A Pénzügyminisztérium közleménye a 2019. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi

ellenőrzési irányelvekről

Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről,

valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm.

rendeletben jelöli ki a Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel

kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására a munkavédelmi valamint a munkaügyi

hatóságokat.

A munkavédelmi hatóság, valamint a munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a

miniszter által megállapított és közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 81/A. § alapján

a következő irányelveket adom ki:

I. Általános elvek

1. A munkavédelmi szakmai tevékenység az európai jogi aktusok és a hazai szabályozások

maradéktalan megtartására és érvényesítésére, ezáltal a munkahelyeken az elsődleges

megelőzés szolgálatára épüljön. A szakmai tevékenység tükrözze a megelőzésre irányuló

szemléletet, a munkavédelmi hatósági ellenőrzések során mutatkozzon meg az elkötelezettség

a munkavédelem társadalmi hasznossága iránt.

2. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, valamint a munkavédelmi ellenőrzést végző

hatóság célja, hogy a munkavédelmi előírások végrehajtását és a megelőzést szolgáló

tájékoztató, felvilágosító tevékenységével következetesen elősegítse az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ellenőrzését és megtartását.

3. A munkavédelmi ellenőrzés célja a munkahelyeken előforduló szabálytalanságok

feltárása, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó

szabályok megtartásának biztosítása.

4. A munkavédelmi hatóság jogkövető gyakorlatában jusson érvényre a szolgáltató

közhatalom elve, a bizalom, a tisztesség és a következetesség, valamint a komplexitás az

egységes, fokozatos és arányos intézkedésekben.

5. Azoknál a munkáltatóknál, akiknél a hatósági intézkedések ellenére nem tapasztalható

jogkövető magatartás, teljes hatósági szigorral kell fellépni. Az Mvt. 81-82. §-ai szerinti

esetekben a súlyos veszélyeztetést megvalósító munkáltatóval szemben a munkavédelmi

hatóság munkavédelmi bírságot szab ki. A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírságot szab

ki azzal a természetes személlyel szemben, aki a szervezett munkavégzés során az Mvt. 82/D.

§ (1) bekezdésének a)-d) pontokban meghatározott valamely magatartást megvalósítja. A kisés

középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §

(2) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság a kis- és középvállalkozások első esetben

előforduló jogsértése esetén sem tekinthet el a bírság kiszabásától, amennyiben a jogsértés

emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet.

II. A munkavédelmi ellenőrzés elvei

2

- A 2019. év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljai

1. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság növelje az ellenőrzések hatékonyságát azok

tervezésével, az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a nagy létszámú munkavállalót

foglalkoztató munkáltatók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzéseivel.

2. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés a munkahelyen a munkabiztonsági szabályszegések

és a munkaegészségügyi kóroki tényezők feltárására és vizsgálatára egyaránt térjen ki. A

munkavédelmi eljárások során gyors és szakszerű eljárással segítse a munkavállalókat ért

jogsértések felszámolását.

3. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság minél több olyan munkahelyen folytasson

munkavédelmi ellenőrzést, ahol veszélyes munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal,

kéz-karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok

expozíciójával, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.

4. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság vizsgálja fokozottabban a kiemelt védelemre

szoruló munkavállalók csoportjainak (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők

és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek, mozgáskorlátozott vagy egyéb

testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit.

5. A Pénzügyminisztérium szakmai irányításért felelős szervezeti egysége a nemzetgazdaság

munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintéséről szóló jelentést az Mvt. 14. § (1) bekezdés

e) pontja alapján elkészíti – a munkavédelmi hatóságok és az érintett minisztériumok

munkavédelmi irányító tevékenységéről szóló jelentései alapján – a foglalkoztatáspolitikáért

felelős miniszter részére, közzététel céljából.

- A 2019. évi kiemelten ellátandó feladatok

1. A munkavédelmi tartalmú ismeretekről fokozott mértékű tanácsadással kell segítséget

adni – különösen a mikro, kis- és középvállalkozások, a magánmunkáltatók és a szakképző

intézmények, a szakképzésben gyakorlati képzőként részt vevők, a közfoglalkoztatók,

valamint a munkaerő-kölcsönzésben érintett munkáltatók részére –, hogy ismeret hiány miatt

ne történjen szabálytalan munkavégzés, illetőleg ne következzen be munkabaleset vagy

egészségkárosodás, valamint már az oktatás során kapjon hangsúlyt a szabályos

munkavégzés, a munkahelyi egészség és biztonság.

2. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok 2019. évben fektessenek hangsúlyt a

proaktív tájékoztatásra, tartsanak saját vagy közös rendezésű nyílt napokat. Az egyik nyílt nap

„A munkában megrokkantak és elhunytak emléknapja” hetében kerüljön megrendezésre.

3. Az Mvt. 81/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott feladatokkal

kapcsolatban a részletes teljesítmény mutatókat a munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok

részére a 2019. évre vonatkozó munkavédelmi szakmai teljesítmény-célkitűzés tartalmazza.

- Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok

1. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok fordítsanak fokozott figyelmet a különösen

veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a

mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy.

3

2. A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak

alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén szükséges elvégezni.

3. A sütő- és cukrászipari tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet

ráirányítani az ágazat legsúlyosabb veszélyforrásaira.

4. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok az illetékességi területük gazdasági

szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembe vétele alapján

tartsanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat

munkavédelmi ellenőrzésére és a tapasztalatokról szóló számszaki és szöveges összefoglalót

küldjék meg a miniszternek.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2/A. § (1) bekezdése alapján a

következő irányelveket adom ki:

I. Általános elvek

1. A miniszter, valamint a munkaügyi ellenőrzést végző hatóság célja, hogy a vállalkozói

adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú

kormányzati program egyes feladatainak módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm.

határozatban foglalt célokat továbbra is szem előtt tartva folytassa tevékenységét, így a 2019.

évben is különösen kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaügyi előírások végrehajtását

szolgáló felvilágosító tevékenység ellátására, igényeknek megfelelő további erősítésére, oly

módon, hogy az következetesen elősegítse a munkaerő-piac szereplőinek tájékoztatását.

A gazdasági fejlődés nyomán alakuló, illetve erősödő, jogkövetésre törekvő vállalkozások,

valamint a munkaerőpiacra lépő munkavállalók tájékoztatása érdekében különösen fontos az

egyértelmű és megbízható információk közvetítése, tekintettel a foglalkoztatási szabályok

esetleges változásaira is.

2. Cél annak elősegítése, hogy a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek,

rendelkezzenek rendezett jogviszonnyal, csökkenjen a jogkövető vállalkozások

versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adózó)

munkahelyek létesítését.

3. A munkaügyi hatóság jogalkalmazási gyakorlatában a lehetőségekhez mérten kerüljön

előtérbe a közigazgatás szolgáltató elve.

4. A munkaügyi hatósági ellenőrzés, illetve eljárás alapján a munkavállaló garanciális

jogainak érvényesítését, egyben a prevenciót szolgáló, a jogszabályoknak megfelelő -

szükséges és arányos - intézkedéseket, jogkövetkezményeket - az eljárási határidők fokozott

betartása mellett - kell alkalmazni.

II. A munkaügyi ellenőrzés elvei

4

1. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak, valamint a munkahelyteremtés támogatása

céljából legalább félévente egy-egy nyílt nap formájában közvetlen tájékoztatás biztosítása az

alapvető foglalkoztatási szabályokról, azok esetleges változásairól. A fő cél, hogy mind a

munkavállalók – különösen a pályakezdők, illetve a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó

álláskeresők – mind a munkáltatók ismerjék a munkaviszonyból származó legfontosabb

jogaikat és kötelességeiket, illetve a munkáltatók számára egyértelműen körülhatárolható

legyen a betartandó és a munkaügyi ellenőrzés keretében vizsgálandó munkajogi előírások

köre (prevenció).

2. A munkaügyi ellenőrzésnek továbbra is kiemelt feladata a munkaszerződés, illetőleg az

adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi és munkával

kapcsolatos érdekeinek biztosítása. Így különösen a munkabérhez, valamint a Magyarország

Alaptörvénye által is biztosított pihenőidőhöz, éves fizetett szabadsághoz való jog

érvényesülésének, illetve az ezekhez kapcsolódó valóságnak megfelelő munkaidő

nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése.

3. A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok törekedjenek az ellenőrzések arányos ágazati

elosztására, arra is tekintettel, hogy a megelőző évben munkaügyi jogsértésekkel leginkább

érintett ágazatok, illetve ellenőrzésbe a megelőző évben be nem vont egy-egy ágazat is a

vizsgálatok része legyen.

4. A munkaügyi ellenőrzések legalább 10%-a érje el a személy- és vagyonvédelem

(TEÁOR’08 N. „80” jelű „Biztonsági, nyomozói tevékenység”) területén működő

munkáltatókat.

5. A munkaügyi ellenőrzések legalább 15%-a érje el – a munkaügyi ellenőrzési jelentések

során használt megjelölés szerint – az úgynevezett „egyéb ágazatok” területén működő

munkáltatókat, melyek a TEÁOR ’08 Struktúrája szerint az alábbiak:

D. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

E. Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

J. Információ, kommunikáció

K. Pénzügyi, biztosítási tevékenység

L. Ingatlanügyletek

M. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

N. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, kivéve a „80” jelű „Biztonsági,

nyomozói tevékenység”

O. Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

P. Oktatás

Q. Humán-egészségügyi, szociális ellátás

R. Művészet, szórakoztatás, szabad idő

S. Egyéb szolgáltatás

6. A munkavállalók rendezett jogviszonyának biztosítása és a legális (adózó) munkahelyek

számának növelése érdekében bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén a munkáltatók

legalább 80%-át érintően kell vizsgálni - utóellenőrzés keretében - a döntés végrehajtását.

7. A munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok a területi sajátosságokat figyelembe véve évente

legalább egy alkalommal tartsanak vizsgálatot (akcióellenőrzés, célvizsgálat), tekintettel az

5

illetékességi terület foglalkoztatási helyzetére, a jellemző kiemelt szabálytalanságok

visszaszorítása érdekében.

8. A Pénzügyminisztérium szakmai irányításért felelős szervezeti egysége a munkaügyi

ellenőrzések tapasztalatairól a munkaügyi ellenőrzést végző hatóságok jelentései alapján - a

jogszabályok érvényesülésének - visszaigazolása érdekében éves összefoglaló értékelést

készít.

Budapest, 2018. november

Varga Mihály

gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes,

pénzügyminiszter nevében és megbízása alapján

Bodó Sándor

államtitkár