A Pénzügyminisztérium közleménye a 2019. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekről
- Készült: 2018. november 01. csütörtök, 10:00
A Pénzügyminisztérium közleménye a 2019. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi
ellenőrzési irányelvekről
Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről,
valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm.
rendeletben jelöli ki a Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel
kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására a munkavédelmi valamint a munkaügyi
hatóságokat.
A munkavédelmi hatóság, valamint a munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a
miniszter által megállapított és közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 81/A. § alapján
a következő irányelveket adom ki:
I. Általános elvek
1. A munkavédelmi szakmai tevékenység az európai jogi aktusok és a hazai szabályozások
maradéktalan megtartására és érvényesítésére, ezáltal a munkahelyeken az elsődleges
megelőzés szolgálatára épüljön. A szakmai tevékenység tükrözze a megelőzésre irányuló
szemléletet, a munkavédelmi hatósági ellenőrzések során mutatkozzon meg az elkötelezettség
a munkavédelem társadalmi hasznossága iránt.
2. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, valamint a munkavédelmi ellenőrzést végző
hatóság célja, hogy a munkavédelmi előírások végrehajtását és a megelőzést szolgáló
tájékoztató, felvilágosító tevékenységével következetesen elősegítse az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ellenőrzését és megtartását.
3. A munkavédelmi ellenőrzés célja a munkahelyeken előforduló szabálytalanságok
feltárása, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó
szabályok megtartásának biztosítása.
4. A munkavédelmi hatóság jogkövető gyakorlatában jusson érvényre a szolgáltató
közhatalom elve, a bizalom, a tisztesség és a következetesség, valamint a komplexitás az
egységes, fokozatos és arányos intézkedésekben.
5. Azoknál a munkáltatóknál, akiknél a hatósági intézkedések ellenére nem tapasztalható
jogkövető magatartás, teljes hatósági szigorral kell fellépni. Az Mvt. 81-82. §-ai szerinti
esetekben a súlyos veszélyeztetést megvalósító munkáltatóval szemben a munkavédelmi
hatóság munkavédelmi bírságot szab ki. A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírságot szab
ki azzal a természetes személlyel szemben, aki a szervezett munkavégzés során az Mvt. 82/D.
§ (1) bekezdésének a)-d) pontokban meghatározott valamely magatartást megvalósítja. A kisés
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §
(2) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság a kis- és középvállalkozások első esetben
előforduló jogsértése esetén sem tekinthet el a bírság kiszabásától, amennyiben a jogsértés
emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet.
II. A munkavédelmi ellenőrzés elvei
2
- A 2019. év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljai
1. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság növelje az ellenőrzések hatékonyságát azok
tervezésével, az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a nagy létszámú munkavállalót
foglalkoztató munkáltatók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzéseivel.
2. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés a munkahelyen a munkabiztonsági szabályszegések
és a munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására és vizsgálatára egyaránt térjen ki. A
munkavédelmi eljárások során gyors és szakszerű eljárással segítse a munkavállalókat ért
jogsértések felszámolását.
3. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság minél több olyan munkahelyen folytasson
munkavédelmi ellenőrzést, ahol veszélyes munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal,
kéz-karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok
expozíciójával, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.
4. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság vizsgálja fokozottabban a kiemelt védelemre
szoruló munkavállalók csoportjainak (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők
és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek, mozgáskorlátozott vagy egyéb
testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit.
5. A Pénzügyminisztérium szakmai irányításért felelős szervezeti egysége a nemzetgazdaság
munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintéséről szóló jelentést az Mvt. 14. § (1) bekezdés
e) pontja alapján elkészíti – a munkavédelmi hatóságok és az érintett minisztériumok
munkavédelmi irányító tevékenységéről szóló jelentései alapján – a foglalkoztatáspolitikáért
felelős miniszter részére, közzététel céljából.
- A 2019. évi kiemelten ellátandó feladatok
1. A munkavédelmi tartalmú ismeretekről fokozott mértékű tanácsadással kell segítséget
adni – különösen a mikro, kis- és középvállalkozások, a magánmunkáltatók és a szakképző
intézmények, a szakképzésben gyakorlati képzőként részt vevők, a közfoglalkoztatók,
valamint a munkaerő-kölcsönzésben érintett munkáltatók részére –, hogy ismeret hiány miatt
ne történjen szabálytalan munkavégzés, illetőleg ne következzen be munkabaleset vagy
egészségkárosodás, valamint már az oktatás során kapjon hangsúlyt a szabályos
munkavégzés, a munkahelyi egészség és biztonság.
2. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok 2019. évben fektessenek hangsúlyt a
proaktív tájékoztatásra, tartsanak saját vagy közös rendezésű nyílt napokat. Az egyik nyílt nap
„A munkában megrokkantak és elhunytak emléknapja” hetében kerüljön megrendezésre.
3. Az Mvt. 81/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott feladatokkal
kapcsolatban a részletes teljesítmény mutatókat a munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok
részére a 2019. évre vonatkozó munkavédelmi szakmai teljesítmény-célkitűzés tartalmazza.
- Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok
1. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok fordítsanak fokozott figyelmet a különösen
veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a
mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy.
3
2. A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak
alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén szükséges elvégezni.
3. A sütő- és cukrászipari tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet
ráirányítani az ágazat legsúlyosabb veszélyforrásaira.
4. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok az illetékességi területük gazdasági
szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembe vétele alapján
tartsanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat
munkavédelmi ellenőrzésére és a tapasztalatokról szóló számszaki és szöveges összefoglalót
küldjék meg a miniszternek.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2/A. § (1) bekezdése alapján a
következő irányelveket adom ki:
I. Általános elvek
1. A miniszter, valamint a munkaügyi ellenőrzést végző hatóság célja, hogy a vállalkozói
adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú
kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm.
határozatban foglalt célokat továbbra is szem előtt tartva folytassa tevékenységét, így a 2019.
évben is különösen kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaügyi előírások végrehajtását
szolgáló felvilágosító tevékenység ellátására, igényeknek megfelelő további erősítésére, oly
módon, hogy az következetesen elősegítse a munkaerő-piac szereplőinek tájékoztatását.
A gazdasági fejlődés nyomán alakuló, illetve erősödő, jogkövetésre törekvő vállalkozások,
valamint a munkaerőpiacra lépő munkavállalók tájékoztatása érdekében különösen fontos az
egyértelmű és megbízható információk közvetítése, tekintettel a foglalkoztatási szabályok
esetleges változásaira is.
2. Cél annak elősegítése, hogy a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek,
rendelkezzenek rendezett jogviszonnyal, csökkenjen a jogkövető vállalkozások
versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adózó)
munkahelyek létesítését.
3. A munkaügyi hatóság jogalkalmazási gyakorlatában a lehetőségekhez mérten kerüljön
előtérbe a közigazgatás szolgáltató elve.
4. A munkaügyi hatósági ellenőrzés, illetve eljárás alapján a munkavállaló garanciális
jogainak érvényesítését, egyben a prevenciót szolgáló, a jogszabályoknak megfelelő -
szükséges és arányos - intézkedéseket, jogkövetkezményeket - az eljárási határidők fokozott
betartása mellett - kell alkalmazni.
II. A munkaügyi ellenőrzés elvei
4
1. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak, valamint a munkahelyteremtés támogatása
céljából legalább félévente egy-egy nyílt nap formájában közvetlen tájékoztatás biztosítása az
alapvető foglalkoztatási szabályokról, azok esetleges változásairól. A fő cél, hogy mind a
munkavállalók – különösen a pályakezdők, illetve a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó
álláskeresők – mind a munkáltatók ismerjék a munkaviszonyból származó legfontosabb
jogaikat és kötelességeiket, illetve a munkáltatók számára egyértelműen körülhatárolható
legyen a betartandó és a munkaügyi ellenőrzés keretében vizsgálandó munkajogi előírások
köre (prevenció).
2. A munkaügyi ellenőrzésnek továbbra is kiemelt feladata a munkaszerződés, illetőleg az
adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi és munkával
kapcsolatos érdekeinek biztosítása. Így különösen a munkabérhez, valamint a Magyarország
Alaptörvénye által is biztosított pihenőidőhöz, éves fizetett szabadsághoz való jog
érvényesülésének, illetve az ezekhez kapcsolódó valóságnak megfelelő munkaidő
nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése.
3. A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok törekedjenek az ellenőrzések arányos ágazati
elosztására, arra is tekintettel, hogy a megelőző évben munkaügyi jogsértésekkel leginkább
érintett ágazatok, illetve ellenőrzésbe a megelőző évben be nem vont egy-egy ágazat is a
vizsgálatok része legyen.
4. A munkaügyi ellenőrzések legalább 10%-a érje el a személy- és vagyonvédelem
(TEÁOR’08 N. „80” jelű „Biztonsági, nyomozói tevékenység”) területén működő
munkáltatókat.
5. A munkaügyi ellenőrzések legalább 15%-a érje el – a munkaügyi ellenőrzési jelentések
során használt megjelölés szerint – az úgynevezett „egyéb ágazatok” területén működő
munkáltatókat, melyek a TEÁOR ’08 Struktúrája szerint az alábbiak:
D. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
E. Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés
J. Információ, kommunikáció
K. Pénzügyi, biztosítási tevékenység
L. Ingatlanügyletek
M. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
N. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, kivéve a „80” jelű „Biztonsági,
nyomozói tevékenység”
O. Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
P. Oktatás
Q. Humán-egészségügyi, szociális ellátás
R. Művészet, szórakoztatás, szabad idő
S. Egyéb szolgáltatás
6. A munkavállalók rendezett jogviszonyának biztosítása és a legális (adózó) munkahelyek
számának növelése érdekében bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén a munkáltatók
legalább 80%-át érintően kell vizsgálni - utóellenőrzés keretében - a döntés végrehajtását.
7. A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok a területi sajátosságokat figyelembe véve évente
legalább egy alkalommal tartsanak vizsgálatot (akcióellenőrzés, célvizsgálat), tekintettel az
5
illetékességi terület foglalkoztatási helyzetére, a jellemző kiemelt szabálytalanságok
visszaszorítása érdekében.
8. A Pénzügyminisztérium szakmai irányításért felelős szervezeti egysége a munkaügyi
ellenőrzések tapasztalatairól a munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok jelentései alapján - a
jogszabályok érvényesülésének - visszaigazolása érdekében éves összefoglaló értékelést
készít.
Budapest, 2018. november
Varga Mihály
gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes,
pénzügyminiszter nevében és megbízása alapján
Bodó Sándor
államtitkár