  egyéni szabadidős sporttevékenység  – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása megengedett. 

(3) Tilos – a  (4)  bekezdés szerinti kivétellel – a  közterületen, a  nyilvános helyen, valamint a  sportpályákon  a csapatsportok – különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda – gyakorlása. (4) A  (3)  bekezdés szerinti védelmi intézkedést nem kell alkalmazni a  sportról szóló törvény szerint versenyszerűen  sportolók számára tartott edzés és sportrendezvény alkalmával. 

3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések 

5. § (1) Tilos – a 6. § szerinti kivétellel – rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani. (2) Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés  helyszínén tartózkodni tilos.

(3) Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen 

a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem  nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként  nyújtó esemény, 

b) a kulturális esemény, 

c) a sportesemény, 

d) a magánrendezvény, valamint 

e) a karácsonyi vásár. 

(4) Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem  minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt. 

(5) Ezen alcím alkalmazásában az  online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott  zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a  kulturális esemény vagy az  élő előadás útján nyújtott  zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a  fellépők és a  lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai  személyzet tartózkodik. 

6. § (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos. 

(2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható. 

(3) A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható  meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt. 

(4) A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt. 

(5) A házasságkötésnél kizárólag 

a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető, 

b) a házasulók, 

c) a házasulók tanúi, 

d) a házasulók szülei, nagyszülei, 

e) a házasulók testvérei és 

f) a házasulók gyermekei 

lehetnek jelen. 

7. § Az 5.  § és a  6.  § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a  rendezvény szervezője, illetve a  rendezvény  helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni. 

4. A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések 

8. § (1) Vendéglátó üzletben 

a) az ott foglalkoztatottak kivételével és 

b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel 

tilos tartózkodni. 

(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az  elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az  ehhez  szükséges időtartamig megengedett. 

(3) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni 

a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére, 

b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki, c) a köznevelési intézmény, valamint a  szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási  intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a  nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve  a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki, 

d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

5. Az üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések 

9. § (1) Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben 

a) az üzletben, 

b) a lottózóban, valamint 

c) a nemzeti dohányboltban 

tartózkodni. 

(2) Este 7 óra és reggel 5 óra között 

a) az üzlet, 

b) a lottózó, valamint 

c) a nemzeti dohánybolt 

köteles zárva tartani. 

(3) Este 7 óra és reggel 5 óra között 

a) a gyógyszertár és 

b) az üzemanyagtöltő-állomás 

nyitva tarthat. 

(4) E § alkalmazásában a vendéglátó üzlet nem minősül üzletnek. 

6. A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések 

10. § (1) A szálláshelyen – e rendelet szerinti kivétellel – tilos tartózkodni. 

(2) A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás. 

(3) A  szálláshelyen az  üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása  megengedett. 

(4) A  szálláshelyen a  Magyar Honvédség, illetve a  rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok  ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett. 

11. § A 8–10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról 

a) a vendéglátó üzlet, 

b) az üzlet, 

c) a lottózó, 

d) a nemzeti dohánybolt, 

e) a gyógyszertár, 

f) az üzemanyag-töltőállomás, valamint 

g) a szálláshely 

üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni. 

7. A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések 

12. § (1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos 

a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak  nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz), 

b) a mozinak, 

c) az edző- és fitneszteremnek, 

d) az uszodának, 

e) a közfürdőnek, 

f) a jégpályának, 

g) az állatkertnek, a vadasparknak, 

h) a kalandparknak, a vidámparknak, 

i) a játszóháznak és

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám 7667 

j) a muzeális intézményekről, a  nyilvános könyvtári ellátásról és a  közművelődésről szóló törvényben  meghatározott 

ja) muzeális intézménynek, 

jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek, 

jc) kép- és hangarchívumnak, 

jd) közművelődési intézménynek, 

je) közösségi színtérnek és 

jf) integrált kulturális intézménynek 

a látogatása és e helyszíneken – az ott foglalkoztatottak kivételével – a tartózkodás. 

(2) A  szálláshelyen – a  10.  § (3) és (4)  bekezdése szerint – jogszerűen tartózkodó vendég a  szálláshelyen található  (1) bekezdés szerinti helyszíneket nem látogathatja. 

(3) A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani. (4) A  jégpályák, az  uszodák, az  edző- és fitnesztermek és a  sportlétesítmények a  sportról szóló törvény szerint  versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak. 

13. § A 12.  § szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a  12.  § (1)  bekezdése szerinti helyszínek üzemeltetője, illetve  vezetője köteles gondoskodni. 

8. A felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések 

14. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható. 

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – felsőoktatásért felelős miniszter,  a felsőoktatási intézmény rektorának kezdeményezésére felmentést adhat. 

(3) Ha a felsőoktatási intézmény fenntartója nem a felsőoktatásért felelős miniszter, a rektor kezdeményezése alapján  a felsőoktatási intézményt fenntartó miniszter adhat felmentést a (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól. (4) A felsőoktatási intézmény kollégiumának és diákotthonának hallgatók általi látogatásának a rendjéről a felsőoktatási  intézmény rektora dönt. 

9. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti  szabályai 

15. § (1) A  veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet  (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység  bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő  üzlettel kötött szerződés alapján. 

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási  cikket értékesítő üzlet is folytathatja. 

(3) A  veszélyhelyzet idején a  lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és  nyilvántartásba vétel nélkül folytatható. 

(4) Az  (1)  bekezdés szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során  termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető. 

(5) A  veszélyhelyzet idején a  lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is  forgalmazható. 

(6) A  veszélyhelyzet idején az  (1)–(3)  bekezdésben meghatározott bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett  kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített  termék forgalmazható. 

16. § A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a  15.  § (1)  bekezdésében meghatározott  szerződés alapján végzett tevékenységük során 

a) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.)  Korm. rendeletben, valamint 

b) ha a  helyi önkormányzat a  közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte  a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben 

foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.

10. A nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések 

17. § (1) A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig nyitva tartanak. 

(2) Az  iskolák a  középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A  középfokú intézmények  kollégiumai az  iskolaigazgató döntése szerint működnek. A  középiskolák és szakképző intézmények kapcsán  a  kormányzati intézkedések végrehajtásáról a  katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes törvények  módosításáról szóló törvény értelmében a  köznevelésért, illetve a  szakképzésért felelős miniszter határozatban  rendelkezik. 

(3) A nevelési, oktatási intézménybe 

a) a 18. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személy, illetve a nagykorú tanuló csak abban az esetben  léphet be, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, b) történő belépés során azt a  gyermeket, illetve kiskorú tanulót, akinek a  testhőmérséklete eléri vagy  meghaladja az  országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, a  többi gyermektől, illetve tanulótól  el kell különíteni, és erről a  szülőt vagy a  törvényes képviselőt távközlési eszköz útján haladéktalanul  tájékoztatni kell. 

(4) Az  országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi a  nevelési, oktatási intézménybe való belépéshez megengedett  testhőmérséklet mértékét. 

(5) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (2) bekezdése szerinti közhírré tétel mellett  a (4) bekezdés szerinti határozatról készült közleményt a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni. 

(6) A nevelési, oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni a (3) bekezdés szerinti előírás végrehajtásáról. (7) A  nevelési, oktatási intézménybe történő érkezéskor mindenki köteles magát a  testhőmérséklet ellenőrzésnek  alávetni. 

18. § (1) A nevelési, oktatási intézmény területére 

a) az ott foglalkoztatott személyen, 

b) az ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen, 

c) a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn, 

d) a gyermeken, illetve a tanulón és 

e) a gyermeket, illetve a tanulót – a (2) bekezdés szerint – kísérő nagykorú személyen 

kívül más személy nem léphet be. 

(2) Ha a  gyermeket, illetve a  tanulót a  nevelési, oktatási intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő  nagykorú személy a  maszkot az  1.  § (1)  bekezdésében meghatározott módon viseli, az  intézmény területére  a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet. 

19. § A szakmai szabályoknak megfelelő a  SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas vizsgálat részletszabályairól  külön kormányrendelet rendelkezik 

a) az egészségügyi intézménynek, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi  LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozója, 

b) a nevelési, oktatási intézmény, nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozója, 

c) a szociális intézmény dolgozója és 

d) a bölcsőde dolgozója 

esetében. 

11. A Magyar Honvédség veszélyhelyzeti közreműködése 

20. § (1) A  Magyar Honvédség a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről  szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36.  § (1)  bekezdés k)  pontja alapján a  Hvt. 54/E.  §-a szerint  közreműködik a veszélyhelyzettel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásában. 

(2) A  Magyar Honvédség támogatja a  veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során  az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) és a  hivatásos  katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátásában, ennek során 

a) ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét, 

b) közreműködik a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében és 

c) közterületi járőrszolgálatot lát el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám 7669 

(3) A  Magyar Honvédség a  veszélyhelyzetben a  (2)  bekezdés b) és c)  pontja szerinti közreműködői feladatokat  a (4) bekezdésben meghatározott személyi kör iránymutatása alapján önállóan vagy a rendőrséggel együtt látja el. (4) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti őrzés-védelmi feladatot a  veszélyhelyzet ideje alatt – a  Hvt. 81.  § (1)  bekezdés  l)  pontja alapján kiadott külön kormányrendeletben nem szabályozott esetben – a  Magyar Honvédség önállóan  vagy a rendőrséggel együtt 

a) a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja döntése, 

b) a Kormány honvédelemért felelős tagja döntése, 

c) a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet  1. §-a alapján létrehozott Operatív Törzs (a továbbiakban: Operatív Törzs) felkérése vagy 

d) a Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős tagjának felkérése 

alapján, az  a) vagy b)  pont szerinti döntésben, valamint a  c) vagy d)  pont szerinti felkérésben megjelölt  létesítmény vonatkozásában – a  kapacitásai és az  egyéb, a  veszélyhelyzetben ellátandó feladatai teljesíthetősége  figyelembevétele mellett – látja el. 

12. A védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése 

21. § (1) Ha a koronavírus világjárvány elleni védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a koronavírus  elleni védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt (a továbbiakban együtt:  eszköz) saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti  az érintett eszköz Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) általi beszerzését. 

(2) Az  (1)  bekezdés szerinti kezdeményezés esetén – az  Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén – az  ÁEEK  a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során. 

13. Jogkövetkezmények 

22. § (1) Az  e  rendeletben meghatározott védelmi intézkedések betartását a  rendőrség a  20.  § (2)  bekezdés b)  pontjára  figyelemmel a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi. 

(2) Ha a  rendőrség az  ellenőrzés során, vagy a  rendőrség a  katona értesítése alapján a  2.  § (1), (2) és (4)  bekezdése,  az 5. § (1) bekezdése, a 7. §, a 9. § (2) bekezdése, a 11. §, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, valamint a 17. § (6) bekezdése  szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi  CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően 

a) 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, 

b) a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt – a 17. § (6) bekezdése kivételével – legalább egy napra,  legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja. 

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja. 

(4) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is  alkalmazható. 

(5) A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy  az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így  különösen, ha 

a) a jogsértő személyt felszólította távozásra, és 

b) azt követően, hogy a  jogsértő személy a  távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a  rendőrséget  értesítette. 

(6) Ha a  szervező, az  üzemeltető, illetve a  szervező vagy az  üzemeltető alkalmazottja az  (5)  bekezdés szerinti,  a  jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben  tette meg, a  rendőrség a  (2)  bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az  üzemeltető által  tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi. 

(7) A  kiszabott bírság megfizetése a  rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel  történik. 

(8) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni. (9) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. 

(10) A (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója 

a) az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, 

b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.

7670 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám  

23. § (1) A  Szabstv. 1.  § (1)  bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki az  1.  § (1), (2) és (4)  bekezdésében, 2.  §  (3)  bekezdésében, 3.  § (1), (3) és (7)  bekezdésében, 4.  § (1) és (3)  bekezdésében, 5.  § (2)  bekezdésében, 6.  §  (1) és (5)  bekezdésében, 8.  § (1)  bekezdésében, 9.  § (1)  bekezdésében, 10.  § (1)  bekezdésében, 12.  § (1) és  (2) bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedést megszegi. 

(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb  összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint. 

(3) Az  (1)  bekezdés szerinti szabálysértés esetén a  helyszíni bírság összege a  Szabstv. 99.  § (2)  bekezdésétől eltérően  ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed. 

14. Értelmező rendelkezések 

24. § E rendelet alkalmazásában 

a) kulturális esemény: a személyes művészi teljesítményt igénylő vagy kulturális szolgáltatást nyújtó, közönség  jelenlétében zajló nyilvános rendezvény, 

b) lottózó: a  szerencsejáték-felügylet által engedélyezett lottójáték és totófogadás értékesítésére szolgáló  helyiség, 

c) nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely, 

d) tömegközlekedési eszköz: a közösségi közlekedés során használt jármű, eszköz. 

15. Záró rendelkezések 

25. § E rendelet hatálybalépése előtt elkövetett, 

a) a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet  (a továbbiakban: R1.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 9. §-a, valamint 

b) a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet  (a továbbiakban: R2.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 10. § (1) bekezdése szerinti szabálysértések miatt indított eljárásokat a Szabstv. 4. §-ától eltérően, a szabálysértés elkövetésekor hatályos  jogszabályok szerint kell elbírálni. 

26. § E rendelet hatálybalépését megelőzően 

a) az R1. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 3. §-a, valamint, 

b) az R2. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 5. §-a 

alapján indított eljárásokat, az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos jogszabályok szerint  kell elbírálni. 

27. § Felhatalmazást kap a  települési önkormányzat polgármestere, a  fővárosi önkormányzat által közvetlenül  igazgatott terület esetében a főpolgármester, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi polgármester mint a helyi  önkormányzat képviselő-testülete, illetve a  fővárosi közgyűlés hatáskörének a  katasztrófavédelemről és a  hozzá  kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján gyakorlója,  hogy önkormányzati rendeletben 

a) határozza meg a  10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén azon közterületeket, illetve  nyilvános helyeket, ahol e rendeletben meghatározott módon kötelező maszkot viselni, 

b) rendelkezzen a településen található kutyafuttató bezárásáról. 

28. § E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni. 

29. § Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba. 

30. § Hatályát veszti a Magyar Honvédség járványügyi készültséggel kapcsolatos feladatokban történő közreműködéséről  szóló 410/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. § b) és e) pontja.

31. § Hatályát veszti az R1. 

32. § Hatályát veszti az R2. 

a) 1. alcíme, 

b) 2. alcíme, 

c) 3. alcíme, 

d) 10. §-a. 

Orbán Viktor s. k., 

miniszterelnök