1992. évi XXII. tv. a munka törvénykönyvéről
Változások 2010. május 1-től
- Jelentősen változnak a munkaviszony alanyaira vonatkozó rendelkezések a Munka Törvénykönyvében 2010. május 1-től.
Ezek a változások azokat a munkáltatókat érintik, akik olyan munkavállalókat foglalkoztatnak, akiknek a cselekvőképességét a bíróság a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportba korlátozta. Itt nem feltétlenül csak azokra a munkavállalókra kell gondolni, akik leszázalékoltak hanem, azokra is akikről a Polgári Törvénykönyve rendelkezik.
Zárójelben megjegyezném, hogy nagyon kevés ilyen munkavállaló van, de megvan az esélye hogy összehoz minket a sors ilyen személyekkel is.
Itt olvashatod a Polgári Törvénykönyvről 1959. évi IV. törvény cselekvőképesség korlátozására vonatkozó rendelkezéseit
Cselekvőképesség korlátozása :
Teljes cselekvőképességgel rendelkezik minden 18. életévét betöltött, nagykorú személy, akit a bíróság nem helyezett cselekvőképességet érintő gondnokság alá.
Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
Cselekvőképességet általános jelleggel korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
Polgári Törvénykönyvről 1959. évi IV. törvény
Ptk.14. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
(2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő 60 napon belül nem teszi meg.
(4) cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
(6) A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét:
1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés;
2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog;
3. családjogi jognyilatkozatok megtétele
a) a házassági vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat,
b) a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele,
c) a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása,
d) a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás;
4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala;
5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása);
6. örökösödési ügyek;
7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok;
8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása;
9.tartózkodási hely meghatározása.
Ptk.14/B. §
c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
- Tudnod kell, hogy munkaviszonyt, csak a tizenöt életévét betöltött, tanköteles tanulóval létesíthetsz.
A munkaviszony létrejöttéhez szükség van a törvényes képviselő hozzájárulására is és mindez csak az iskolai vagy a tanítási szünetekben oldható meg.
A rendes felmondás
- Lássuk a rendes felmondást:
Szigorították a rendes felmondási védelem szabályait az anyukák (esetleg apukák) esetében.
A munkaviszony nem szüntethető meg, ameddig a gyerek a 3 éves korát el nem éri, függetlenül a GYES folyósításától.
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,
h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.
(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap
elteltével kezdődhet el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
(5) A (2) és (4) bekezdés rendelkezései a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak.
(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
Egyéb munkaidő-kedvezmények
- Bővítették illetve pontokba szedték a munkavállaló közeli hozzátartozók körét, amelyeket itt elolvashatsz.
139. § (1) A munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(2) E törvény alkalmazásában a munkavállaló közeli hozzátartozója:
a) a házastárs,
b) a szülő házastársa és bejegyzett élettársa,
c) az egyenesági rokon,
d) a házastárs, bejegyzett élettárs egyenesági rokona,
e) az örökbefogadó szülő,
f) az örökbefogadott gyermek, ideértve azt a gyermeket is, akit az örökbe fogadni szándékozó személy háztartásába gondozásra kihelyeztek, a kihelyezés időtartama alatt,
g) a munkavállaló által saját háztartásában legalább 30 napja ellenszolgáltatás nélkül nevelt, a c), d) és f) pontba nem tartozó gyermek,
h) a testvér,
i) az élettárs, valamint
j) a bejegyzett élettárs.
(3) Ahol e törvény gyermeket említ, azon a vérszerinti gyermeken kívül a (2) bekezdés f) és g) pontjában említett gyermeket is érteni kell.
Végezetül egy kis érdekesség!
Ki számít rokonnak? A törvény szerint csak az egyenes ági rokonok fontosak.
Egyenes ági:
o szülői rokonság (felmenői ág – apai ág, anyai ág):
§ 1. fok: szülő: apa, anya (valakinek az apja, anyja; édesapa, édesanya; bizalmas: apu – valaki apukája, anyu – valaki anyukája, papa, mama)
§ 2. fok: nagyszülő: nagyapa, nagyanya (bizalmas: nagypapa, nagymama, papa, mama)
§ 3. fok: dédszülő: dédapa, dédanya
§ 4. fok: ükszülő: ükapa, ükanya
§ 5. fok: szépszülő: szépapa, szépanya
§ 6. foktól: előd, ős: ősapa, ősanya
o leszármazási rokonság (lemenői ág):
§ 1. fok: gyerek: fiúgyerek, lánygyerek (valakinek a gyereke – fia, lánya)
§ 2. fok: unoka: fiúunoka, lányunoka
§ 3. fok: dédunoka
§ 4. fok: ükunoka
§ 5. fok: szépunoka
§ 6. foktól: utód, leszármazott
Oldalági:
o testvér:
§ fiútestvér vagy fivér
báty: valakinek az idősebb fiútestvére
öcs: valakinek a fiatalabb fiútestvére
§ lánytestvér vagy nővér (ez utóbbi csak többesszámban, egyébként csak az idősebb lánytestvért jelenti)
§ nővér vagy nén: valakinek az idősebb lánytestvére
§ húg: valakinek a fiatalabb lánytestvére
unokaöcs, unokahúg: valaki testvérének a fia vagy lánya
unokatestvér: szülők testvérének gyermeke (unokafivér és unokanővér, illetve valaki unokabátyja, unokaöcse, unokanénje vagy unokahúga)
§ másodunokatestvér: nagyszülők testvérének unokája
§ harmadunokatestvér: dédszülők testvérének dédunokája
§ stb.
o nagybácsi (valaki nagybátyja vagy nagybácsikája): szülő fiútestvére, szülő lánytestvérének férje
o nagynéni (valaki nagynénje vagy nagynénikéje): szülő lánytestvére, szülő fiútestvérének felesége
o ángy (valaki ángyja vagy ángyókája): szülő fiútestvérének felesége
Házassági rokonság
A házasság során kialakuló rokoni viszonyok megnevezése:
férj, feleség
sógor: testvér férje, illetve a házastárs testvére
sógornő: testvér felesége, illetve a házastárs testvére
após (ipa vagy ipam): házastárs apja
anyós (napa vagy napam): házastárs anyja
nász (-uram), nászasszony: gyermekének az apósa, anyósa
meny: fiú gyermek felesége
vő: lány gyermek férje
Erről a témáról, rengeteg hasznos részletet megtudhatsz, ha beregisztrálsz a Munkaügyi Fórumba és megkérdezed a téma szakértőit.
Regisztrálj MOST!
|
