Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

olm banner allo 2017 reg v6

 

mkvkok logo

 

nisz1

Törvénytár

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

adópajzs

ÉPÍTŐIPARI
ágazati
KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

A módosításokkal egységes szerkezetbe szerkesztett szöveg

Budapest, 2009. december 02.

BEVEZETÉS
 

Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés (továbbiakban ÉÁKSZ), a szerződést kötő felek között a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét ÉPÍTŐIPARI ÁGAZATI SZINTEN egységes kapcsolatrendszerben szabályozza. A jelen Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést aláíró felek azzal a céllal alkották meg, hogy annak szabályait, rendelkezéseit az építőipari ágazatba sorolt munkáltatókra és a munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan egységesen alkalmazzák.
Aláírók rögzítik, hogy a dőlt betűtípussal írt, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) idézett szakaszai nem részei az Ágazati Kollektív Szerződésnek, csak a tájékoztatást, a megállapodás jobb megértését szolgálják.

Az Ágazati Kollektív Szerződést kötő felek:

egyrészt: a Munkáltatói oldal
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ),

másrészt: a Munkavállalói oldal
Építő-, Fa-és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ), Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége (ÉTSZOSZ)

megkötik az

Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést


I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. Az ÉÁKSZ szerkezete

1.1. A szerződést kötő felek által elfogadott ÉÁKSZ elemei:
• az ÉÁKSZ, mellékletei és módosításai,
• felsorolás arról, hogy az ÉÁKSZ-t aláíró munkáltatói érdekképviseletek jellemzően mely TEÁOR területeken fejtik ki tevékenységüket
• az Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás és annak módosításai,
• az éves építőipari idény munkaidő keret „minta”,
• eljárás munkajogi jogutódlás esetén

2. Az ÉÁKSZ személyi hatálya

2.1. Az ÉÁKSZ személyi hatálya kiterjed a szerződést megkötő munkáltatói érdekképviselethez tartozó - és kollektív szerződéskötésre azt felhatalmazó, a jelen ÉÁKSZ 1. számú mellékletében felsorolt és képviselt - munkáltatókra és azok munkavállalóira.
2.2. Az ÉÁKSZ szabályait alkalmazni kell a munkáltató azon munkavállalóira is, akik átmenetileg más, nem az
ÉÁKSZ hatálya alá tartozó munkáltatónál végeznek munkát.
2.3. A jelen ÉÁKSZ-t a hatálya alá tartozó munkáltató valamennyi munkaviszonyban álló, munkakörénél fogva a 2.1. pont szerinti munkáltatók munkavállalóira alkalmazni kell, így az ÉÁKSZ rendelkezései vonatkoznak a munkaviszonyban állókra, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatásuk, így például:
• a nyugdíj jogosultságot szerzett és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra,
• az igénybevett közhasznú munkavégzőkre,
• a külföldi munkavállalókra,
• a kirendeléssel foglalkoztatott munkavállalókra is.

3. Az ÉÁKSZ időbeli hatálya

3.1. Az ÉÁKSZ-t aláíró felek határozatlan időtartamra kötik.

4. Az ÉÁKSZ hatálybalépésének időpontja

4.1. Az aláírt Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés csak miniszteri kiterjesztéssel, a kiterjesztő határozat meghozatalát követően – hivatalos lapban történő – közzététel napján lép hatályba. A felek együttműködésének szabályai – ÉÁKSZ II. része (10-22. pontok) – a miniszteri kiterjesztés közzétételének napján lépnek hatályba.

5. Az ÉÁKSZ tárgyalása, módosítása

5.1. ÉÁKSZ kötésére, tartalmának, valamint mellékletének, kiegészítésének, módosítására, vagy értelmezésére irányuló tárgyalást bármelyik aláíró fél írásban kezdeményezheti. A kezdeményezés nem utasítható vissza. A megkeresett fél a tárgyalási ajánlatról 15 napon belül köteles nyilatkozni.
5.2. ÉÁKSZ tárgyaláson bármelyik fél szakértőt vehet igénybe.
5.3. Az ágazati bértárgyalásokra is alkalmazni kell a 5.1. – 5.2. pontokban írott szabályokat.
5.4. Az ÉÁKSZ-t az aláírók szükség szerint (évente), legkésőbb május 31-ig felülvizsgálják és módosítják.
5.5. A módosítási eljárásra az ÉÁKSZ tárgyalás és aláírás szabályait kell alkalmazni.

6. Az ÉÁKSZ felmondása

6.1. Az ÉÁKSZ felmondását - bármelyik szerződést kötő fél - hat hónapos határidővel kezdeményezheti.
6.2. A felmondási jogot az ÉÁKSZ megkötésétől illetve módosításától számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja.
6.3. Az ÉÁKSZ egyes pontjainak értelmezési vitája esetén felek a tárgyalócsoportjaik útján egyeztetnek. Megegyezés hiányában a kollektív munkaügyi vita szabályai az irányadók.

7. Az ágazati szintű KSZ és a helyi KSZ kapcsolata

7.1. Az ÉÁKSZ szövegében írottaktól akkor lehet eltérni, ha a helyi KSZ alkalmazásával felek abban kifejezetten megállapodnak, és az eltérés a munkavállalók részére kedvezőbb. Amennyiben az ÉÁKSZ szövege valamely kérdés szabályozását a helyi KSZ hatáskörébe utalja, úgy a helyi, hatályos szabályozások felülvizsgálatát – az ÉÁKSZ aláírását követő, illetve a miniszteri kiterjesztés kihirdetését követő hat hónapon belül - el kell végezni.
7.2. Ahol üzemi tanács és üzemi megbízott választására bármely okból nem került sor, és emiatt a helyi KSZ nem köthető meg, ott az Mt. 33. § (6) bekezdése alapján kell a kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalásokat lefolytatni. A helyi kollektív szerződés megkötéséhez a munkavállalók jóváhagyása szükséges. Ebben az esetben a munkavállalók gyűlésén az üzemi tanács választására jogosult munkavállalók 50 % + 1 fő jelenléte és többségi egyetértő szavazata szükséges a szabályozás elfogadásához. Ez alapján a szakszervezet képviselőjével megkötött megállapodás (helyi KSZ), az abban meghatározott ideig marad hatályban, attól csak a munkavállalók gyűlésének újabb határozata, illetve a szerződést kötő felek egyetértése alapján lehet eltérni.
7.3. Azokban az esetekben, ahol az ÉÁKSZ és a helyi KSZ szövege rendelkezést nem tartalmaz, ott az Mt. szabályozása az irányadó.
7.4. Aláírók a rendezett munkaügyi kapcsolatok eszközének tekintik, ezért ösztönzik, szervezési és szakértői munkával segítik, tagszervezeteik helyi kollektív szerződés kötését.

8. Az ÉÁKSZ működési érvényessége

8.1. Az ÉÁKSZ működési érvényessége kiterjed az aláíró felek által képviselt gazdálkodó szervezetek, vállalkozók építési és egyéb, az ÉÁKSZ 2. számú melléklete szerinti tevékenységére.

9. Az ÉÁKSZ aláírására vonatkozó szabályok

9.1. Az építőipari ágazatra kiterjedő Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés aláírására (az ÉÁKSZ 1. számú melléklete alapján)
• a munkáltatói érdekképviseletek részéről, az alapszabályuk szerinti képviseletre jogosultak vagy a tagjainak az ÉÁKSZ-t elfogadó határozatában az ÉÁKSZ aláírására meghatalmazottak,
• a munkavállalói szakszervezeti szövetségek részéről az ÉÁKSZ aláírására jogosultak.

II. RÉSZ

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI


10. A felek együttműködésének keretei

10.1. A felek a jóhiszeműség és tisztesség törvényben írott követelményének megtartásával együttműködve gyakorolják a jogszabályokból és a jelen ÉÁKSZ-ből fakadó jogaikat és kötelezettségeiket.
10.2. Az Mt. és a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint munkajogi védettségben részesülő választott tisztségviselők neveit a munkáltatóval írásban közölni kell. Változás esetén a tájékoztatást 10 munkanapon belül kell a munkáltató részére átadni.

11. Az együttműködés tárgykörei

11.1. Legfontosabbak; a munkavállalók munkaviszonyát, foglalkoztatását, bérezését, juttatásait, továbbképzését, illetve az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit érintő kérdések.
11.2. Az Mt. II. részében megfogalmazott munkaügyi kapcsolatok feleket érintő kérdései – ezek közül elsősorban - a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével, a munkaidő-kedvezmény felhasználásával, a szakszervezeti jogok gyakorlásával, a tisztségviselőket megillető jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek rendezése.

12. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

A munkáltató a munkavállalót, az üzemi tanácsot illetve a szakszervezetet köteles minden olyan tényről, körülményről, illetve ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. A munkáltatót a munkavállalóval szemben ez a kötelezettség a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli. [Mt. 3. § (2)]

12.1. A munkáltató az Mt. 22. § (3) bekezdése szerinti szakszervezeti ellenőrzés megállapításaira vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét tíz munkanapon belül teljesíti.
12.2. A munkáltató személyében bekövetkező változások munkavállalókat érintő kihatásairól a szakszervezetnek és a munkavállalók közösségének – a változás hatálybalépése előtt – tájékoztatást kell adni. A tulajdonos személyében bekövetkező változás, végelszámolás, csőd, felszámolási eljárás esetén a tájékoztatást a döntés meghozatalától számított 15 napon belül kell megadni.
12.3. A munkáltatónak a munkaviszonnyal, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos intézkedésének megtétele előtt, ha az a munkáltató munkavállalóinak 25 %-át érinti, a szakszervezet munkahelyi képviselőjét tájékoztatnia kell.
12.4. A helyi KSZ-ben az előző pontban megállapított létszám nagyságtól a munkavállalók számára kedvezőbb irányban el lehet térni.

13. Mt. és az ÉÁKSZ rendelkezésre bocsátása

13.1. A munkáltató a szakszervezet(ek) tisztségviselőit, valamint azokat a vezetőket és munkavállalókat, akiknek munkaköri kötelezettsége az ÉÁKSZ rendelkezéseinek alkalmazása, ellátja a Kollektív Szerződés és a Munka Törvénykönyv egy-egy példányával.

14. A munkakörülmények ellenőrzése

14.1. Az Mt. 22. § (3) bekezdésében említett munkakörülmények alatt kell érteni többek között:
- a munkaviszony létesítését és megszüntetését,
- diszkrimináció kérdéseit,
- az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások megtartását,
- a munka és pihenőidőre vonatkozó szabályokat,
- a munka díjazását,
- a szabadság kiadását.

15. A szakszervezet kifogásolási jogának gyakorlása

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. [Mt. 23. § (1)]

15.1. A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, távollétében a helyetteséhez kell eljuttatni. A kifogás akkor is közöltnek tekintendő, ha azt a szakszervezet írásos adathordozón (telefax, távirat, postai küldemény) teszi meg. A kifogást a szakszervezet nevében az a személy írja alá, aki ügydöntő jogkörrel fel van hatalmazva.
15.2. A kifogást a kezdeményező szakszervezet ügydöntő jogkörrel felhatalmazott képviselője írásos megállapodás vagy írásos nyilatkozat útján vonhatja vissza.

16. Szakszervezeti információk közzététele

A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye. [Mt. 24. § (1)]

16.1. A közzétett információk összetételéről a szakszervezet maga dönt, de azoknak a munkavállalók tényeken
alapuló informálását, tájékozottságát és a munkabéke megőrzését kell szolgálniuk.

17. Konzultáció kezdeményezésének joga

17.1. A szakszervezet bármely, a munkáltató szervezetét, működését, tevékenységét stb. érintő kérdésben konzultációt kezdeményezhet. A konzultációt a munkáltató nem utasíthatja vissza. Ha a munkáltató kezdeményez a szakszervezet vonatkozásában konzultációt, azt a szakszervezet sem utasíthatja vissza.
17.2. Konzultációra a felek szakértőt, illetve az érintett munkavállalók képviselőjét meghívhatják.
17.3. Konzultáció egyedi eset, konkrét személy és választott tisztségviselő ügyében is kezdeményezhető. A konzultáció nem vezet a törvényben írott szabályok, határidők módosulásához.

18. Szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelméhez kapcsolódó egyéb szabályok

18.1. A szakszervezeti tisztségviselők számát illetően a felek a foglalkoztatott, munkaviszonyban álló szakszervezeti tagok 5%-át, tekintik irányadónak. Jelen megállapodás értelmében a szakszervezet a 15 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál legalább 1 főt tisztségviselői feladatok, jogkörök gyakorlására megválaszthat, vagy megbízhat.

19. Jogi segítségnyújtás szervezése, Paritásos Építőipari Döntőbizottság

19.1. Munkáltatók és a szakszervezet megállapodhatnak valamennyi munkavállaló által igénybe vehető jogi segítségnyújtás (jogsegélyszolgálat) szervezeti kereteinek kialakításában és működtetésében. A jogi segítségnyújtás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni és a munkavállalókkal megismertetni.
19.2. Aláíró felek az ÉÁKSZ szabályainak értelmezésével, alkalmazásával összefüggésben felmerülő vitás ügyek peren kívüli rendezésére ad hoc jelleggel Paritásos Építőipari Döntőbizottságot működtethetnek.

20. Tagdíjlevonás, a munkahelyi működés keretei

20.1. A munkáltató a szakszervezeti tagok esedékes járandóságából, munkabéréből a szakszervezeti tagok írásos nyilatkozata alapján a tagdíjat levonja és azt az érdekképviselet számlájára a levonást követő 10 napon belül átutalja.
20.2. A munkáltató a szakszervezet részére térítésmentesen biztosítja a működéséhez szükséges helyiséghasználatot és a technikai feltételeket. A működtetés egyéb költségeit a szakszervezet maga finanszírozza.
20.3. A jelen megállapodás értelmében az Mt. szerinti szakszervezeti munkaidő-kedvezmény a konszolidált mérlegbeszámolót készítő belföldi vállalatcsoportok esetében a szakszervezet döntése szerint összevontan is felhasználható.

21. Fellépés a munkaerő illegális foglalkoztatásával szemben

21.1. Aláíró felek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy országos és helyi szinten kezdeményezően fellépnek az illegális munkavégzéssel és foglalkoztatással szemben. Szerződés nélküli munkavégzés tilos.
21.2. A felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy együttműködnek a rendezett munkaügyi kapcsolatok, a munkabéke megteremtése és megtartása érdekében. Felek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a munkavállalók és a munkáltatók érdekeinek figyelembevételével együttműködnek a munkahelyek védelme és a munkahelyek megőrzése céljából.

22. Együttműködés a munkajogi jogutódlás esetében

Jogutódlás esetén az annak időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át. [Mt. 85/A. § (2)]

22.1. A munkajogi jogutódláshoz kapcsolódó érdekegyeztetés rendjét az ÉÁKSZ 5. sz. melléklete tartalmazza

III. RÉSZ

MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE


23. Munkaviszony alanyai

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. [Mt. 71. §]
Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. [Mt. 72. § (1)]

23.1. A 16. életévét be nem töltött fiatal munkaviszonyának létesítéséhez törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges. Az írásbeli hozzájárulást a munkaszerződéshez csatolni kell.
23.2. Külföldi, valamint a határon túli magyar munkavállaló az érvényben lévő jogszabályok betartásával foglalkoztatható.

24. Munkaszerződés

24.1. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni.
A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan időtartamra jön létre. [Mt. 79.§]
24.2. A munkaviszony határozott időre és változó munkahelyre – beleértve a telephelyen kívüli munkavégzés lehetőségét - is létesíthető.
24.3. A munkaköri leírást, amely tartalmazza a munkavállaló fő és kiegészítő feladatait, felelősségi körét a munkavállaló részére a munkaszerződés aláírását követő 30 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.
24.4. A munkavállaló a munkaszerződés megkötése előtt előzetes, a későbbiekben időszakos alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni. Az orvosi vizsgálat költségei a munkáltatót terhelik.
24.5. A munkáltató a munkaviszony létesítésével összefüggésben a következő okmányokat, dokumentumokat kérheti:
a) személyi igazolványt a munkavállaló személyi adataival: név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím,
b) adószámát, TAJ számát és bankszámlaszámát,
c) az utolsó munkahelyén kiállított munkaviszony igazolást, amely tartalmazza:
- az előző munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát és munkakörét,
- a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját,
- a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadságot,
- a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett 50%-os vasúti kedvezményt,
- a munkavállaló magánnyugdíj pénztár tagságát, a magánnyugdíj pénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát,
d) az utolsó munkahelyén kiállított jövedelemigazolást,
e) igazolványt a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról,
f) iskolai végzettséget és szakmai képesítést igazoló bizonyítványokat, okleveleket, g) egyes munkakörökhöz erkölcsi bizonyítványt, fényképet.
24.6. A szerződés megnevezése "Munkaszerződés", amely az alábbi kötelező elemeket tartalmazza:
a) a munkáltató nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát/ nyilvántartási számát,
b) a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, adószámát és TAJ számát, c) a munkavállaló munkakörét, szakmai csoport besorolását, és FEOR számát,
d) a munkavállaló személyi alapbérét,
e) állandó, vagy változó munkavégzés helyének megjelölését, f) a próbaidő tartamát, ha az kikötésre kerül,
g) a munkaszerződés határozatlan, vagy határozott időtartamát,
h) a munkavállaló havi munkaidejét éves átlagban, teljes, vagy részmunkaidős foglalkoztatás megjelölésével,
i) a bérfizetés napját és a kifizetés módját, j) a munkáltatói jogok gyakorlóját.
24.7. A munkaszerződéseket három évenként, illetve szükség szerint kell aktualizálni, azaz a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalni.

25. Változó munkahely meghatározása

25.1. Az építőipari tevékenység jellegéből adódóan a munkahely fogalmát, változó munkahelynek kell tekinteni.
25.2. Változó munkavégzési hely esetén a munkavállaló munkahelyének a munkáltató azon munkavégzési helyét kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. A munkahelyre történő beosztást a munkáltató - utasítással - bármikor megváltoztathatja.
25.3. Állandó munkahelyre szóló szerződés változó munkahelyre történő módosítása csak közös megegyezéssel történhet.

26. Határozott idejű munkaszerződés

26.1. A határozott idejű munkaviszony időtartama – az újabb munkaviszony létesítését is ideértve – a hatósági engedélyköteles munkakörök kivételével a három évet nem haladhatja meg.
26.2. Határozott időtartamú munkaviszonyok esetében, ha fennáll a folytonosság, és az utolsó határozott időtartamú munkaviszony határozatlanná alakul, a megelőző, határozott időtartamú, két éven belüli, a munkáltatónál töltött munkaviszonyokat össze kell – a jogfolytonosság szempontjából – számolni. A jogelőd munkáltatónál eltöltött határozott időtartamokat a jogutód által átvett határozott időtartamra foglalkoztatott munkavállaló esetében is alkalmazni kell.

27. Munkaszerződés módosítása

A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. [Mt. 82. § (1)]

28. Kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása, velük munkaviszony létesítés feltételei

Munkaerő-kölcsönzés: az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. [Mt. 193/C. § (a)]

28.1. Ha a kölcsönzött munkavállaló egy évet meghaladó, megszakítás nélküli tartamban végzett munkát a munkáltatónál és ezt követően létesül vele rendes munkajogi jogviszony, akkor próbaidőt nem lehet kikötni, feltéve, hogy a kölcsönzéskori és létesítendő munkakör, munkafeladat azonos.
28.2. Kölcsönzést követően a kölcsönzött munkavállalóval létesített munkaviszony időtartamába nem számít bele a munkavállalónak a munkáltatónál kölcsönzésben eltöltött ideje.
28.3. Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott személy a munkáltatóval egyidejűleg további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére nem köthet munkaszerződést.
28.4. A kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatásának egyéb szabályairól a felek a helyi KSZ-ben rendelkezhetnek.

IV. RÉSZ

A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE


29. Munkaviszony megszüntetése

A munkaviszony megszüntethető:
a) a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
b) rendes felmondással;
c) rendkívüli felmondással;
d) azonnali hatállyal próbaidő alatt;
e) a 88. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint. [Mt. 87. § (1)]

29.1. A fentiektől eltérően megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralevő idő egy évnél rövidebb, a hátralevő időre járó átlagkereset megilleti.

Munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. [Mt. 87. § (2)]

30. Munkaviszony megszűnése határozott tartam elteltével

Határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. [Mt. 88. § (1)]

30.1. Ha határozott időtartamra kötött munkaszerződés lejárta tartós távollét – pl. GYES, GYED, betegállomány, fizetés nélküli szabadság – idejére esik, és a munkaszerződést felek előzetesen nem hosszabbítják meg, a munkaviszony megszűnik.
30.2. Jogutódlással átvett, határozott tartamra foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése esetén is alkalmazni kell az előző pontokban írott szabályokat.

31. Közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés

31.1. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kezdeményezést - lehetőség szerint - a megszüntetés tervezett dátuma előtt 15 nappal korábban egymás tudomására kell hozni.

32. Rendes felmondás általános szabályai

A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. [Mt. 89. § (1)]

32.1. A munkáltató – a munkavállaló kérelmére, vagy saját döntése alapján – eltekinthet a felmondási idő letöltésétől és egyéb jogviszonyok vonatkozásában (tanulmányi szerződés, lakástámogatási hitel stb.) megállapodást köthet.

33. Rendes felmondás a munkáltató részéről

33.1. A munkaszerződést a munkáltató csak írásban mondhatja fel.
33.2. A munkáltató - a nyugdíjazás kivételével - köteles felmondását megindokolni. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítani.
33.3. A munkáltatói rendes felmondás esetén a más munkáltatóknál kirendeléssel és kölcsönzéssel foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. és a hatályos ÉÁKSZ rendelkezéseit kell alkalmazni.
33.4. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló magatartásával, képességével, munkavégzésével kapcsolatos okra hivatkozva kívánja a rendes felmondás jogát gyakorolni, úgy az indok csak akkor tekinthető helytállónak, ha azt a felmondás ezekre való hivatkozással történő közlése előtt legalább egy alkalommal írásban a munkavállaló tudomására hozták.

34. Rendes felmondás a munkavállaló részéről

34.1. A munkavállaló munkaviszonyát érvényesen csak írásban tett nyilatkozattal mondhatja fel, de nem köteles azt megindokolni.
34.2. Ha a munkavállaló más munkáltatónál teljesíti munkaszerződésben vállalt kötelezettségét, a rendes felmondás jogát csak eredeti munkáltatójának tett jognyilatkozattal gyakorolhatja. Ettől eltérő - például a kirendelési hely munkáltatójához címzett - nyilatkozata érvénytelen.

35. Felmondási korlátozások

35.1. A munkáltató rendes felmondási jogát a munkavállalóra irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak „különösen indokolt” esetben gyakorolhatja, kivéve a már nyugdíjjal rendelkező munkavállalókat.
35.2. A munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése korlátozott. Ennek eseteit az Mt. szabályozza.
35.3. Választott tisztségviselők esetében az Mt. és a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben írottak szerint kell eljárni.
35.4. A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással:
• a munkáltatónál legalább 20 éve munkaviszonyban állók munkaviszonyát,
• a közös háztartásban legalább 3 eltartottról, vagy egyedülállóként legalább 2 eltartottról – ideértve az ellátásban nem részesülő családtagot is – gondoskodó munkavállaló munkaviszonyát,
• azonos munkáltatónál dolgozó férj és feleség munkaviszonyát együttesen hat hónapon belül.
35.5. Aláíró felek különös indok alatt olyan súlyos ok fennállását értik, amely mellett a munkáltató részére tarthatatlanná válna, vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. Az ok felmerülhet a munkavállaló személyével, de a munkáltató gazdálkodásával összefüggésben is.

36. A felmondási idő mértéke és számítása

36.1. A felmondási idő rendes felmondás esetén 30 naptári nap.
A harmincnapos felmondási idő meghosszabbodik a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
• három év után 5 nappal
• öt év után 15 nappal
• nyolc év után 20 nappal
• tíz év után 25 nappal
• tizenöt év után 30 nappal
• tizennyolc év után 40 nappal
• húsz év után 60 nappal
36.2. Jogfolytonos a munkajogi jogutódlással összefüggésben egybeszámított munkaviszony és az 1992. július 1-je előtti áthelyezés. Ez utóbbi időtartam a végkielégítés megállapításánál nem vehető figyelembe.
36.3. A munkavállaló felmondása esetén nem jár felmentés a munkavégzés alól, de a munkáltatói jogok gyakorlója a teljes felmondási idő letöltésétől, vagy annak egy részétől eltekinthet.

A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. [Mt. 93. § (1)]

36.4. Öregségi vagy rokkantsági nyugdíjazás, rendszeres, vagy átmeneti szociális járadékra szerzett jogosultság esetén a munkavállalót a felmondási idő felére fel kell menteni a munkavégzés alól.

37. Végkielégítés

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. [Mt. 95. § (1)]

37.1. A végkielégítés szempontjából folyamatos munkaviszonynak kell tekinteni a munkáltatónál és jogelődjeinél
eltöltött folyamatos munkaviszonyt.
37.2. Az Mt. 95. §-ban foglaltak megtartása mellett a végkielégítés mértéke:
• 3 év munkaviszony után 1 havi
• 5 év munkaviszony után 2 havi
• 10 év munkaviszony után 3 havi
• 15 év munkaviszony után 4 havi
• 20 év munkaviszony után 6 havi
• 25 év munkaviszony után 7 havi átlagkereset. A helyi KSZ a munkavállaló javára eltérhet.
37.3. Amennyiben az Mt. által biztosított munkajogi védelem érvényesítése a munkaviszony fenntartása szempontjából nem járt eredménnyel, az érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet a munkavállaló kérésére az őt megillető védelem érvényesítésétől elállhat. Ennek feltétele, hogy a munkáltató, a munkavállaló és az őt képviselő szervezet a foglalkoztatási védelemről való lemondás fejében, a munkavállaló javára egyedi elbírálás alapján, további 1-2 hónapig terjedő végkielégítés kifizetéséről megállapodjanak.
37.4. A végkielégítés kifizetése az utolsó munkában töltött napon esedékes.

38. A rendkívüli felmondás

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. [Mt. 96. § (1)]

38.1. A rendkívüli felmondást a kezdeményező az indoklással együtt, írásban köteles megtenni.
38.2. Ha a munkavállaló munkajogi védelem alatt álló tisztségviselője a szakszervezetnek, üzemi tanácsnak vagy munkavédelmi képviselő, vele szemben a jogszabályban [Mt. 28. § (1)] előírt módon lehet az eljárást lefolytatni, és a döntést meghozni.
38.3. A rendkívüli felmondás gyakorlására nyitva álló időkorlátozásokat az Mt. rendelkezései szerint kell számítani.
38.4. A rendkívüli felmondásról szóló nyilatkozatban meg kell jelölni azt a napot, amelytől kezdődően a munkaviszony megszűnik.

39. A lényeges kötelezettségszegés esetei a munkavállaló oldaláról

39.1. A lényeges kötelezettségszegés esetei a munkavállaló oldaláról:
– egy éven belüli ismételt igazolatlan mulasztás,
– 150.000.- Ft-ot meghaladó gondatlan károkozás,
– a szándékos károkozás minden esete,
– munkahelyen elkövetett lopás,
– munkahelyi verekedés,
– figyelmeztetés ellenére történő egy éven belül ismétlődő fegyelmezetlen magatartás (pl.: italozás),
– betegszabadsággal történő, bizonyított visszaélés,
– munkavédelmi szabályok súlyos, vagy többszöri megszegése,
– további munkaviszony és egyéb munkavégzési jogviszony bejelentésének elmulasztása, ha a más munkáltatónál létesített munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a munkáltató gazdasági érdekeit sérti vagy összeférhetetlenséget eredményez,
– a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése,
– titoktartási kötelezettség megszegése,
– munkaszerződés megszegése.

40. A lényeges kötelezettségszegés esetei a munkáltató oldaláról

40.1. A törvényben, jogszabályban és az ÉÁKSZ-ben írott jogosultságoknak a munkavállaló írásos felhívása ellenére harminc naptári napon belüli nem teljesítése, különös tekintettel az alábbiakra:
• a munkaidő és a pihenőidő szabályainak be nem tartása,
• a munkabér és egyéb járandóságok fizetésének elmaradása,
• a munkavédelmi szabályok súlyos, vagy többszöri megszegése,
• a munkaszerződés megszegése.

41. A munkavállalóval szembeni hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedés rendje

Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt. [Mt. 109. § (3)]
Hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést csak írásban, indokolt határozatban szabható ki, amely tartalmazza a jogorvoslat lehetőségeiről való tájékoztatást is. [Mt. 109. § (4)]
Hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárásban biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését előadhassa és jogi képviselőt igénybe vehessen. [Mt. 109. § (5)]

41.1. Az intézkedés kezdeményezője a munkavállaló közvetlen felettese, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója. A döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója hozhatja meg.
41.2. A munkáltatói jogkör gyakorlója az ok megjelölésével írásban értesíti a munkavállalót arról, hogy ellene olyan eljárást indít, amely hátrányos jogkövetkezménnyel járhat. Ezen értesítés átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. Az értesítést követően 3 munkanapos határidőn belül biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését előadhassa és jogi képviselőt is igénybe vehessen.
41.3. Az értesítés átvételének megtagadása nem mentesíti a munkavállalót, hogy az eljárást megindítsák ellene, ha az átadás tényét a munkáltató tanúk jelenlétében tette, és azt írásba foglalta, amit a tanúk aláírásukkal hitelesítettek.

42. Eljárás munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén

A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani. [Mt. 97. § (1)]

42.1. A munkavállalót a munkáltató értesíti a munkakör átadásának időpontjáról, helyéről, annak formai és tartalmi kellékeiről. Az értesítés elmulasztása, illetve a munkavállaló átvételi mulasztása nem érinti a munkaviszony jogszerű megszűnését, illetve megszüntetését.
42.2. A munkakört, a munkavállaló az arra kijelölt személynek, a napi munkaidején belül és a fennálló jogviszony tartama alatt kell átadnia. Az átadás-átvételi eljárást (jegyzőkönyvben) írásba kell foglalni, annak egyik példányát a munkavállalónak kell átadni.
42.3. Leltár-, raktár- és pénztárkezelést tartalmazó elszámolásokat a munkaviszony megszűnéséig – munkáltatói felmondás esetén a felmentési idő érintetlenül hagyása mellett, az utolsó munkában töltött napig – kell elvégezni.
42.4. Ha a munkakör átadás-átvétel során a felek között jogvita merül fel, ez nem akadályozhatja a munkaviszony megszüntetését, továbbá a munkáltatót nem illeti meg a járandóságok, dolgok visszatartásának joga.
42.5. A munkáltató a munkakör átadás-átvételt követően az adott munkakörben felelősséggel nem foglalkoztathatja a felmondás alatt álló munkavállalót.
42.6. Minden okiratot, melyet az Mt. előír, a munkaviszony megszűnésekor ki kell adni a munkavállalónak. Ha a munkavállaló akadályoztatása miatt azokat nem tudja átvenni, úgy az okiratokat tértivevényes postai úton kell kézbesíteni feltéve, hogy a munkavállaló lakcímét a munkáltató ismeri. Kézbesítetlen, át nem vett okiratokat a munkáltató elévülésig irattárában őrzi, majd a vonatkozó szabályok szerint levéltári őrzésre adja át.

43. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei

43.1. Amennyiben szakszervezeti tisztségviselőt, üzemi tanácstagot vagy munkavédelmi képviselőt érint a munkáltató jogellenes, illetve megállapodás-ellenes intézkedése, a szakszervezet kifogásolási jogával élhet, figyelembe véve az Mt. 23. § (3) bekezdés rendelkezéseit is.

A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem e törvényben előírtak [Mt. 87. § (2) bekezdés, 92. §, 96. §, 97. § (1) bekezdés] szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos. [Mt. 101. § (1) bek.]
 

V. RÉSZ

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI


44. A munkáltató kötelességei

(1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni.
(2) A munkáltató köteles – az erre vonatkozó szabályok megtartásával – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
(3) A munkáltató köteles
a) a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja
b) a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni;
c) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.
(4) A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni. [Mt. 102. §]


44.1. A munkáltató a foglalkoztatást diszkriminációmentesen, az esélyegyenlőséget lehetővé téve köteles megszervezni. Más munkáltatóhoz rendelt munkavállalók esetében is érvényesítenie kell ezt a követelményt.

45. A munkavállalót terhelő kötelezettségek

A munkavállaló köteles
a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;
b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;
c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást
tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő;
d) munkáját személyesen ellátni. [Mt. 103. § (1)]
A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni. [Mt. 103. § (2)]
A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot – a Ptk. 81.§-ában foglaltak figyelembevételével –, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. [Mt. 103. § (3)]

45.1. Munkavállaló köteles a munkáltatót a munkavégzés biztonságát befolyásoló egészségi állapotáról tájékoztatni.
45.2. A munkavállaló kötelezettségét akkor is köteles teljesíteni, ha átmenetileg más munkáltatónál kell munkát végeznie.
45.3. Minden munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, ideértve azt a személyt is, akit egyéb jogviszony keretében foglalkoztat a munkáltató.

46. Munkáltatói utasítás formái és tartalmi elemei

46.1. A munkavállaló a munkáját a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni.

Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg. [Mt. 104. § (2)]
A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. [Mt. 104. § (3)]

46.2. Az utasítás adási jog gyakorlójának nevét a munkavállalóval meg kell ismertetni.
46.3. A munkavégzés utasítási nyelve a magyar. Ha azonban a foglalkoztatott nem, vagy nem tökéletesen érti a magyar nyelvet – és ezt jelzi –, a munkáltató köteles általános és az egyedi utasításainak fordításáról is gondoskodni.

47. További munka-, vagy jogviszony létesítése

Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. [Mt. 108. § (1)]

47.1. A további jog-, és munkaviszony nem sértheti a munkáltató gazdasági érdekét és nem eredményezhet összeférhetetlenséget annak kapcsolataiban. E körülmények fennállása esetén a munkáltató határidő megjelölése mellett felhívhatja a munkavállalót a további munkaviszony megszüntetésére, és ha ezt a dolgozó megtagadja, a munkáltató a rendkívüli felmondás jogát gyakorolhatja.

48. A tanulmányi szerződés

48.1. A munkáltató szakember szükségletének biztosítása érdekében – ideértve a felnőttképzést is – tanulmányi szerződést köthet.
48.2. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
48.3. Tanulmányok folytatásához munkáltató által az Mt. 115.§ alapján biztosítandó szabadidőre – a tanulmányi szerződés eltérő megállapodása hiányában – távolléti díj nem jár.
48.4. A munkahelyen a munkáltató által szervezett szakmai továbbképzésekre fordított időre távolléti díj jár.

49. Munkaszerződést nem módosító foglalkoztatás szabályai

49.1. Nem módosítja a munkaszerződést az, ha a munkáltató a munkavállalót átirányítással [Mt. 83/A. §], kiküldetéssel [Mt. 105. §], kirendeléssel [Mt. 106. §] egy naptári éven belül 120 munkanapig foglalkoztatja.
49.2. Ha a munkáltató a tárgyév augusztus 31-ig a 49.1. pontban megállapított keretet kimerítette, az év hátralévő tartamára további 60 munkanapra írásban megállapodhat.
49.3. Átirányításban tölthető munkanapok száma – a helyettesítést kivéve – a 60 munkanapot nem haladhatja meg. A 49.2. alpontban írott esetben a felek állapodnak meg az átirányítás mértékében.
49.4. Ha a munkavállalót a munkáltató helyettesítés céljából más munkakörben foglalkoztatja, ez az átirányítás 180 napig terjedhet.
49.5. Amennyiben a munkavállaló saját munkakörének ellátása mellett lát el napi munkaidején belül helyettesítést, úgy az a helyettesítés – mint átirányítás – a 80 munkanapot nem haladhatja meg. A munkavállalóval az Mt. 83/A. (6)-(7) szabályai szerinti helyettesítési díjban kell megállapodni.
49.6. A 49.1 alpontban felsorolt jogcímen történő foglalkoztatást írásban lehet elrendelni. Azt a munkavállalóval dátum és időtartam megjelölésével közölni és az Mt-ben írottak szerint munkaügyi (személyügyi) nyilvántartás részeként rögzíteni kell. A munkavállaló a nyilvántartást bármikor megtekintheti, és egyeztetést kérhet.
49.7. Azok a munkáltatók, amelyek kirendelést kívánnak alkalmazni, kötelesek a tulajdoni, vagy munkáltatói érdekeltséget igazolni.
49.8. Ha a munkáltató átirányítás és kirendelés esetén a munkavállalót más munkakörben alkalmazza, vagy alkalmazását külön munkáltatók közötti megállapodásban rögzíti, e más munkakörben töltött napokat együtt, összeadva kell a 49.1. pontban írott mértékből levonni. Ugyanígy kell eljárni a 49.2. alpont szerinti mértékek esetében is.
49.9. A más munkáltatónál történő foglakoztatás [Mt. 150. §] egy naptári évet, vagy a 365 napot elérheti. Ebben az esetben a fenti tartamokat követően – eltérő megállapodás hiányában – legalább hat hónapig a munkáltató más munkáltatónál a munkavállalót munkavégzésre nem kötelezheti. A fenti, más munkáltatónál történő foglalkoztatáshoz a munkáltatónak és a munkavállalónak a feltételekben írásban meg kell egyeznie.
49.10. Egyebekben a 49.1. alpontban írott foglalkoztatások esetén a helyi KSZ az előző – 49.1.-49.8. – pontokban foglalt szabályoktól eltérhet.

50. Állásidő

50.1. Állásidőre a munkáltató működési körében felmerült okból kerülhet sor (pl. áram-, vagy energiaszünet, munkahiány, esősidő, fagyszünet stb.)
50.2. Állásidő alatt a munkavállaló – a munkáltató eltérő rendelkezésének hiányában – munkahelyén köteles tartózkodni.
50.3. A munkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – az állásidőre személyi alapbére illeti meg.

VI. RÉSZ

A MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ SZABÁLYAI


51. A teljes munkaidő

A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. [Mt. 117/B. § (1)]

52. A munkaidő beosztása

52.1. Általános éves építőipari munkarend

52.1.1. A napi munkaidő általános mértékét az éves munkarend eltérően is szabályozhatja, de a munkaidő napi mértéke 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet.
52.1.2. Éves munkarendben a napi munkaidő egyenlőtlen beosztással is meghatározható. Ez esetben a napi nyolc órás teljes munkaidőnek egy év átlagában kell teljesülni.
52.1.3. Aláíró felek az éves építőipari ágazati (idény munkarendet) munkaidőkeretet – mintaként – a megelőző év december 15-ig, az ÉÁKSZ 4. sz. mellékleteként közzéteszik. Ez alapján a helyi sajátosságoknak megfelelően elkészített munkaidőkeretet a helyi KSZ mellékleteként kell kihirdetni.

52.2. Munkaidőkeret alkalmazása

52.2.1. A munkáltató gazdasági okokból dönthet munkaidőkeret alkalmazásáról is.
52.2.2. A munkaidőkeret egy évben, 6 hónap időtartamig, ezen belül egy vagy több részletben is megállapítható.
52.2.3. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató éves általános munkarendjében a vonatkozó időszakra előírt munkaidőnek meg kell felelni.
52.2.4. A vonatkozó időszakra a munkavállalók képviselőivel egyeztetve munkarendet kell kidolgozni, ebben rögzítve a napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjait, illetve a napi munkaidő beosztását, hosszát.
52.2.5. Munkaidőkeret alkalmazásánál a napi munkaidő 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet.
52.2.6. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót 7 munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell.

53. Munkaidő beosztásához kapcsolódó szabályok

53.1. A munkaidő beosztást a munka jellegére, egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel kell kialakítani.
53.2. Az általános munkarendtől való eltérés estén a ténylegesen ledolgozott munkaidőre járó munkabért – rendkívüli munka esetén, az arra járó pótlékokkal - kell a munkavállaló részére megfizetni.
53.3. Munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatott munkavállalóknak az egész napos fizetett távolléteit (pl: szabadság) napi 8 órával, míg erre az időszakra eső munkaszüneti napokat a munkarendben az adott napra megtervezett munkaidőnek megfelelően kell elszámolni.
53.4. Helyi KSZ-ben kell szabályozni azokat a készenléti jellegű, vagy egészségre különösen ártalmas, esetleg fokozottan veszélyes munkaköröket, amelyekre külön szabály hosszabb vagy rövidebb munkaidő alkalmazását írja elő.
53.5. Az általános munkarendtől a munkaidőkeret alkalmazásával egy éven belül összesen 6 hónap időtartamig lehet eltérni.
53.6. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti munkaidő mértéke rendkívüli munkavégzés teljesítésével együtt sem haladhatja meg a heti 63 munkaórát.

54. Rendkívüli munkavégzés

Rendkívüli munkavégzésnek minősül
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli, illetve
c) az ügyelet alati munkavégzés, továbbá
d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munakvégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam. [Mt. 126. § (1)]
Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. [Mt. 126. § (2)]

54.1. A munkáltató rendkívüli munkavégzést az Mt-ben meghatározott esetekben rendelhet el.
54.2. Rendkívüli munkavégzés mindazon szellemi és fizikai besorolású munkavállaló részére elrendelhető, aki nem rendelkezik saját munkaidejének beosztására vonatkozó jogosultsággal.
54.3. A rendkívüli munkavégzést legalább 2 munkanappal korábban kell elrendelni. Az írásban elrendelt rendkívüli munkavégzés kötelező.
54.4. Az 1 főre elrendelhető rendkívüli munkavégzés éves szinten 300 óránál több nem lehet.

55. Készenlét és ügyelet

55.1. A munkáltató a munkavállalót - különösen indokolt esetben - meghatározott helyen és ideig történő ügyeletre vagy elérhető helyen készenlétre kötelezheti.
55.2. A készenlétre és ügyeletre is vonatkoznak a rendkívüli munkavégzés, valamint az Mt. egyéb szabályai.
55.3. A készenlét vagy ügyelet részletes szabályait a helyi KSZ-ben lehet meghatározni.

56. Heti pihenőnapok

56.1. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie.
56.2. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnapok legfeljebb havonta, összevontan is kiadhatók.
56.3. Munkaidőkeret alkalmazása és a heti pihenőnapok összevonása esetén havonta legalább két pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.
56.4. Munkaszüneti és pihenőnapon végzendő munka elrendelését legalább 48 órával előbb, írásban kell közölni a munkavállalóval.

57. A rendes szabadság

57.1. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely az Mt-ben meghatározottak szerint – életkortól függően – emelkedik.
57.2. A rendes szabadsághoz jogszabályok által meghatározott pótszabadságok kapcsolódnak.
57.3. A munkáltatónak gondoskodnia kell rendes és pótszabadságok nyilvántartásáról.
57.4. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év június 30-ig köteles kiadni.
57.5. Az alapszabadságból 10 munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelentenie.
57.6. Kirendelt vagy kirendelésben foglalkoztatott munkavállalótól a rendes és pótszabadságok feletti rendelkezés joga nem vonható el. A munkáltatóknak a szabadság kiadásának elszámolási feltételeiről meg kell állapodni. E szabályok a kölcsönzött munkavállalókra is vonatkoznak.

58. Pótszabadságok

58.1. A pótszabadság feletti rendelkezés joga a munkavállalót illeti meg, melynek igénybevételét előzetesen be kell jelenteni a munkáltatónak.

59. Munkaszünet, termelési szünet

59.1. A munkáltató termelési gazdálkodási érdekből a 10 nap alapszabadság és a pótszabadságok kivételével a szabadságnapok egybefüggő vagy szükség szerint megosztott kiadását rendelheti el.
Az elrendelhetőség esetei:
a) Munkáltató gazdasági érdeke, a munkaellátottság csökkenése, illetve megszűnése.
b) Egyéb, munkáltatói megfontolásból a termelés átmeneti szüneteltetése.
c) Munkafeltételek nem adottak. (A dolgozó testi épsége veszélybe kerülne)
d) Elemi kár (tűz, víz, fagy, földrengés, stb.) ill. rendkívüli időjárási viszonyok.
59.2. Az a.) és b.) pontban írott ok esetén a szabadság kiadásáról a munkavállalót legalább 5 munkanappal előbb írásban kell tájékoztatni, míg a c.) és d.) pontban jelzett esetekben a szabadság kiadás elrendelése a következő munkanaptól hatályos.

60. Fizetés nélküli szabadság

60.1. Fizetés nélküli szabadság a munkavállaló írásbeli kérésére a munkáltatói jogkört gyakorló vezető előzetes engedélye alapján adható, illetve adni kell.

VII. RÉSZ

A MUNKA DÍJAZÁSA


61. A munkabér

A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. [Mt. 141. §]
A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni. [Mt. 143. § (1)]
A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. [Mt. 143. § (2)]

61.1. A munkáltatónál alkalmazható bérformákat – pl. időbér, időbér + teljesítménybér, teljesítménybér, egyösszegű utalványozás, stb. – a hozzá kapcsolódó feltételrendszert, és az ösztönző bérelemeket munkáltatói javaslat alapján a helyi KSZ-ben kell meghatározni.
61.2. Amennyiben a havi törvényes munkaidő 25 százalékában, vagy ennél nagyobb arányban a teljesítménybérezés előre meghatározott feltételei – pl. munkaterület, anyagellátás, a teljesítést segítő munkáltatói utasítások stb. – nem biztosítottak, vagy a teljesítménybérezés követelményei helyi KSZ-ben nem szabályozottak, garantált bérként a munkavállaló részére a személyi alapbért kell fizetni.

62. Ágazati szintű bérmegállapodás

62.1. A munkáltatókat képviselő szakmai szövetségek - a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett - évente kötelesek javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezeteknek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok, és besorolási kategóriánként a minimális személyi alapbérek ÉÁKSZ mellékletében történő rendezését.
62.2. Az ágazati, éves szintű bértárgyalásokat a felek az országos minimálbér megállapítását követő hatvan napon belül lefolytatják.
62.3. A bértarifa megállapodást a munkáltatóknak a hatályba lépés napjától kell alkalmazni.
62.4. Az ágazati bértarifa tárgyalások a minimális személyi alapbérek megállapítására vonatkoznak. Az ágazati bértarifa tárgyalások kiegészülhetnek a bérpótlékok mértékének meghatározásával is.
62.5. Az ÉÁKSZ-t kötő felek a bérmegállapodást bértarifa táblázatba foglalják, és azt az ÉÁKSZ 3. számú mellékleteként tartják nyilván.
62.6. Az Ágazati Bértarifa Megállapodás a 6/1992. (VI.27.) MüM rendelet alapján összeállított besorolási rendszer figyelembe vételével készül és az egyes besorolási kategóriákhoz tartozó minimális személyi alapbér mértékeket állapítja meg.
62.7. A bértarifa táblázat bértételei az éves munkarend alapján átlagosan egy hónapra, illetve (havi 174 órával számított) egy órára meghatározott időbérnek felel meg.
62.8. Az Ágazati Bértarifa Megállapodás tartalmától csak új megállapodással lehet eltérni.

63. Helyi szintű bérmegállapodás

63.1. A helyi munkáltatói bértárgyalási javaslat elemei:
• A legkisebb bér nagysága a helyi KSZ-ben megállapított munkaköri besorolási kategóriánként.
• Az éves minimális átlagbérnövelés (kormány által előre jelzett átlagos inflációs ráta figyelembevétele melletti) mértéke, felosztásának elvei, a bevezetéshez és kifizetéshez kapcsolódó időpontok.
• A személyi alapbéren kívüli bérelemek felsorolása, a tárgyévi felhasználás módja, összege és kifizetésének időpontjai.
63.2. Az éves bérfejlesztésnek része a munkavállalót megillető alapbérfejlesztés és a munkáltató által széleskörűen differenciált, ösztönzési célú mozgóbér felhasználás.
63.3. A bérmegállapodást írásba kell foglalni és a helyi KSZ részeként kell nyilvántartani.
63.4. A bérmegállapodást – amelyben felek visszamenőlegesen is megállapodhatnak – írásba kell foglalni és a helyi KSZ részeként kell nyilvántartani.

64. A bérezés során alkalmazható fontosabb keresetelemek

64.1. A munkáltatóknál alkalmazott leggyakoribb keresetelemek a következők: alapbér, bérpótlék, bérjellegű mozgóbér, feladathoz kötött mozgóbér, jutalom, prémium.

65. Bérpótlékok

Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. [Mt. 145. §]

65.1. Éjszakai pótlék [Mt. 146. § (1)]
• Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15% százalékos bérpótlék is megilleti.
65.2. Rendkívüli munka pótléka [Mt. 147. §]
• Munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidő kereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 %.
• A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 %. A pótlék mértéke 50 %, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap.
65.3. Vasárnapi munka pótléka [Mt. 149/A. § (1)]
• Munkaidőkeret alkalmazása miatt rendes munkaidőnek minősülő vasárnapi munkavégzésért a munkavállalót rendes munkabérén felül 50 %-os pótlék illeti meg.
65.4. Készenléti és ügyeleti díj [Mt. 148. §]
• Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának megfelelő munkabér jár.
• A munkáltató által meghatározott helyen eltöltött ügyelet esetén a személyi alapbér 40 %-ának megfelelő összeg jár.
• Amennyiben a készenlétet vagy ügyeletet teljesítő munkavállalót az érvényben lévő munkarenden kívüli időben munkára veszik igénybe, a munkavégzés időtartamára a rendkívüli munkavégzés szabályaira vonatkozó pótlék is megilleti.
65.5. Műszakpótlék
• A műszakpótlékra jogosult munkavállaló részére külön éjszakai pótlék nem fizethető. A műszakpótlék mértéke váltásos műszakban dolgozóknál:
• Az első műszakra (6-14 óra között) műszakpótlék nem jár.
• Második műszakra (14-22 óra között) a műszak teljes idejére a személyi alapbér 20%-a jár.
• Harmadik műszakra (22-06 óra között) a műszak teljes idejére a személyi alapbér 40%-a jár.
65.6. Fenti mértékektől a munkavállaló javára eltérni, illetve újabb pótlékokat megállapítani helyi KSZ-ben vagy munkaszerződésben lehet.

66. Belföldi kiküldetés elszámolási rendje

Kiküldetés esetén a jogszabály – 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet – alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket. [Mt. 105. § (8)]

67. Munkabér védelme

67.1. A munkavállaló részére járó munkabért utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell elszámolni és kifizetni.
A munkavállaló részére munkabéréről írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. [Mt. 160. §]
67.2. A munkavállaló megbízása, vagy a helyi KSZ rendelkezése esetén a munkabér a munkavállaló bankszámlájára utalható. A munkabér vagy meghatározott részének bankszámlára történő utalása a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat.

68. Levonások a munkabérből

A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. [Mt. 161. § (1)]
A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. [Mt. 162. § (1)]

69. Jogi állományból visszatérő személyek bérmegállapítása

69.1. A jogi állományból visszaérkezőknek, továbbfoglalkoztatás esetén, a velük azonos munkakörben és gyakorlati idővel rendelkező munkavállalókkal azonos személyi alapbért kell megállapítani.

VIII. RÉSZ

KITÜNTETÉSEK, ELISMERÉSEK


70. Kiemelkedő munkát végzők elismerése

A munkaadóknál a munkavállalók kiemelkedő munkájának erkölcsi, anyagi és tárgyi elismerésére alkalmazott lehetőségeket a helyi KSZ szabályozhatja.

71. Törzsgárdatagság

Az ÉÁKSZ-t aláíró felek megállapodnak abban, hogy a törzsgárdatagság intézményét támogatják, az elismerés rendszerét a helyi KSZ szabályozhatja.

IX. RÉSZ

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK


72. Munkahelyi étkezési juttatás

72.1. A munkáltató természetbeni étkeztetés hiányában, a mindenkor hatályos törvényben biztosított havi adómentes értékhatárig utalványt vagy étkezési hozzájárulást ad a munkavállalók és a szakmunkástanulók részére.

73. Választható béren kívüli juttatások

73.1. A munkáltató béren kívüli juttatásokat adhat, melynek elvei és szabályai helyi KSZ-ben állapíthatók meg.
Ilyenek lehetnek: önkéntes nyugdíjpénztár kiegészítő befizetés, önkéntes egészségbiztosítási pénztári tagság és befizetés, üdülési csekk, étkezési utalvány, beiskolázási támogatás, számítástechnikai eszközjuttatás, internet előfizetés, bérlettérítés stb.

74. Munkába járás költségtérítése

74.1. A munkába járás költségtérítéséről megalkotott a 78/1993. (V.12.) Kormány rendelet szerint kell eljárni.
74.2. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglaltak alapján, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén adómentesen elszámolható összeg adható a munkavállaló részére, a vonatkozó szabályok szerint.

75. A munkavállalók üdülésének támogatása

75.1. Munkáltatók a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk vásárlásával és a választható béren kívüli juttatások körében tartásával, illetve üdülőhasználat biztosításával támogathatják a munkavállalók családos üdülését. A juttatás rendszerét a helyi KSZ-ben kell kidolgozni.

76. Biztosítások

76.1. Aláírók fontosnak tartják, ezért a választható béren kívüli juttatások keretein belül is ösztönzik azt, hogy a gazdálkodó szervezetek munkavállalói minél magasabb arányban rendelkezzenek Önkéntes Nyugdíjpénztári, Egészségpénztári tagsággal, megtakarításokkal, illetve egyéb, állami adókedvezményekkel támogatott biztosítási formákkal, melynek rendszerét a helyi KSZ-ben kell kidolgozni.

77. Munkásszállás - szállásköltség térítés

77.1. A munkavállalók részére szállásköltség térítés biztosítható. Ennek feltételeiről a munkáltató és a munkavállaló egyénileg állapodik meg. A megállapodást írásba kell foglalni.

X. RÉSZ

EGYÉB JUTTATÁSOK


78. Szociális juttatások és képzési támogatások

78.1. A munkáltató pénzügyileg, illetve a szükséges eszközök, és lehetőségek hozzárendelésével támogatja munkavállalóinak kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását, továbbá mindazon törekvését, amelyek napi, szakmai feladataik egyre igényesebb teljesítésére, jogaik és kötelezettségeik összhangjának tudatos megteremtésére irányulnak.
78.2. A támogatott célok, juttatások köre lehet:
• új szakmai ismeretek megszerzésére irányuló felnőttképzés támogatása,
• munkavállalói képviselettel összefüggő kiadások,
• szociális célú felhasználások (segélyezés, kapcsolattartás, beteglátogatás, beiskolázási segély stb.).
78.3. A tárgyévi szociális juttatásokra vonatkozó szabályozást a helyi KSZ részeként kell megállapítani.
78.4. A jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról, illetve intézmények és ingatlanok hasznosításáról szóló szabályozást a helyi KSZ-ben kell meghatározni.

79. Munkaruha

79.1. Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, munkáltató a munkavállalónak (lehetőleg emblémázott) munkaruhát köteles biztosítani.
79.2. A munkáltatóknál a munka jellegéből fakadóan a következő szakmai feladatok végzése jár együtt a ruházat nagymértékű szennyeződésével és elhasználódásával; segéd és betanított munka, szakmunka, építés- munkahelyi és üzemi műszaki előkészítés, művezetés, termelésirányítás.
79.3. A munkáltató az előző pontban írott feladatok ellátásához, kihordási időhöz kötött munkaruha ellátást biztosít, amely az egyes tevékenységekhez előírt (pl. aszfaltozás, burkolás stb.) védőruha használatot nem érinti.
79.4. A kihordási időt helyi KSZ-ben kell megállapítani, melynek mértékeit a fizikai munkakörök esetében 12 – 24 hónap között kell megállapítani, míg a közvetlen termelésirányító munkaköröknél ez 24–36 hónap között lehet.
79.5. Újonnan belépő munkavállaló részére munkaruhát a munkába lépés időpontjától kezdődően kell biztosítani.
79.6. A kilépő munkavállaló a kihordásra átvett munkaruha ellenértékét - a hátralévő kihordási idővel arányos kiskereskedelmi árát - megtéríteni tartozik.
79.7. A munkaruha juttatás jellegéről, a ruhaféleségekről, és mennyiségének feladatkörönkénti meghatározásáról, a kihordási idő mértékéről a helyi KSZ-ben lehet megállapodni.

80. A munkahelyi szociális létesítmények

80.1. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet értelmében az építési munkahelyek felvonulási és üzemi szociális létesítményeire (pl. öltözködés, tisztálkodás) vonatkozó rendelkezéseket kell betartani, ezen kívül biztosítani kell a védőitalhoz jutás feltételeit is.

XI. RÉSZ

KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYOK


Az ÉÁKSZ a munkaviszonnyal összefüggésben keletkező károk megtérítésére vonatkozó anyagi és eljárási szabályok rendjét az alábbiak szerint határozza meg;

81. A munkavállaló által okozott károk

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. [Mt. 166. § (1)]
A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. [Mt. 166. § (2)]
Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. [Mt. 167. § (1)]
Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. [Mt. 168. §]
A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. [Mt. 169. § (1)]
A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. [Mt. 170. § (1)]
Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. [Mt. 171. § (1)]
Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. [Mt. 171. § (2)]


82. A munkavállaló által okozott károkra vonatkozó eljárási szabályok

82.1. A munkáltató a munkavállaló által okozott károk megtérítésére a munkavállalót közvetlenül kötelezheti, ha a kártérítés mértéke a 250 000 forintot nem haladja meg.
82.2. A munkáltató kártérítési határozatát írásban kell a munkavállalóval közölni. A kártérítési határozat meghozatala előtt a munkavállalót személyesen meg kell hallgatni, és az eset összes körülményeit rögzítő jegyzőkönyvet kell felvenni.
82.3. A kártérítési eljárás során a munkavállaló személyesen vagy képviselője útján járhat el. A képviselő lehet a kártérítési eljárás során a munkáltatónál működő érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezet is.
82.4. A kártérítési eljárást a kárt okozó munkavállaló felett munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egységvezető folytathatja le.
82.5. A munkáltató a 250 000 forint értékhatárt meghaladó kártérítési igényeit a munkavállalóval szemben a munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti.
82.6. A kártérítési eljárás során meg kell határozni a munkavállaló vétkességének fokát és mértékét, valamint a keletkezett kárt.
A kár összegének meghatározásánál:
a) a megrongált dolog kijavításra fordított kiadást – ideértve az üzemviteli költséget is – és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;
b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a kár a károkozás
időpontjában érvényes fogyasztói árat kell – az avulásra is tekintettel – figyelembe venni. [Mt. 172.§ (1)]

82.7. A kártérítési határozatban rendelkezni kell a kártérítési összeg megfizetésének idejéről és módjáról. Abban az esetben, ha a munkavállaló a teljes kártérítési összeg egy összegben történő megfizetésére nem képes, mérlegelési jogkörben a megfizetésre részletfizetés engedélyezhető.
82.8. A kártérítési határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a munkavállaló a munkaügyi bíróságnál jogvitát kezdeményezhet, ez a végrehajtás tekintetében halasztó hatályú. E tényre a kártérítési határozatban a munkavállalót ki kell oktatni.

83. A munkáltató által okozott károk

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel. [Mt. 174. § (1)]
Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. [Mt. 174. § (2)]
Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. [Mt. 174.
§ (3)]
A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtiltathatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel. [Mt. 176. § (2)]


83.1. A munkáltató kártérítési felelősségét helyi KSZ-ben kell szabályozni.

84. A munkáltató által okozott károkra vonatkozó eljárási szabályok

84.1. A munkáltató a keletkezett kár tudomására jutásától számított 15 napon belül köteles a munkavállaló figyelmét felhívni kártérítési igényének előterjesztésére.
84.2. A kártérítési igényhez a munkavállalónak mellékelnie kell a kár összegszerűségének bizonyítására alkalmas iratokat is.
84.3. A kártérítési igénybejelentésre a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül köteles indoklással ellátott írásbeli választ adni.
84.4. A munkáltató köteles megtéríteni a dolgozó:
• dologi kárát,
• elmaradt jövedelmét,
• a károkozással összefüggésben felmerült indokolt költségeit,
• nem vagyoni kárát.
84.5. A kártérítés összegszerűségének meghatározása során az Mt. 178-183. §-aiban írt szabályokat különös tekintettel figyelembe kell venni. Ha a kárt üzemi baleset okozta, be kell szerezni a munkavédelmi feladatokat ellátó szerv véleményét is.
84.6. A kártérítési igények elbírálása során a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek méltányosan kell eljárnia.
84.7. A munkáltató írásbeli válaszában elismert kártérítési összeg egy összegben történő kifizetéséről a munkáltató a következő bérfizetési napon gondoskodik. A munkáltató által el nem ismert kártérítési igényének érvényesítését a munkavállaló a munkaügyi bíróság előtt kezdeményezheti.
84.8. A Kártérítési Szabályzatot az Mt. és az ÉÁKSZ figyelembevételével a helyi KSZ eltérően is szabályozhatja, amennyiben a munkavállalókra kedvezőbb szabályokat állapít meg.

XII. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



85. Intézkedések, megállapodások, jognyilatkozatok írásba foglalása

85.1. A következő nyilatkozatokat kell írásba foglalni és annak egy - a munkavállalóra vonatkozó munkaviszonnyal kapcsolatos - példányát a munkavállaló illetve értelemszerűen az érdekelt fél részére át kell adni.
• Valamely megállapodás megtámadását.
• Munkakörbe nem tartozó munkavégzés elrendelését, díjazását.
• A munkaszerződést, annak módosítását.
• Az állandó munkahelyen kívüli munkavégzést.
• A más munkáltatóhoz való kirendelést.
• Bel-és külszolgálati kirendelést.
• Munkaviszony megszüntetését és ezzel összefüggő előzetes tájékoztatást.
• Munkaviszony igazolást.
• Hátrányos jogkövetkezmények megállapítását.
• Tanulmányi szerződést.
• Rendkívüli munkavégzésre kötelezést.
• Normák, teljesítménykövetelmények közzétételét.
• Készenlét, ügyelet, pihenőnapon végzett munka elrendelését.
• Munkabér elszámolását.
• Téves munkabér kifizetés elszámolását.
• Tartozás megtérítésével kapcsolatos nyilatkozatokat.
• Szerződéses vita, egyeztetési jegyzőkönyvet.
• Egyeztetés eredményét, döntőbíró felkérését.
• Közvetítő felkérését.
• Egyéni munkaügyi jogvita kezdeményezését, egyeztetését.
• Jogorvoslati eljárást.
• Szállásköltség térítésére vonatkozó egyedi megállapodást.
• Bérmegállapodást, szociális juttatások éves keretének, illetve az eljárás elveinek meghatározását.
• Kifogást és kapcsolódó nyilatkozatokat.
• A munkaviszony létesítésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó bármely nyilatkozatot.
• Lényeges kötelezettségszegésre vonatkozó figyelmeztetést.
• Eltérő munkarend, munkaidőkeret alkalmazását.

86. Az ÉÁKSZ mellékletei

1. A munkáltatói érdekképviseletekhez tartozó és az ÉÁKSZ megkötésére felhatalmazást adó munkáltatók listája
2. Felsorolás arról, hogy az ÉÁKSZ-t aláíró munkáltatói érdekképviseletek jellemzően mely TEÁOR területeken fejtik ki tevékenységüket
3. Építőipari Ágazati Bértarifa megállapodás
4. Ágazati szintű éves (idénymunkarend) munkaidőkeret „minta”,
5. Az eljárás munkajogi jogutódlás esetén.


Budapest, 2009. december 02.


Jelen ÉÁKSZ a miniszteri kiterjesztés hivatalos lapban történő közzétételének napján lép hatályba.


Munkáltatói oldal képviselői:

Tolnay Tibor s. k.
ÉVOSZ
elnök

Vonnák Sándor s. k.
IPOSZ
Építőipari Kis- és Középvállalkozások Szövetsége elnök


Munkavállalói oldal képviselői:

Pallagi Gyula s. k.
ÉFÉDOSZSZ
elnök

Bélavári Ferenc s. k.
ÉTSZOSZ
ügyvezető megbízott

 

ÉÁKSZ 1. sz. melléklet

A munkáltatói érdekképviseletekhez tartozó és az ÉÁKSZ megkötésére felhatalmazást adó munkáltatók listája



Törzsszám     Munkáltató megnevezése

12698493     A & A Suntech Árnyékolástechnikai Kft. 8200 Veszprém Budapest út 36.
12998346     A.V. Biztonságtechnikai és Szolgáltató Kft. 1146 Budapest Thököly út 151/B
12141458     ÁCSA Mérnök Kft. 1026 Budapest Tövis u. 48.
11898872     ADEPTUS Mérnöki, Építőipari és Kereskedelmi ZRt. 3525 Miskolc Szepessy u. 3-5.
10243080     AGORA Építőipari és Kereskedelmi Kft. 2700 Cegléd Törteli út 24.
10838813     ÁJK-SATEC Kft. 1071 Budapest Damjanich u. 26/B
10698284     AKUTERM Építőipari és Szolgáltató Kft. 6721 Szeged Brüsszeli krt. 26.
10430130     AKVA-PLAST Tetőszigetelő Kft. 8656 Nagyberény Pacsirta u. 5.
49000111     Alaksa Mihály (egyéni vállalkozó) 2643 Diósjenő József A. u. 55.
45237210     Albecz Mihály (egyéni vállalkozó) 3599 Sajószöged Mikszáth K. u. 1.
12070000     ALFATANK Kft. 1211 Budapest Ady Endre u. 5. VI. 7.
14530603     ALISCA BAU Építőipari Zrt. 7140 Bátaszék Bonyhádi u. 30.
10639968     ALTERRA Építőipari Kft. 1103 Budapest Sibrik Miklós u. 30.
11103695     ALUFE Fémszerkezeti Kft. 8000 Székesfehérvár Seregélyesi út 96.
12218895     ALUKOL Homlokzattechnika Kft. 2440 Százhalombatta Csenterics u. 1.
12059771     ALU-REDŐNY Kft. 2146 Mogyoród Víztorony u. 1.
10750627     ÁMI Általános Mérnöki Iroda Kft. 1117 Budapest Dombóvári út 17-19.
10564901     AMS Építőipari; Szerelőipari; Ker. és Szolg. Kft. 7695 Mecseknádasd Rákóczi u. 16.
50800537     András János (egyéni vállalkozó) 7530 Kadarkút Virág u. 9.
10647776     ANICO Kft. 4400 Nyíregyháza Debreceni u. 125.
12256899     ARCADOM Zrt. 1095 Budapest Soroksári út 48.
63921825     Árpási Tamás (egyéni vállalkozó) 9142 Rábapatona Külső Rákóczi u. 70/C.
13560975     ART HAUS Kft. 2112 Veresegyház Revetek u. 83.
10478464     ASA Építőipari Kft. 1036 Budapest Lajos u. 160-162. IV. e.
12227855     ATENÁD Kft. 1163 Budapest Sárgarózsa u. 1/A
13632960     ATROX-Mérnök Kft. 2040 Budaörs Puskás Tivadar u. 37-41. D.lház 22.
13970769     B & L Épületgépészeti Kft. 2030 Érd Jegyző u. 22.
11047100     BÁÉV Építőipari Zrt. 5600 Békéscsaba Kazinczy u. 4.
28507565     Bajor Bau Építő és Szerelő BT 1029 Budapest Bulcsú vezér u. 26.
11933186     BA-KO Építő és Szerelőipari Kft. 2730 Albertirsa Kolozsvári út 55/1.
46136679     Bakos Gábor (egyéni vállalkozó) 2451 Ercsi Móricz Zs. u. 38.
12687376     Balogh SZIG-BAD KFT 2500 Esztergom Dobogókői u. 26.
11903804     BÁN-WAND Kft. 1164 Budapest Kovács u. 5.
10939921     BARALDECO Kft. 1039 Budapest Ságvári Endre u. 34-36.
11021924     BAUSTAR Kft. 6000 Kecskemét Jókai u. 35.
11009948     BAYER CENTER Építőipari Kft. 7673 Cserkút - Külterület 090/2 hrsz.
11542461     Bayer Center Ker. és Szolg. Kft 7615 Pécs Pf. 15.
11763495     BEDŐ FA-HÁZ Kft. 8700 Marcali Noszlopy G. u. 112.
49004603     Békési János (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Liget u. 3.
49004603     Békési János (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Baltik u. 16.
44207038     Bereczki István (egyéni vállalkozó) 5630 Békés Gagarin u. 28.
45047930     Béresy Gyula (egyéni vállalkozó) 3530 Miskolc Dankó Pista u. 7. III/2.
10644883     BETONPLASZTIKA Kft. 1138 Budapest Karikás Frigyes u. 20.
10924666     BETONÚT Szolgáltató és Építő Zrt. 1133 Budapest Pannónia u. 59-61.
10447648     BIEN-ZENKER HAUSBAU Hungária Kft. 1107 Budapest Ceglédi út 1-3.
11073024     B-INDUCOOP Ipari Vállalkozási Kft. 1115 Budapest Bartók Béla út 152/H
11365884     Biner-Bau Építőipari és Szolgáltató Kft 7600 Pécs Északmegyer dűlő 26.
57016434     Bíró Sándor (egyéni vállalkozó) 1204 Budapest Kakastó u. 33.
10588147     BIS Hungary Kft. 1106 Budapest Akna u. 2-4.
21302077     BOBÉP Bogácsi Belsőépítészeti és Kereskedelmi BT 3412 Bogács Vöröshadsereg út 21.
13167826     BORSOWSKI ÉS TÁRSAI Kft. 1119 Budapest Albert u. 15/C
49206685     Bóta József (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Horváth E. u. 13.
14055515     Böröczffy Építő és Mérnök Iroda Kft. 1053 Budapest Reáltanoda u. 16. I. e. 7.
15308799     Bp-i Műszaki és Gazd.tud.Egyetem Építéskivitelezési Tanszék 1111 Budapest Műegyetem rakpart 3. K. II. 17.
10278460     Brázay Építő Kft. Steeher László 7600 Pécs Kővirág u. 37.
10241057     BUDA-CONSULT Vállalkozó és Tanácsadó Kft. 1062 Budapest Andrássy út 132.
12464797     BUILD & ECON Kft. 1112 Budapest Cseresznye u. 54.
10405303     Búvár és Vízépítő Kft. 6723 Szeged Budapesti krt. 11/A
10973299     CAPAROL HUNGÁRIA Kft. 1108 Budapest Gyömrői út 140.
14185124     CENTRUM Szakipari Kft. 1149 Budapest Nagy Lajos Király útja 125. IV/2.
10741399     CFE Hungary Építőipari Kft. 1051 Budapest Hercegprímás u. 21.
53808905     Chvalla Ernő (egyéni vállalkozó) 8230 Balatonfüred Petőfi utca 36.
12272099     COLAS Hungária Zrt. 1033 Budapest Kórház u. 6-12.
12639067     COMPLEX MONTAGE "98 Szolgáltató Kft. 2145 Kerepes Wéber Ede u. 6.
11991872     CONSTRUCO Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2030 Érd Tolmács u. 5-7.
10837166     CONTACTRADE Kft. 1097 Budapest Gubacsi út 47.
49008339     Czobori Mihály (egyéni vállalkozó) 2616 Ősagárd Rákóczi u. 59.
21017953     Csancsa Árnyékolástechnikai Szolgáltató BT 1162 Budapest Szlovák u. 68.
46610223     Csapó Jenő (egyéni vállalkozó) 9143 Enese Rózsa u. 18.
13868417     D&T Architect Kft. 3770 Sajószentpéter Zsigmond király út 10.
11754882     DAV Acélipari Vállalkozási Zrt. 2400 Dunaújváros Fiastyúk u. 2/1.
44822992     Deres Imre János (egyéni vállalkozó) 3519 Miskolc Branyiszkói u. 2.
11142463     DÉSZ-KER Zrt. 4030 Debrecen Monostorpályi u. 7.
45684320     Dezső József (egyéni vállalkozó) 6600 Szentes Apponyi tér 15/A.
10329889     DOLEX Építő; Szerelő és Kereskedelmi Kft. 1142 Budapest Csáktornya u. 5/B
11284028     Dombó-Generál Építő Kft. 7200 Dombóvár Népköztársaság út 8.
12497924     DREAM HOMES Magyarország Kft. 1065 Budapest Bajcsy Zs. út 31.
44462639     Drimba János (egyéni vállalkozó) 5630 Békés VI. ker. 80.
12478642     DRINKTEX Kft. 1138 Budapest Párkány út 7.
46097969     Dudás István (egyéni vállalkozó) 2425 Nagykarácsony Bem u. 2/a.
10458112     DUNA-ÉPSZER Zrt. 1214 Budapest II. Rákóczi Ferenc út 277.
11923462     DUNAMENTI Építő Kft. 2131 Göd Nemeskéri Kiss Miklós u. 33.
46615039     Dunár István (egyéni vállalkozó) 9086 Töltéstava Petőfi S. u. 20.
10220182     ÉGSZI SENIOR Kutató és Szervező Kft. 1096 Budapest Thaly Kálmán u. 16-18.
10638125     ELECTRO-CORD Kft. 1117 Budapest Hunyadi János út 16.
61720886     Élő Gyula (egyéni vállalkozó) 9321 Farád Zalka u. 13/C.
46616212     Élő István (egyéni vállalkozó) 9024 Győr Lajta u. 16.
12833209     EMERSON-WIN Kft. 2440 Százhalombatta Lehel u. 32.
20783185     Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. 1113 Budapest Diószegi út 37.
10818578     Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. 1074 Budapest Hársfa u. 21.
11574855     ÉPÍTŐCENTER Kereskedelmi és Ingatlankezelő Kft. 6400 Kiskunhalas Jókai u. 81-83.
15490964     Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola 1149 Budapest Várna u. 21/B
11266101     ÉPKAR Építő és Épületkarbantartó Zrt. 1112 Budapest Németvölgyi út 146.
13242071     ÉPTAK'95 Kft. 2120 Dunakeszi Kézay Simon u. 9/B
13085416     ERAMIS Energetikai és Szigeteléstechnikai Mérnökiroda Kft. 2083 Solymár Katona József u. 23.
46255037     Erdélyi Ferenc (egyéni vállalkozó) 2400 Dunaújváros Apáczai Cs. J. u. 7. 1/1.
10783115     ÉRDI ÉPÍTŐ Zrt. 2030 Érd IV. Fehérvári út 63-65.
11111465     EUCORO BAU Kft. 2400 Dunaújváros Barátság u. 1/B
13587217     EURO-ALAP 2005 Kft. 1146 Budapest Ajtósi Dürer sor 5.
12853276     EUROMONT Kft. 8600 Siófok Bajcsy Zsilinszky u. 207.
10445354     EURO-MONTEX Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. 1204 Budapest Vécsey u. 48.
10435207     EURO-START '92 Szerelési; Építési és Kereskedelmi Kft. 3526 Miskolc Szentpéteri kapu 15.
10832288     EÜBER Vállalkozó; Szervező és Tanácsadó Kft. 1112 Budapest Igmándi u. 41.
10558346     EXEDRA Kft. 1031 Budapest Amfiteátrum u. 23.
13817356     EXPUTO Kft. 1211 Budapest Színesfém u. 15.
71315500     F. Nagy Zsigmond (egyéni vállalkozó) 6090 Kunszentmiklós Szent Flórián u. 22.
13279329     F.N.B. Consulting Kft. 2400 Dunaújváros Dobó I. út 5. fsz. 3.
10892172     FABER és Társa Építési; Szerelési és Kereskedelmi Kft. 1144 Budapest Rátót u. 18-20.
64786287     Fábián Mihály (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Kodály u. 53.
10413283     FAKON Vállalkozási Kft. 1095 Budapest Mester u. 4. I/2.
13965026     FAPARK Kft. 2461 Tárnok Távíró u. 042/57 hrsz.
14307984     FAUSTBAU Kereskedelmi és Építőipari Kft. 1054 Budapest Akadémia út 7. I.16.
11105862     FEJÉRDUNA-ÉP Építőipari Kft. 2400 Dunaújváros Béke tér 3.
13079404     FÉLSZIGET II. Kft. 6000 Kecskemét Akadémia krt. 22.
11024817     FEROBIND Kft. 6500 Baja Erdész u. 12/D
10752959     FERROBETON Szerkezetépítő Kft. 2120 Dunakeszi Székesdülő u. 0136
11121426     Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. 9400 Sopron Ipar krt. 13.
11887827     FK-RASZTER Építő Zrt. 3533 Miskolc Felsőszinva u. 73.
63306978     Flach Tamás (egyéni vállalkozó) 6521 Vaskút Alkotmány u. 23.
11107235     FODOR ÉS MOLNÁR Építőipari és Szolgáltató Kft. 7000 Sárbogárd Tinódi út 43/B
11170035     FORINVEST 93 Export-Import Építési és Kereskedelmi Kft. 3300 Eger Bárány út 2.
46016739     Fornai József (egyéni vállalkozó) 2457 Adony Széchenyi u. 11/1.
44464136     Forrás Zoltán (egyéni vállalkozó) 5630 Békés Dózsa Gy. u. 37.
11978321     FORTUNA LAMELLA 2000 Kft. 1016 Budapest Róka u. 5.
12037984     FŐBER Zrt. 1075 Budapest Rumbach S. u. 14.
10358029     FRONTAL Intermontage Kft. 8000 Székesfehérvár Seregélyesi út 96.
10801761     FTV Geotechnikai; Geodéziai és Környezetvédelmi Zrt. 1092 Budapest Knézich u. 12.
11971276     FUMA Belsőépítészeti Kft. 4030 Debrecen Vágóhíd u. 3.
63475939     Fülöp Zoltán (egyéni vállalkozó) 9323 Jobaháza Kossuth u. 50/A.
11105020     GARZON BÚTOR Zrt. 8000 Székesfehérvár Bakony u. 4.
11206303     GÉGÁZ Fűtéstechnikai Kft. 3100 Salgótarján Dózsa György u. 1.
11380942     GÉPSZER-BORSOD Technológiaszerelő és Szakipari Kft. 3580 Tiszaújváros TVK-Ipartelep
11475945     Ger-Dach Mérnök Kft. 2500 Esztergom Kölcsey u. 12/A
10729227     GÉV-HUNIBER Építőipari Kft. 2100 Gödöllő Dózsa György út 69/A
21152377     GIPSZES BT 5600 Békéscsaba Bessenyei u. 106.
12899553     GRAND-ÁCS-TETŐCENTRUM Kft. 2084 Pilisszentiván Jóreménység u. 15.
11892577     GROPIUS Építőipari és Kereskedelmi Zrt. 1118 Budapest Budaörsi út 64.
10491575     GYOPÁR Kereskedelmi; Termelő és Szolgáltató Kft. 2822 Szomor Mátyás király u. 1.
14642814     GYUKE 2000 Árnyékolástechnikai Kft. 6724 Szeged Sárosi u. 2.
20652441     GYUKE 2000 BT 6724 Szeged Sárosi u. 2.
63020333     Hack Sándor (egyéni vállalkozó) 2515 Piliscsév Ady E. u. 28.
14303894     HAKI-ÁLLVÁNY Kft. 2092 Budakeszi Szőlőskert u. 11.
11039196     HALASBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. 6400 Kiskunhalas Jókai u. 81-83.
13764629     halbo mce Tervező és Fővállalkozó Zrt. 3530 Miskolc Széchenyi út 8.
10737640     HAMIX Kft. 1034 Budapest San Marco u. 19.
11837530     HARCON ÉPÍTÉS Kft. 4400 Nyíregyháza Kinizsi u. 9.
12354052     HARCON Építő és Szerelő Zrt. 1036 Budapest Lajos u. 160-162.
11380526     HAVASI Fémtechnikai és Fővállalkozó Kft. 3527 Miskolc Fonoda u. 26.
11774244     H-BEK Építőipari Kft. 1203 Budapest Helsinki út 3. fszt. 15.
10926785     HD-BAU Építőipari; Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1223 Budapest Táró u. 22-24/8.
10658051     HEATING Épületszerelőipari Kft. 1147 Budapest Ilosvai u. 73.
10529601     HEINZLER Gépgyártó Kft. 3700 Kazincbarcika Mucsonyi út 1.
12614631     HELLA ÁNR Árnyékolástechnika Kft. 9400 Sopron Várfal u. 6.
12107795     HERCSEL Építőipari Kft. 1186 Budapest Közdűlő u. 24.
10623293     HÉROSZ Építőipari Zrt. 1095 Budapest Hídépítő u. 1-12.
10845462     Hídépítő Zrt. 1138 Budapest Karikás Frigyes u. 20.
10406108     HMB Kereskedelmi és Vállalkozási Kft. 6722 Szeged Dáni J. u. 13.
10528954     HOLOÉDER Kft. 1124 Budapest Tornalja u 17.
46627748     Horváth Béla (egyéni vállalkozó) 9025 Győr Bokréta u. 24.
11750060     Horváth és Társa Kft. 8000 Székesfehérvár Brassói u. 91.
12656770     HUNÉP Universal Építőipari Zrt. 4025 Debrecen Simonffy u. 34-36.
12650925     HUPKA Építő-Szerelő Kft. 1144 Budapest Ond Vezér útja 9-11.
49067693     id.Ónodi Pál (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Áchim u. 25.
22141129     IDEAL-BAU 2005. BT 9200 Mosonmagyaróvár Kökény u. 11.
14052660     IFB BAU 2000 Kft. 1145 Budapest Róna út 207.
47116973     ifj. Csapó Jenő (egyéni vállalkozó) 9143 Enese Rózsa u. 18.
62572961     ifj. Élő István (egyéni vállalkozó) 9030 Győr Szőlőskert u. 2.
46716831     ifj. Fülöp Lajos (egyéni vállalkozó) 9321 Farád Győri u. 4.
64543961     ifj.Bach József (egyéni vállalkozó) 2640 Szendehely Rózsa u. 2.
49260580     ifj.Baráz László (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Fáy A. u. 18.
63630413     ifj.Pintér János (egyéni vállalkozó) 2653 Bánk Dózsa u. 17.
72381124     Illés Zsolt (egyéni vállalkozó) 9173 Győrladamér Országút u. 14.
10753077     IMC Ipari; Szerelő; Tanácsadó Kft. 1037 Budapest Farkastorki lejtő 11/A
13149411     IMONTEC Kft. 1094 Budapest Tompa u. 21.
11817161     IMV Építőipari és Kereskedelmi Kft. 2837 Vértesszőlős Petőfi S. út 3.
12022519     INCONEX Vas- és Fémipari Kft. 1201 Budapest Helsinki út 81.
10592281     INDU-TECH Kft. 1027 Budapest Frankel Leó u. 7.
11125891     INTEGRÁL-HEXA Magasépítőipari és Fővállalkozói Zrt. 9022 Győr Bajcsy-Zsilinszky út 68.
10251788     INTERCONTOR Kft. 1026 Budapest Gábor Áron u. 57/A
13256177     INTEREURO 3 Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 7030 Paks Vadász u. 40.
11549822     INTERHAUS BARTA és Társai Kft. 7726 Véménd Rákóczi u. 51.
12162213     INTERMEDIER Kft. 1123 Budapest Avar u. 9. fsz. 1.
12101696     INVESTMONT Vállalkozásszervező és Kereskedelmi Kft. 1133 Budapest Visegrádi u. 111. I/2.
12135886     ISOWELT-LINE Kft. 2040 Budaörs Gyár u. 2.
49017430     István László (egyéni vállalkozó) 2643 Diósjenő Börzsönyi u. 58.
10820029     IT-DEJM Kft. 1118 Budapest Regős u. 4. 2. em. 11.
12908802     IVAS HUNGARY Kft. 1158 Budapest Késmárk u. 9.
11611972     Járóka és Járóka Kft. 2944 Bana Petőfi S. u. 66/B
21919161     JÖVŐ-HÁZA BT 9200 Mosonmagyaróvár Újhelyi I. u. 84.
10234037     KAEFER.HEIBL ISOLIERTECHNIKAI Kft. 6070 Izsák Orgoványi út 041/11. hrsz
49018929     Kalcsó Zoltán (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Patvarci u. 53.
49281163     Kaliczka Tamás (egyéni vállalkozó) 2654 Romhány Dózsa u. 29.
11895525     KAMPA-TRENDHAUS Kft. 9400 Sopron Kőszegi út 5. A lépcsőház/I.e.
10791071     KARAJ Kft. 1139 Budapest Fiastyúk u. 66.
47833269     Kardos Béla (egyéni vállalkozó) 3326 Ostoros Hunyadi út 50.
11653042     K-CORP Szolgáltató Kft. 4400 Nyíregyháza Fecske u. 23.
12835579     KEHL Építőipari és Szolgáltató Kft. 7161 Cikó Mikes u. 1.
10248023     Kerinforg Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1097 Budapest Gubacsi út 6/C
65148741     Kernya György (egyéni vállalkozó) 6528 Bátmonostor Ady E. u. 36.
65231388     Kesztyűs Lajos (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Kondor E. u. 10.
11149422     KEVIÉP Kft. 4025 Debrecen Széchenyi u. 46.
46636409     Király János (egyéni vállalkozó) 9172 Győrzámoly Bartók B. u. 8.
11007025     KISÉPTERV Épület-Közmű Tervező és Kivitelező Kft. 7800 Siklós Gyűdi út 3.
10387805     KISS & JÁROMI Építésziroda Kft. 1025 Budapest Cimbalom u. 14.
10401952     Kiss Építőipari Kft. 1119 Budapest Pajkos u. 34.
12179329     KLEIN Műszaki Kereskedelmi Kft. 2500 Esztergom Basa u. 1.
12297243     Knauf AMF Tanácsadó és Forgalmazó Kft. 1117 Budapest Budafoki út 111.
10409132     KNAUF Építőipari Kft. 1124 Budapest Lejtő út 5.
11125619     KOBER Ingatlanforgalmazó; Gépészeti és Kereskedelmi Kft. 9491 Hidegség Petőfi S. u. 16.
49021804     Kóhn József (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Nagy I. u. 4.
10739123     KOHPLEMENTER KFT 9026 Győr Rozmaring u. 27.
10734180     KOLLEKTORBAU Kereskedelmi és Műszaki Vállalkozások Kft. 1094 Budapest Páva u. 34.
12812310     KONCZ-BAU Kft. 1196 Budapest Jáhn Ferenc u. 97.
62136057     Kondár Zoltán (egyéni vállalkozó) 2525 Bajna Arany J. u. 16.
10902714     KONTROLL Kft. 1033 Budapest Vöröskereszt u. 11.
29101100     KOPPÁNY ÉS KOPPÁNY Építési Vállalkozás 1125 Budapest Trencséni u. 31.
48483427     Korpási József (egyéni vállalkozó) 2531 Tokod Szabadság u. 23.
11145758     KORRTECH Kft. 4024 Debrecen Rákóczi u. 37.
45352117     Kovács Ernő (egyéni vállalkozó) 3763 Bódvaszilas Jókai u. 39.
11931892     KOVÁCS ÉS TÁRSA Kft. 6300 Kalocsa 48-as u. 54.
44943417     Kovács János (egyéni vállalkozó) 3400 Mezőkövesd Dávid u. 47.
47156979     Kovács László (egyéni vállalkozó) 9300 Csorna Deák u. 10.
11225331     Kőolajvezetéképítő Zrt. 8600 Siófok Bajcsy Zsilinszky E. u. 207.
43664319     Kővári László (egyéni vállalkozó) 6453 Bácsbokod Mátyás u. 54.
62706557     Kristóf László (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Rákóczi u. 117.
43665018     Kubatovics Mátyás (egyéni vállalkozó) 6522 Gara Bunyevác u. 87.
12187096     KVARC-MINERAL Építőanyaggyártó Kft. 1122 Budapest Maros u. 48.
12764073     LAKI Épületszobrász Zrt. 1134 Budapest Róbert K. krt. 59.
46644224     Laki Károly (egyéni vállalkozó) 9090 Pannonhalma Attila u. 1.
12581593     LANZO Kft. 2243 Kóka Nagykátai út 19.
12566167     LEGA-ARCHITEKTOR Kft. 1029 Budapest Báthory L. u. 9.
11803546     LIGNOKEM Faipari Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2500 Esztergom Felsőkenderesi út 5.
11119700     LIGNUM EURÓPA Kft. 8000 Székesfehérvár Takarodó út 9.
10402881     LINDNER BUDAPEST Kft. 1138 Budapest Esztergomi út 48.
46645696     Lippert József (egyéni vállalkozó) 9028 Győr Aulich u. 35.
4843500       Lukácsi Ferenc (egyéni vállalkozó) 2524 Nagysáp Tóth J. u. 26.
14072342     MacroReal Ingatlanforgalmazó; Fejlesztő és Kivitelező Kft. 1121 Budapest Adorján út 6/A
10515433     MAGNUS MÜLLER Építőipari Kft. 1118 Budapest Budaörsi út 27.
13775502     Magyar Alagútépítő és Bányászati Kft. 7633 Pécs Esztergár L. u. 19.
12141867     Magyar Aszfalt Kft. 1135 Budapest Szegedi út 35-37.
11544614     MAGYAR BAU KFT. Magyar József 7747 Birján Kossuth L. u. 65.
46936455     Magyar Béla (egyéni vállalkozó) 9011 Győr Sugár u. 112.
10759358     Magyar Építő Zrt. 1149 Budapest Pillangó u. 28.
12835500     MAGYAR STABIL Építő Kft. 1093 Budapest Lónyay u. 29.
11038638     MAHÍD 2000 Magyar Híd és Szerkezetépítő Zrt. 1151 Budapest Mogyoród útja 42.
12074918     MAJOR TRADE'95 Kft. 1112 Budapest Ördögorom lejtő 4.
10545863     MAPEI Kft. 2040 Budaörs Sport u. 2.
12097593     MARKET ÉPÍTŐ Zrt. 1117 Budapest Bogdánfy u. 6.
13477493     MARKILUX HUNGARY Kft. 1139 Budapest Rozsnyai u. 39.
13292344     MARTIN-MEAT Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1089 Budapest Korányi S. u. 3/B
10222919     Masszív Szolgáltató és Kereskedő Kft. 1124 Budapest Vas Gereben u. 11/A
13874254     MATHIASZ 28 Szárazépítészeti Kft. 2000 Szentendre Mathiász u. 28.
11521675     MAURER Kft. 8330 Sümeg Mihályfai u. 27.
10220618     MCE Nyíregyháza Kft. 4400 Nyíregyháza Tünde u. 10/A
21249200     MEGAINFÓ BT 3532 Miskolc Torontáli u. 6.
10369177     MEGASZER Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1117 Budapest Budafoki út 111-113.
10825309     MÉLY-VÍZ-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft. 1214 Budapest Szabadság u. 51/A fszt.1.
20450971     MERCURY BT 6000 Kecskemét Diófa u. 4/B
11375869     MERIDIAN-BAJA Kft. 6500 Baja Petőfi-sziget 5.
10458466     MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. 6400 Kiskunhalas Jókai u. 81-83.
22829111     MÉRKI HÚS BT 4352 Mérk Béke u. 77.
10362675     MÉRTÉK Építészeti Stúdió Kft. 1093 Budapest Lónyay u. 29.
12082623     Metál Hammer CNC Ipari és Szolgáltató Kft. 1122 Budapest Székács u. 9/B
13790897     METALLMONT Kft. 1078 Budapest Nefelejcs u. 30. 1/13.
12563742     METZGER Húsfeldolgozó Kft. 1119 Budapest Etele u. 2. VI. 19.
43756216     Miklós József (egyéni vállalkozó) 6522 Gara Kossuth u. 1/c.
10436507     Minőség és Megbízhatóság Kft. 8000 Székesfehérvár Újváralja sor 20.
10381603     MODINVEST Kft. 6400 Kiskunhalas Kéve u. 39.
47849893     MOLNÁR Árnyékolástechnika 3200 Gyöngyös Szent István u. 1.
10937242     MONTESCO Szerelőipari és Vállalkozási Kft. 1075 Budapest Holló u. 3-9. IV. e. 408.
12236774     MOTA-ENGIL MAGYARORSZÁG BERUHÁZÁSI ÉS ÉPÍTŐIPARI Zrt. 1117 Budapest Fehérvári út 50-52.
10407570     MP SYSTEM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1146 Budapest Hermina u. 17.
10464564     MULTI Építőipari és Kereskedelmi Kft. 1024 Budapest Margit krt. 29/A III/2.
11293868     NAGI-LIFT Kft. 7200 Dombóvár Rezeda u. 21.
44181130     Nagy Attila (egyéni vállalkozó) 6090 Kunszentmiklós Szent Flórián u. 22.
46773735     Nagy Attila (egyéni vállalkozó) 9027 Győr Stadion u. 3.
46652908     Nagy Lajos (egyéni vállalkozó) 9028 Győr Szent Imre u. 85/B
47034824     Nagy László (egyéni vállalkozó) 9028 Győr Páva u. 48.
53973522     Nagy László Attila (egyéni vállalkozó) 8230 Balatonfüred Lak köz 2.
61872835     Nagy Sándor (egyéni vállalkozó) 3418 Szentistván Mikszáth K. u. 10.
10772672     NARVA Építő Kft. 1239 Budapest Ócsai út 1-3.
10947935     NEBRASKA-HÁZ Építési Kft. 1088 Budapest Szentkirályi u. 29-31.
71415806     Nehéz Győző (egyéni vállalkozó) 5630 Békés Teleky u. 73/1.
11893640     NEMES-PLUSZ 2000 Építőipari Kft. 6728 Szeged Dorozsmai út 35.
14682913     NEMZETKÖZI VEGYEPSZER ZRt. 1151 Budapest Mogyoród útja 42.
12117354     NOVA-BAU'89 Kft. 4220 Hajdúböszörmény Külső-Debreceni u. 31.
12344709     Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó zRt. 1033 Budapest Hévízi út 3/A
49067703     Ónodi Pál (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Baross G. u. 1.
10385054     OTIS Felvonó Kft. 1033 Budapest Huszti út 34.
10495122     OTP Ingatlan Zrt. 1066 Budapest Mozsár u. 8.
10832972     OVIBER Kft. 1054 Budapest Alkotmány u. 27.
10645671     ÖT TÁRS Építőipari; Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1032 Budapest Kiscelli út 76.
10784219     P.H.D. Acélszerkezet Gyártó és Szerelő Kft. 1039 Budapest Czetz J. u. 84.
12509836     PALMEX Építőipari; Kereskedelmi; Szolgáltató Kft. 1035 Budapest Vörösvári út 41.
13512257     PANNON-NÁD Kft. 4060 Balmazújváros Bercsényi u. 8.
47271412     Pasztal Elekné (egyéni vállalkozó) 4100 Berettyóújfalu Kőrös u. 2.
13651297     PGM Metall Technik Kereskedelmi és Gépgyártó Kft. 9700 Szombathely Teleki Blanka u. 29-31.
11009230     PILIER Építőipari Fővállalkozó és Lebonyolító Kft. 7621 Pécs Perczel u. 6.
10555075     PILLÉR 21 Építő és Fővállalkozó Kft. 1184 Budapest Lakatos u. 65.
49033386     Pintér János (egyéni vállalkozó) 2653 Bánk Dózsa u. 17.
13485368     PML Kft. 8200 Veszprém Ottignies u. 2.
48735535     Podnorszki Ferenc (egyéni vállalkozó) 2528 Úny Kossuth L. u. 60.
27243903     POHLEN-DACH Hungária BT 8440 Herend Dózsa Gy. u. 49.
10929166     PORR Építési Kft. 1056 Budapest Váci u. 81. VI. e.
46717935     Pőce Pál (egyéni vállalkozó) 9028 Győr Új u. 26.
10590760     PP Építő Kft. 1085 Budapest Kőfaragó u. 9.
20761082     PREDEX BT 1076 Budapest Garay u. 44.
10334182     PRODUKT Építőipari; Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1068 Budapest Király u. 112.
12037070     PROMONT Építési; Szerelési és Szolgáltató Kft.2230 Gyömrő Üllői út 21.
10816497     Protektorwerk Hungária Kft. 1106 Budapest Jászberényi út 38-72.
12621754     PSN Építőipari Kft. 7100 Szekszárd Flórián u. 3.
13944924     PULAI Quontroll Kft. 8000 Székesfehérvár Palotai út 25. 3/4
13207290     QST-TEAM Szolgáltató Kft. 2145 Kerepes Wéber Ede u. 6.
12916902     RAJNA-BAU Kft. 3531 Miskolc Kiss Ernő u. 23.
50876842     Rapcsák József (egyéni vállalkozó) 6347 Érsekcsanád Új sor 31.
10785234     RENESZÁNSZ Kőfaragó Zrt. 2543 Süttő Rákóczi u. 64.
13482131     Reneszánsz-Immo Gazdasági és Szolgáltató Kft. 1171 Budapest Csepp u. 2.
10684463     RIESBAU Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1123 Budapest Győri út 8.
10672596     RIGIPS HUNGÁRIA Gipszkarton Kft. 1181 Budapest Zádor u. 4.
13665403     RIKOH INDUMONT Kft. 7121 Szálka Kossuth L. u. 4.
13484169     ROHR UND STAHL Kft. 2040 Budaörs Gyár u. 2.
60058463     Róth Mihály (egyéni vállalkozó) 5650 Mezőberény Hajnal u. 3.
10374009     ROZIFA-Pilishaus Kft. 2081 Piliscsaba Kálvária u. 50-52.
49665923     SATEC Elektronika Ec. 1213 Budapest Badacsonyi u. 68.
10392380     SCHINDLER Hungária Lift és Mozgólépcső Kft. 1117 Budapest Budafoki út 60.
12067486     SCHRÉDER Kft. 1141 Budapest Mirtusz u. 39.
61469615     Sebestyén János (egyéni vállalkozó) 2647 Hont Petőfi u.19.
12995271     SEB-MONTAGE Szerelő és Szolgáltató Kft. 2145 Kerepes Wéber Ede u. 6.
10499353     S-ÉPSZER Kft. 2230 Gyömrő Üllői út 21.
10386457     SILEX Ipari Automatizálási Kft. 1211 Budapest Gyepsor u. 1.
64396697     Sipos József (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Vörösmarthy u. 1.
13005027     SITE ART Kft. 1023 Budapest Vérhalom u. 12-16. H/18.
10619953     SOKON Építőipari és Kereskedelmi Kft. 2484 Agárd Széchenyi u. Pavilonsor
10266782     SOLAR-CONTROL Napvédelmi Kft. 7630 Pécs Engel János u. 4.
10230215     SOLIDUS Szerelőipari és Szolgáltató Kft. 1115 Budapest Bartók Béla út 129/B
11982472     STEELBEND Vasipari és Kereskedelmi Kft. 2890 Tata Május 1. út 30. fszt. 3.
12927012     STRABAG Építő Zrt. 1135 Budapest Szegedi út 35-37.
14008915     STRABAG MML Kft. 1113 Budapest Daróci u. 30.
10717219     STUKKÓ Kft. 9021 Győr Amadé L. u. 1.
14300327     SWIETELSKY Magyarország Kft. 1117 Budapest Irinyi J. u. 4-20. B épület V.e.
11138446     SYNTEC Építőipari Kft. 9028 Győr Konini u. 19.
64166658     Szabó János (egyéni vállalkozó) 2094 Nagykovácsi Szent Lóránt u. 30.
11459721     SZAKOVILL'97 Kft. 2440 Százhalombatta Lehel u. 22.
46674609     Szári Béla (egyéni vállalkozó) 9145 Bágyogszovát Gyóni u. 5.
46675411     Széchenyi István (egyéni vállalkozó) 9174 Dunaszeg Országút u. 70.
43708756     Szem Zoltán (egyéni vállalkozó) 6453 Bácsbokod Epreskert u. 10.
44275307     Szépe Sándor (egyéni vállalkozó) 5650 Mezőberény Puskin u. 24.
12008775     SZER-SZAK-COOP Szerelő; Szakipari és Kereskedelmi zRt. 1204 Budapest Kossuth Lajos u. 76.
46676168     Szóka László (egyéni vállalkozó) 9169 Barbacs Hagyócai u. 15.
11210674     SZON-GÉP Gépipari; Szerelő és Szolgáltató Kft. 2651 Rétság-Pusztaszántó 904/1 hrsz.
11129400     TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 9400 Sopron Honvéd út 1.
64560980     Takács Attila Zsolt (egyéni vállalkozó) 9012 Győr Hajnal u. 7.
14131802     TB Logisztik Kft. 6721 Szeged Osztrovszky u. 13.
10419777     Technomatic Egyedi Gépgyár és Mérnökiroda Kft. 1214 Budapest II. Rákóczi F. út 277.
10434268     TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1149 Budapest Pillangó park 7-9.
13035837     TÉSZ Tervez; Épít; Szervez Kft. 1108 Budapest Szőlőtelep u. 3.
10952355     TI-RO Mély- és Vezetéképítő Kft. 2600 Vác Hattyú u. 47/B 3/4
10701025     TOP-STIL Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 7150 Bonyhád Perczel Mór u. 34
11463494     TOTAL ELEKTRONIK Villamosipari Szolgáltató Kft. 9025 Győr Kossuth L. u. 152.
46679903     Tóth Ferenc (egyéni vállalkozó) 9073 Bőny Petőfi S. u. 9.
44920863     Tóth Imre (egyéni vállalkozó) 3400 Mezőkövesd János u. 64.
44922391     Tóth László (egyéni vállalkozó) 3416 Tard Rózsa F. u. 33.
47192005     Tóth Péter (egyéni vállalkozó) 9012 Győr Szalvai M. u. 23.
21363319     TÖMI-TECH BT 3700 Kazincbarcika Múcsonyi út 1.
10234501     TRANSMETALLBAU Kft. 3528 Miskolc Berzsenyi u. 24.
11160562     TRETA Építőipari Kft. 3300 Eger Bródy S. u. 7.
11404484     UBRANKOVICS Erdészeti és Faipari Kft. 9423 Ágfalva-Liget 800/4 hrsz.
10238196     ÚJÉP Épületszerelő és Kivitelező Kft. 1141 Budapest Bonyhádi u. 49/B IV.17.
11287935     UKB Magyar Kommunális és Magasépítő Kft. 1085 Budapest Kőfaragó u. 9. V. e.
10630031     UNICENTRÁL Üzemszerviz Kft. 1111 Budapest Karinthy F. u. 4-6.
10327148     UNIMONT Külkereskedelmi Fővállalkozó Kft. 1071 Budapest Városligeti fasor 47-49.
12399754     UNIVEREX Kereskedelmi Szervező és Szolgáltató Kft. 2151 Fót Juhász Gyula u. 10.
12103942     V.A.M.ARCHITECT Kft. 1061 Budapest Király u. 26.
49063273     Vajda Sándor (egyéni vállalkozó) 2649 Dejtár Kossuth u. 24.
63840069     Vámos József (egyéni vállalkozó) 3400 Mezőkövesd Salamon u. 19.
48464822     Várhidi Mátyás (egyéni vállalkozó) 2531 Tokod Táti u. 20.
47879481     Varró József (egyéni vállalkozó) 3348 Szilvásvárad Miskolci út 11
10678547     VASÚTÉPÍTŐK Kft. 9023 Győr Csaba u. 9.
10866966     VEGYÉPSZER ZRt. 1151 Budapest Mogyoród útja 42.
14525283     VEKLA-5 Zrt. 2173 Kartal Császár u. 149.
10412206     VEKTOR ÉPÍTŐIPARI VÁLL. KFT 5630 Békés Hunyadi u. 11.
10681257     VELDOMONT Ipari; Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1038 Budapest Rókahegyi út 48.
11374150     VER-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft. 6000 Kecskemét Garay u. 11.
12175033     VERITAS Invest Zrt. 1142 Budapest Erzsébet királyné útja 86.
10620104     VERTIKÁL Ács; Állványozó és Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd Tartsay út 10.
49226401     Viktor Kázmér (egyéni vállalkozó) 2676 Cserhátsurány Ady u. 20.
12199341     VIV Villanyszerelőipari Zrt. 1077 Budapest Bethlen Gábor u. 21-23.
12536366     VOLVEX Kereskedelmi Kft. 1135 Budapest Fáy u. 93.
11311548     VORFERTIGUNG Szerelőipari és Szolgáltató Kft. 1013 Budapest Lánchíd u. 23.
11548395     Vörös Bau Kft. Vörös György 7635 Pécs Kis-szkokó u. 6.
10563247     WARM Kft. 1163 Budapest Nagyicce sor 4.
14111794     WHU Házépítő Kft. 1112 Budapest Budaörsi út 153.
62148649     Winkler Ervin (egyéni vállalkozó) 2660 Balassagyarmat Madách liget 12.
13103419     WIRE-VILL Villanyszerelési Kft. 2183 Galgamácsa Kiskút u. 11.
10220474     Wolf System Építőipari Kft. 7522 Kaposújlak Gyártótelep
13270825     WOOD 2001 Építőipari és Kereskedelmi Kft. 6900 Makó Balogh Ádám u. 42/C
13039295     WOODWILL Faház Kft. 1046 Budapest Tungsram u. 55. I/2.
14609190     Z.E.H. Energetikai és Építőipari Kft 8341 Mihályfa Petőfi u. 29.
10738885     Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. 8900 Zalaegerszeg Kossuth u. 9-11.
46687388     Zalka Tihamér József (egyéni vállalkozó) 9172 Győrzámoly Bartók B. u. 11.
11845733     ZELKA ZRT. 8900 Zalaegerszeg Mártírok út 8.
10489866     Zemplén Hús Kft. 3980 Sátoraljaújhely Berecki u. 18.
10978081     ZOLLER és TÁRSA Gépszerelő és Kereskedelmi Kft. 2626 Nagymaros Német u. 2.
10469143     ZSINDELY "kas" Kft. 1172 Budapest Liget sor 37.

 

ÉÁKSZ 2. sz. melléklete

Az ÉÁKSZ-t aláíró munkáltatói érdekképviseletekhez tartozó munkáltatók alapvetően az alábbi TEÁOR területeken fejtik ki tevékenységüket



41 Épületek Építése

        41.1         4110 Épületépítési projekt szervezése
        41.2         4120 Lakó- és nem lakó épület építése

42 Egyéb építmény építése

        42.1         4211 Út, autópálya építése
                         4212 Vasút építése
                         4213 Híd, alagút építése

        42.2         4221 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése
                         4222 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építésee

        42.9         4291 Vízi létesítmény építése
                         4299 Egyéb m.n.s. építés

43 Speciális szaképítés

        43.1         4311 Bontás
                         4312 Építési terület előkészítése
                         4313 Talajmintavétel, próbafúrás

        43.2         4321 Villanyszerelés
                         4322 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
                         4329 Egyéb épületgépészeti szerelés

        43.3         4331 Vakolás
                         4332 Épületasztalos-szerkezet szerelése
                         4333 Padló-, falburkolás
                         4334 Festés, üvegezés
                         4339 Egyéb befejező építés m.n.s.

        43.9         4391 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés
                         4399 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

 

ÉÁKSZ 3. sz. melléklete

Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás

 

Kód Megnevezés Részletes

Havi minimális személyi alapbér

A-11 Középvezető pl.: cégvezetők, projektmenedzserek, szervezeti egységvezetők, valamint kinevezett első helyettesek, stb. 250 000 Ft
A-12 Középvezető helyettes az A-11-ben felsoroltak kinevezett helyettesei 210 000 Ft
B-21 Termelésirányító I. építésvezetők, művezetők (felsőfokú végzettségű) 170 000 Ft
B-22 Termelésirányító II. építésvezetők, művezetők (középfokú végzettségű) 150 000 Ft
B-23 Termelésirányító III. a B-21 és B-22-be nem sorolható termelésirányítók 130 000 Ft
C-31 Gyakornok I. kf. végz. 1 évnél kevesebb gyakorlati idővel rendelkező, egyébként C fogl. kategóriában foglalkoztatott munkavállalók 87 500 Ft
C-33 Gyakornok II. kf. végz.+ ff. tanf. 90 000 Ft
C-36 Gyakornok III. ff. végz. 2 évnél kevesebb gyakorlati idővel 105 000 Ft
C-32 Munkatárs I. kf. végz. a 6/1992. (VI.27.) MüM rendeletben felsoroltakon kívül, pl.: ajánlatadó-mérnök, energetikus, gazdasági elemző, referens, kalkulátor, kontroller, műszaki előkészítő,
termelési ügyintéző, stb.
87 500 Ft
C-34 Munkatárs II. kf. végz. 100 000 Ft
C-37 Munkatárs III. ff. végz. 115 000 Ft
C-35 Főmunkatárs II. kf. végz. Csop.v. 120 000 Ft
C-38 Főmunkatárs III. ff. végz. Csop.v. 145 000 Ft
D-41 Gyakornok 0,5 évnél kevesebb gyakorlati idővel rendelkező, egyébként D fogl. kategóriában foglalkoztatott munkavállaló *73 700 Ft
D-42 Ügyviteli alkalmazott a 6/1992. MüM rendeletben felsoroltakon kívül pl.: munkaügyi, pénzügyi, személyzeti előadó, bérügyi ellenőr, anyagkönyvelő *90 000 Ft
E-58 Mester szakmunkás mester szakmunkás bizonyítvánnyal (képesítéssel) rendelkező technikusképesítésű, valamint nagy gyakorlati tudású szakmunkás, továbbá szakirányú, ff. végzettséggel bíró szakmunkát végző fizikai munkavállaló 130 000 Ft
E-56 Szakmunkás 2 év feletti gyakorlattal szakmunkás bizonyítvánnyal és két évnél hosszabb gyakorlattal rendelkező fizikai munkavállaló 100 000 Ft
Szakmunkás 2 év alatti gyakorlattal kezdő, még két évnél hosszabb gyakorlattal 95 000 Ft
E-54 Betanított munkás szakképzettség nélküli, egy hónapnál hosszabb betanítási idő után munkába állítható fizikai munkavállaló 80 000 Ft
E-52 Segédmunkás szakképzettség nélküli, képzés nélkül, vagy legfeljebb egy havi begyakorlási idő után munkába állítható fizikai munkavállaló 73 700 Ft

 

A bértarifák hatályba lépése és alkalmazásuk értelmezése:
A táblázat szerinti bértételek alkalmazása az ÉÁKSZ 2. sz. módosítása, a 2009. évi Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás miniszteri kiterjesztése hatálybalépésének az időpontjától kötelező (2009. december 30).

* Ezek a bértételek akkor alkalmazandók, ha a gyakornoknak illetve az ügyviteli alkalmazotti munkakörben nem szükséges a középfokú képzettség, képesítés.

 

ÉÁKSZ 4. sz. melléklete

ELJÁRÁS MUNKAJOGI JOGUTÓDLÁS ESETÉN



Jelen melléklet összefoglalja a munkajogi jogutódlás esetén alkalmazandó legfontosabb elveket, a Kollektív Szerződésre vonatkozó szabályokat és az érdekegyeztetéssel összefüggő gyakorlati teendőket.

1. Munkajogi jogutódlás elvei, szabályai

A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (a továbbiakban: jogutódlás) minősül
a) a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint
b) a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának (pl. gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely, munkahely, illetve ezek része) a további működtetés, illetve az újbóli beindítás céljából, e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy számára történő, megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés, vagyonbevitel révén. [Mt. 85/A § (1)]
Jogutódlás esetén az annak időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át. [Mt. 85/A § (2)]
A jogelőd munkáltató a munkavállalóval szemben a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért - az igénynek a jogutódlás időpontját követő egy éven belüli érvényesítés esetén - a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen felelős. [Mt. 85/A § (4)]

1.1. Munkajogi jogutódlás alkalmazása esetén a leendő munkáltatói jogkört gyakorló vezető minden egyes munkavállaló részére személyes meghallgatási lehetőséget biztosít melynek célja, hogy ismertesse elvárásait és megismerje a munkavállaló személyes körülményeit és észrevételeit.

2. A Kollektív Szerződés hatálya munkajogi jogutódlás esetén

A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket - a munkarend kivételével - a jogutódlással érintett munkavállalók tekintetében a kollektív szerződésnek a jogelőd munkáltatónál történő felmondásáig, vagy a kollektív szerződés hatályának lejártáig, illetve a jogutód munkáltatónál másik kollektív szerződés megkötéséig, ezek hiányában legalább a jogutódlás időpontját követő egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartania. [Mt. 40/A§ (1)]

2.1. Abban az esetben, ha a jogutód munkáltató Kollektív Szerződése a munkavállalókra vonatkozóan összességében kedvezőbb feltételeket tartalmaz a jogelődnél érvényben lévő szabályozásnál, akkor a kedvezőbb Kollektív Szerződést kell alkalmazni. A két Kollektív Szerződés összehasonlításán alapuló döntésre a jogelőd munkáltatónál KSZ kötési jogosultsággal rendelkező reprezentatív szakszervezet jogosult. Döntésénél figyelembe kell vennie az érintett szervezeti egység helyi szakszervezeti csoportjának véleményét is.

3. A munkajogi jogutódláshoz kapcsolódó érdekegyeztetés tartalma

A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében a jogelőd és jogutód munkáltató, képviselőik által, az alábbiakban részletezett tartalommal teljesítik a törvény által előírt tájékoztatási kötelezettségüket.

3.1. A munkáltató a munkajogi jogutódlás tervezett kezdő napjához viszonyítva 45 nappal előbb írásban tájékoztatja a szakszervezetet ha saját vagyonából társaságot alapít, vagy gazdasági társaságba belép. A tájékoztatásnak ki kell térnie:
• a munkajogi jogutódlás tényére vonatkozó nyilatkozatra,
• a jogutód társaságra vonatkozó tulajdonlási, vagyonjogi viszonyokra, a jogutód döntéshozatali szervében érvényesülő szavazati arányok bemutatására,
• a tevékenység, a működtetés konkrét leírására,
• a társaság alapítással elérni kívánt célok meghatározására,
• a társaság alapítás módjának leírására (pl. társaság önálló létrehozása, vagyonbevitel közös alapítású társaságba, meglévő társaságba történő vagyonbevitel, stb.),
• a társaság vagyoni eszközökkel történő ellátására,
• a társaság alapítással érintett munkavállalók, teljes, vagy részleges tovább foglalkoztatására vonatkozó elgondolásokra,
• az új társaságban munkáltatói jogokat gyakorló vezető megnevezésére,
• a munkavállalók részére a jogelőd és jogutód munkáltatók által adandó tájékoztatás tervezett időpontjára.

3.2. A szakszervezet a 3.1. pont szerinti tájékoztatásról 5 napon belül nyilatkozhat. Kérdéseire, javaslataira a munkáltató 5 napon belül részletes, indokolással alátámasztott írásos választ ad.
A szakszervezet a munkavállalói érdekek képviseletében jogosult közvetlen tárgyalás, konzultáció kezdeményezésére. A konzultáción a munkáltató ill. a szakszervezet érdemi felhatalmazással rendelkező tárgyalócsoportjai vesznek részt, melyhez szakértői segítséget is igénybe vehetnek.

 

TARTALOMJEGYZÉK



BEVEZETÉS

Az Ágazati Kollektív Szerződést kőtő felek:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az ÉÁKSZ szerkezete
2. Az ÉÁKSZ személyi hatálya
3. Az ÉÁKSZ időbeli hatálya
4. Az ÉÁKSZ hatálybalépésének időpontja
5. Az ÉÁKSZ tárgyalása, módosítása
6. Az ÉÁKSZ felmondása
7. Az ágazati szintű KSZ és a helyi KSZ kapcsolata
8. Az ÉÁKSZ működési érvényessége
9. Az ÉÁKSZ aláírására vonatkozó szabályok

II. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYAI

10. A felek együttműködésének keretei
11. Az együttműködés tárgykörei
12. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
13. Mt. és az ÉÁKSZ rendelkezésre bocsátása
14. A munkakörülmények ellenőrzése
15. A szakszervezet kifogásolási jogának gyakorlása
16. Szakszervezeti információk közzététele
17. Konzultáció kezdeményezésének joga
18. Szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelméhez kapcsolódó egyéb szabályok
19. Jogi segítségnyújtás szervezése, Paritásos Építőipari Döntőbizottság
20.Tagdíjlevonás, a munkahelyi működés keretei
21. Fellépés a munkaerő illegális foglalkoztatásával szemben
22. Együttműködés a munkajogi jogutódlás esetében

III. MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE

23. Munkaviszony alanyai
24. Munkaszerződés
25. Változó munkahely meghatározása
26. Határozott idejű munkaszerződés
27. Munkaszerződés módosítása
28. Kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása, velük munkaviszony létesítés feltételei

IV. A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE

29. Munkaviszony megszüntetése
30. Munkaviszony megszűnése határozott tartam elteltével
31. Közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés
32. Rendes felmondás általános szabályai
33. Rendes felmondás a munkáltató részéről
34. Rendes felmondás a munkavállaló részéről
35. Felmondási korlátozások
36. A felmondási idő mértéke és számítása
37. Végkielégítés
38. A rendkívüli felmondás
39. A lényeges kötelezettségszegés esetei a munkavállaló oldaláról
40. A lényeges kötelezettségszegés esetei a munkáltató oldaláról
41. A munkavállalóval szembeni hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedés rendje
42. Eljárás munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén
43. A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszűntetése és jogkövetkezményei

V. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI

44. A munkáltató kötelességei
45. A munkavállalót terhelő kötelezettségek
46. Munkáltatói utasítás formái és tartalmi elemei
47. További munka-, vagy jogviszony létesítése
48. A tanulmányi szerződés
49. Munkaszerződést nem módosító foglalkoztatás szabályai
50. Állásidő

VI. A MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ SZABÁLYAI

51. A teljes munkaidő
52. A munkaidő beosztása
52.1. Általános éves építőipari munkarend
52.2. Munkaidőkeret alkalmazása
53. Munkaidő beosztásához kapcsolódó szabályok
54. Rendkívüli munkavégzés
55. Készenlét és ügyelet
56. Heti pihenőnapok
57. A rendes szabadság
58. Pótszabadságok
59. Munkaszünet, termelési szünet
60. Fizetés nélküli szabadság

VII. A MUNKA DÍJAZÁSA

61. A munkabér
62. Ágazati szintű bérmegállapodás
63. Helyi szintű bérmegállapodás
64. A bérezés során alkalmazható fontosabb keresetelemek
65. Bérpótlékok
66. Belföldi kiküldetés elszámolási rendje
67. Munkabér védelme
68. Levonások a munkabérből
69. Jogi állományból visszatérő személyek bérmegállapítása

VIII. KITÜNTETÉSEK, ELISMERÉSEK

70. Kiemelkedő munkát végzők elismerése
71. Törzsgárdatagság

IX. BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK

72. Munkahelyi étkezési juttatás
73. Válsztható béren kivüli juttatások
74. Munkába járás költségtérítése
75. A munkavállalók üdülésének támogatása
76. Biztosítások
77. Munkásszállás - szállásköltség térítés

X. EGYÉB JUTTATÁSOK

78. Szociális juttatások és képzési támogatások
79. Munkaruha
80. A munkahelyi szociális létesítmények

XI. KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYOK

81. A munkavállaló által okozott károk
82. A munkavállaló által okozott károkra vonatkozó eljárási szabályok
83. A munkáltató által okozott károk
84. A munkáltató által okozott károkra vonatkozó eljárási szabályok

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

85. Intézkedések, megállapodások, jognyilatkozatok írásba foglalása
86. Az ÉÁKSZ mellékletei


1. sz. melléklet: A munkáltatói érdekképviseltekhez tartozó és az ÉÁKSZ megkötésére felhatalmazást adó munkáltatók listája

2. sz. melléklet: Az ÉÁKSZ-t aláíró munkáltatói érdekképviseletekhez tartozó munkáltatók alapvetően az alábbi TEÁOR területeken fejtik ki tevékenységüket

3. sz. melléklet: Építőipari ágazati bértarifa megállapodás

4. sz. melléklet: Eljárás munkajogi jogutódlás esetén