Szakképzési hozzájárulás

2011. évi CLV. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztési forrásainak, valamint az európai uniós társfinanszírozási kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás biztosítása céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szakképzési hozzájárulás célja

1. §

A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja
a) a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó, iskolai rendszerű képzések támogatása,
b) a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés támogatása (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak),
c) a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvényben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat támogatása (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak),
d) az a)–b) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása,
e) az a) és c) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása,
f) az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő támogatása.

2. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre

2. §

(1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyű
a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,
b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet,
c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
e) közjegyzői iroda,
f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
g) egyéni cég.

(2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett].

(3) Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.

(5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra
a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik – az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap után,
c) az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját,
d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját, valamint
e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja után.

3. Értelmező rendelkezések

3. §

E törvény alkalmazásában:
a) gyakorlati képzés:
1. a szakképzésről szóló törvényben meghatározott gyakorlati oktatási tevékenység,
2. a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül,
a munkavégzéshez hasonló feltételek között, a szükséges eszközökön sajátítanak el, azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési programok alapján folyik;
b) egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pontjában, 20. §-ában, 27. § (1) bekezdésében, 28. §-ában, továbbá a 31. § (1), (4)–(6) bekezdésében meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat, a borra valót és a tanulószerződésben meghatározott díjat.
c) egészségügyi közszolgáltatás: az Eü. tv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott szolgáltató tevékenység.

II. FEJEZET

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE

4. A szakképzési hozzájárulás alapjának megállapítása és mértéke

4. §

(1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja.

(2) A szakképzési hozzájárulás mértéke az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

(3) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.

(4) A szakképzési hozzájárulás kiszámításához
a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,
b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,
c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a 2. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.

5. A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módja

5. §

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint
aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján vagy
ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – szervezésével,
b) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött,
c) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor.

6. §

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem vagy részben vagy időszakosan tesz eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével, a bruttó kötelezettségét vagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti.

7. §

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját – e törvény keretei között – a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg.

6. A szakképzési hozzájárulás teljesítésének részletes szabályai
Bevallás és visszatérítés

8. §

(1) A szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét
a) 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján,
b) a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti.

(2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti eljárás során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

(3) A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (2) bekezdés szerinti visszatérítés.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban az 5. § a) pont aa) alpontjától eltérően, a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik.

(5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az 5. § a) pont ab) alpontja szerint kötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesítheti az (1) bekezdésben foglaltakat.

(6) Az átirányítással meg valósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:
a) a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott (a továbbiakban együtt: együttműködési megállapodást kötő felek)
aa) nevét (cégnevét),
ab) székhelyét,
ac) adószámát,
ad) statisztikai számjelét,
ae) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
af) kamarai nyilvántartási számát,
b) a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket másik gyakorlati képzést szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz átirányítanak,
c) a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát, annak arányát tanévenként,
d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az együttműködési megállapodást kötő felek részéről,
e) az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
f) a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának a költségviselőjét,
g) a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást,
h) a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megnevezését.

(7) Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesítheti az (1) bekezdésben foglaltakat.

(8) Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

9. §

(1) A hozzájárulásra kötelezett
a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
b) a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel éves összegét,
c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak.

(2) A hozzájárulásra kötelezett az év 1–11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.

(3) Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető.

(4) Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli a (3) bekezdés szerinti összeget.

(5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(6) A kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának a 2. § (5) bekezdés b) pontja, valamint e) pontja szerinti meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett – az (1) bekezdés szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett – változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza.

(7) A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.

10. §

(1) Az állami adóhatóság a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető szakképzési hozzájárulást havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig átutalja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

(2) Az állami adóhatóság a hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási alapjáról és mértékéről, az e törvény szerinti csökkentő tételről a bevallási időszakot követően, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hozzájárulások átutalásáról az alapkezelővel kötött megállapodása alapján adatot szolgáltat az alapkezelőnek.

11. §

(1) A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamara közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az állami adóhatóság részére az általa vezetett, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott, a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásaihoz.

III. FEJEZET

A KÉPZÉS, VALAMINT A KÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

12. §

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési és felnőttképzési támogatások” elnevezésű eredeti kiadási előirányzata tartalmazza:
a) a Kormány döntésén alapuló,
aa) a 14. § szerinti támogatásra,
ab) a szakképzéssel, illetve a felnőttképzéssel összefüggő, központi program teljesítésére szolgáló keretösszeget,
b) a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeget,
c) a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt szakképesítést tanulókat megillető – a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott – szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeget,
d) a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeget,
e) a decentralizált keretösszeget, amely az a)–d) pont levonását követően fennmaradó összeg 75%-a,
f) a központi keretösszeget, amely az a)–e) pont levonását követően fennmaradó összeg.

13. §

(1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.

(2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – a 12. § a) pontjában szereplő támogatási döntések figyelembevételével – meghatározza a 12. § szerinti keretösszegek mértékét.

(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – a (2) bekezdésben foglaltakon túl –
a) dönt – a 18. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak figyelembevételével – az alaprész központi keretének elosztásáról, szakképzési és – miniszteri rendeletben meghatározott – felnőttképzési célú felhasználásáról, a decentralizált keret megyénkénti felosztásáról, a decentralizált keret terhére kiírandó pályázati célok prioritásairól, a központi és decentralizált keret terhére nyújtandó támogatásokról,
b) felelős az alaprész
ba) pénzeszközei nyilvántartásáért, felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,
bb) bevételei beszedésének elrendeléséért,
bc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért,
c) határoz az alaprész felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról,
d) kezdeményezi az alaprész pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat,
e) ellátja az alaprésszel kapcsolatos, külön törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

14. §

A Kormány döntése alapján – erre irányuló kérelem esetén –
a) képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, Magyarország területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára,
b) támogatás nyújtható a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. mellékletében meghatározott vállalkozások körébe nem tartozó hozzájárulásra kötelezett részére olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben a hozzájárulásra kötelezett az iskolai rendszerű szakképzés keretében az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint gyakorlati képzés folytatását tervezi,
c) a b) pont alapján támogatásban részesített hozzájárulásra kötelezett részére a tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek ejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez.

15. §

Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet részére, az általa kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre a 12. § b) pontjában meghatározott keretösszeg mértékéig.

16. §

Az állam az alaprész pénzeszközeiből a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával a 12. § c) pontja szerint rendelkezésre álló költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig támogatást nyújthat. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola látja el.

17. §

A 12. § e) pontja szerinti decentralizált keret
a) a 19. § (1)–(3) bekezdése szerinti célokra,
b) 50%-a a 19. § (1)–(3) bekezdése szerinti célokra,
c) 50%-a a 19. § (2) bekezdése a)–c) pontja szerint beruházási célú támogatásra jogosultnál az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés működtetési költségeire, valamint a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzésének támogatására használható fel.

18. §

(1) Az alaprész központi kerete
a) a 19. §-ban meghatározott szakképzési célokra,
b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra, valamint
c) az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő, a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához – az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által évente megkötött külön megállapodás alapján – szükséges forrás biztosítására, illetve támogatás nyújtására használható fel.

(2) Az oktatásért felelős miniszter (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatai:
a) a köznevelésről szóló törvényben szabályozott pályaorientáció, a szakiskolai és szakközépiskolai általános műveltséget megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése, valamint ezen feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoringtevékenység,
b) a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátása,
c) a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése,
d) a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében a közoktatási információs rendszer fejlesztése.

19. §

(1) Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben támogatható a tanulószerződéssel a hozzájárulásra kötelezettnél az 5. § a) pont ab) alpontjában foglaltak szerint folyó gyakorlati képzés azon tanulók esetében, akiknek a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt intézményekben folyik az elméleti képzése.

(2) Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – támogatható
a) a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben,
b) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel szakképzési feladatellátásra megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben,
c) a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában,
d) a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél,
e) a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás.

(3) Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben támogatás nyújtható vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére is [az (1)–(3) bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: beruházási célú támogatás].

(4) Az (1)–(3) bekezdés, valamint a 17. § szerinti támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.

(5) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzésről szóló törvény alapján működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez és központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez. Az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki.

(6) Az alaprész központi keretéből beruházási célú támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek.

(7) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak – a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek – a gazdasági kamarákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladataik, továbbá a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására.

(8) Az (5)–(7) bekezdés alapján kapott támogatásokat egyéb bevételként kell elszámolni.

(9) Az alaprész központi keretéből – kérelemre – támogatás nyújtható az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint – nyilvános pályázat útján – országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.

(10) Az alaprész központi keretéből támogatható az (1)–(3) bekezdés szerint beruházási célú támogatásra jogosultnál a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése.

20. §

(1) Az alaprészből nyújtott támogatások részletes feltételeiről – ha jogszabály másként nem rendelkezik – szerződésben kell megállapodni. A szerződést – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, az alaprész kezelésére vonatkozó eljárásrendben meghatározottak szerint – az állami szakképzési és felnőttképzési szerv köti meg.

(2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek nyújtott támogatásra vonatkozóan – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy az állami szakképzési és felnőttképzési szerv köti meg a szerződést.

(3) Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződés tartalmazza:
a) a támogatásban részesülő
aa) nevét,
ab) székhelyét,
ac) adószámát,
ad) statisztikai számjelét,
ae) cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási számát, szakképző iskola, valamint felsőoktatási intézmény esetében az intézmény OM azonosítóját,
b) a támogatásban részesülő állami adóhatóságnál bejelentett pénzforgalmi számlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható,
c) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
d) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
e) a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét,
f) a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
g) a beruházási célú támogatásoknál a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot,
h) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit,
i) a beruházási célú támogatásoknál a jelzálogjog megszűnésének feltételeit,
j) azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó a szerződéstől való elállás jogát gyakorolja,
k) mindazt, amit az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet előír.

(4) Az alaprészből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek végzik.

21. §

(1) Az alaprész központi kerete terhére nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek a támogatási program végrehajtásával összefüggésben felmerülő működtetési költségei finanszírozására a támogatási összeg legfeljebb 5 százaléka használható fel.

(2) Az alaprészből kifizetések az adott naptári évben csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig teljesíthetők.

(3) Tárgyéven túli fizetési kötelezettséget a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az alaprész 40 százaléka mértékéig vállalhat.

22. §

(1) A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a 19. § (1) bekezdése alapján pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

(2) Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott ingatlanra legalább tízéves időtartamra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

(3) Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatásból beszerzett eszközt, illetve meg valósított létesítményt nem a támogatási szerződésben meghatározott rendeltetésének megfelelően használja, továbbá a beszerzett eszköz a támogatási szerződésben meghatározott idő előtt kikerül a kedvezményezett birtokából, illetve a létesítményt megszünteti, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára vissza kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot – a lekötött tartalék megszüntetése után – csökkenteni kell.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. Felhatalmazó rendelkezések

23. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a 8. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzési normatívák mértékét és a csökkentő tétel számításának szabályait,
b) a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal, az ösztöndíj folyósításával kapcsolatban felmerült költségek térítésével, valamint az ösztöndíjban részesülő és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztató oktatását végző tanárok díjazásával kapcsolatos szabályokat,
c) az alaprészből a 14. § alapján nyújtott támogatások mértékére, feltételeire, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy – az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg
a) az alaprészből nyújtott támogatásokkal összefüggésben – a 14. §-ban meghatározott támogatások kivételével – a támogatás mértékére, feltételeire, folyósítására, valamint a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra és ellenőrzésre, továbbá a támogatásra irányuló pályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó szabályokat,
b) az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott támogatások részletes szabályait,
c) a 31. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás részletes szabályait.

8. Hatályba léptető rendelkezések

24. §

(1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. § c) és e) pontja, valamint az 5. § c) pontja 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 17. § b) és c) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 37. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések

25. §

A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze javára fennálló követelések és terhére vállalt kötelezettségek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészét illetik meg és terhelik, ideértve az aktív és passzív elszámolásokat is.

26. §

(1) A hozzájárulási kötelezettség 2011. évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a (2) bekezdés figyelembevételével az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A 2011. évben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett
a) az üzleti év első napjától december 31. napjáig időarányosan az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint,
b) e törvény hatálybalépését követően e törvény szerint teljesíti.

(3) A 2011. évben kezdődő üzleti év esetén a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakban
a) a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé,
b) a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét az állami adóhatóság felé 2012. február 25-ig benyújtandó soron kívüli bevallásban teljesíti.

(4) A 2011. évben kezdődő üzleti év esetén, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakban a hozzájárulásra kötelezett a kötelezettségét részben a saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesíti, 2012. február 25-ig a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központja részére.

(5) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a 12. § szerinti keretösszegeket a (2)–(4) bekezdésre, valamint a 32. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel tervezi.

27. §

(1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az e törvény hatálybalépése előtt felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette hozzájárulási kötelezettségét, és a gyakorlati képzésre
a) együttműködési megállapodás alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a 8. § (1) bekezdését kell alkalmazni,
b) hallgatói szerződés alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a 8. § (1)–(2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A felsőfokú szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésre akár együttműködési megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján került sor, a képzésből az e törvény hatálybalépését követően még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a 8. § (3)–(7) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

28. §

(1) E törvény hatálybalépése előtt a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből, valamint annak jogelődjétől, a fejlesztési és képzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással meg valósított gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam még nem telt el, az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzést szolgáló létesítmény eredeti rendeltetésének megfelelően tovább nem működtethető, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti az érintett szakképző iskola fenntartóját, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Amennyiben a szakképző iskola fenntartója elővásárlási jogával nem él, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, aki a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírálásáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter dönt. Ha az elővásárlási jog jogosultjai e jogukkal nem élnek, akkor az ingatlan vételárából a 22. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni.

29. §

Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa e törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulószerződést vagy hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt, e törvény hatálybalépését követően jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a szerződés alapján annak felmondásáig
a) az elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglalkoztatási Alap területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (a továbbiakban: EFK számla) befizetni,
b) a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

30. §

(1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével teljesítette és a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-ig elszámolta, a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig – ha a tárgyi eszköz ingatlan, 10 évig – gyakorlati képzés céljaira használni.

(2) Ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzés szervezését vagy az adott szakképesítés gyakorlati képzésének a szervezését megszünteti, az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszköznek és beruházásnak – a képzés megszűnése időpontjában fennálló – az (1) bekezdés szerint még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos bekerülési értékét legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg be kell fizetnie az EFK számlára.

(3) Mentesül a (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól
a) a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha jogutódja hozzájárulásra kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá
b) a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát a szakképzésről szóló törvényben meghatározott térségi integrált szakképző központ keretében működő nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek térítésmentesen átadja.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.

31. §

(1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a 2011. évben nyújtott fejlesztési támogatás a támogatási szerződésben meghatározott célokra legkésőbb 2012. december 31. napjáig használható fel; az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási összeget 2013. január 30-ig be kell fizetni az EFK számlára.

(2) A fejlesztési támogatásban részesített e törvény hatálybalépését megelőzően 5 évre, ingatlan esetén 10 évre vonatkozóan köteles elszámolást készíteni és 2013. március 15. napjáig adatot szolgáltatni az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint fogadott fejlesztési támogatásból meg valósult fejlesztésekről. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az elszámolást 60 napon belül ellenőrzi, a fejlesztési támogatásban részesített elszámolását elfogadja vagy a jogszerűtlen felhasználás miatti befizetési kötelezettségét megállapítja. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 30 napon belül köteles befizetni az EFK számlára.

32. §

(1) Az Art.-ban meghatározott elévülés időtartama alatt a hozzájárulási kötelezettségét az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő kötelezettnek
a) e kötelezettsége teljesítését a benyújtott elszámolás alapján továbbra is az állami szakképzési és felnőttképzési szerv ellenőrzi, valamint
b) az önellenőrzést is az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez kell benyújtania.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezen eljárások alapján a hozzájárulásra kötelezettet terhelő befizetésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére értelemszerűen az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok az irányadók.

(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának az elszámoltatását és ellenőrzését az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi.

33. §

Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a régiónként meghatározott hiány-szakképesítések a régiókba tartozó megyékben is hiány-szakképesítésnek minősülnek.

10. Hatályon kívül helyező rendelkezések

34. §

(1) Hatályát veszti
a) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény,
b) a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló 2007. évi CII. törvény,
c) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XLIV. törvény.

(2) Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény
a) 21. § (5) bekezdése,
b) 25. §-a és az azt megelőző alcím.

(3) Hatályát veszti a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet azzal, hogy a rendeletet a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozóan kiírt pályázatok keretében meg valósuló képzésekre 2013. december 31-ig alkalmazni kell.

(4) A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozóan 2009. szeptember 1-ig kiírt pályázatok keretében meg valósuló képzésekre – a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelettel hatályon kívül helyezett – a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet szabályait kell alkalmazni

35. §

Az 1. § b) és d) pontja, valamint az 5. § b) pontja 2012. szeptember 1-jén hatályát veszti.

36. §

A 17. § a) pontja 2013. január 1-jén hatályát veszti.

37. §

A 34. § (3) és (4) bekezdése 2014. január 1-jén hatályát veszti.

Dr. Schmitt Pál s. k.,             Kövér László s. k.,
köztársasági elnök                 az Országgyűlés elnöke