A négynapos munkahét lehet a munka és a magánélet egyensúlyának a szent grálja?

}

5 perc olvasási idő

Utoljára frissítve: 2022.03.01

Written by viktor

2021.05.21.

Egyre több országban kerül napirendre a négynapos munkahét bevezetése. A korábbi tapasztalatok alapján a dolgozók elégedettebbek és a munkájukat is sokkal hatékonyabban végzik.

A munka és a magánélet egyensúlya egyre inkább kiemelt szemponttá válik a dolgozók körében. A munkavállalók számára az egy nappal rövidebb munkahét még inkább lehetővé tenné a pihenést. Korábbi kutatások és teszt bevezetések alapján pedig ez a változás boldogabb és produktívabb alkalmazottakat eredményezett. Munkaadók szempontjából a kevesebb munkanap feszesebb munkatempót eredményezhet, ennek hatására kevesebb az időrabló tevékenység, sokkal jobb szervezésre ad lehetőséget és a költségek is csökkenthetőek (fenntartási költség, utazási költségek) Továbbá a környezetvédelmi szempontjai is egyre jelentősebbek hiszen alkalmazásával jelentősen csökkenthető a cég ökológiai lábnyoma.

A technológia fejlődésével mára a munkafolyamatok felgyorsíthatók és kevesebb időre van szükség egy feladat elvégzésére, mint korábban. William Morris 1884-ben „Az ideális gyár” művében már a napi 4 órás munkavégzéssel számolt a jövő évszázad végére. John Maynard Keynes egy 1930-as esszéjében azt jósolta, hogy 2030-ban már csak heti 15 órát kell majd dolgoznia az embereknek. A négynapos munkahét bevezetése mellett több érvet kezdtek el felsorakoztatni, többek között, hogy nagyobb termelést lehet vele elérni és a munkavállalók kevesebbet foglalkoznak az otthoni dolgaikkal munkaidőben. Toborzás alkalmával pedig azon vállalatok, ahol bevezették a négynapos munkahetet sokkal keresettebbek.

Munkavállaló a jövőből –  Pexel

Munkanapok történelme

Az iparosodás során a hét napos munkahét sem volt ritka egészen a XX század elejéig. A heti 5 munkanap és két pihenőnap rendszer bevezetése a világon egy lassú folyamat volt. Magyarországon csak 1982-ben vezették be, addig a szombat is munkanapnak számított.

Meglepő módon voltak, akik már egészen korán a négynapos munkahetet javasoltak. 1950-ben Walter Reuther, amerikai szakszervezeti vezető vetette fel, majd a 2008-as gazdasági világválság után újra elkezdtek beszélni róla. Utah államban elsőként tett kísérletet a hétfőtől csütörtökig tartó munkahét bevezetésére költségcsökkentés miatt. A munkavállalóknak azonban a napi 8 helyett napi 10 órát kellett dolgozniuk. A 10 hónapos tesztidőszak alatt több mint 1,8 millió dollárt takarított meg az állam. A programot viszont 2011-ben befejezték mert az emberek elkezdtek panaszkodni arra, hogy péntekenként nem tudtak ügyeket intézni.

2010-től egyre több amerikai vállalat is elkezdtek érdeklődni az ötlet iránt mivel az korábbi kutatások és próbaidőszakok gazdaságilag és munkavállalói szempontból is pozitív eredményeket hoztak.

Gyári munkás –  Pexel

Négynapos munkahét bevezetése

  • 2019-ben a Microsoft Japánban tesztelte és 40%-os termelés növekedést ért el.
  • 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia Lendület program keretében belül is vizsgálták a munkaidő-csökkentés megvalósítását.
  • Dániában a 33ezer lakosú Odsherred önkormányzata rendelte el 2019-től a négynapos munkarendet.
  • A németországi székhelyű Awin vállalat 2021 januárjában kihirdette, hogy bevezetik a négynapos munkahetet, a fizetés és a juttatások csökkentése nélkül.
  • Spanyolországban is tesztelik a 4 napos mukahetet. „A négynapos (32 órás) munkahéttel korunk valódi vitáját próbáljuk rövidre zárni.” – írta twitteren Iñigo Errejón (forrás)
  • 2020 augusztusában az Elephant Ventures New York-i szoftvercég 2 hónapos tesztidőszakban tesztelte a 4 napos munkahetet, de egy kicsit más felállásban: a 40 órás heti munkaidő nem változott, így a 10 órás munkanapok (hétfő–csütörtök) működését vizsgálták.

A négynapos munkahét első tapasztalatai

Az elmúlt években több tesztidőszak és kutatás is volt a témában és mind egybehangzóan azzal az eredménnyel ért véget, hogy a termelékenység megugrott, a munkavállalók sokkal hatékonyabban képesek elvégezni a munkájukat, a vállalatok pénzt tudtak megspórolni, javult a munka magánélet egyensúlya és a rövidebb munkahét kíméli a környezetet.

Egy új-zélandi cég, a Perpetual Guardian akik vagyonkezeléssel foglalkoznak 2018-ban két hónapon keresztül 250 alkalmazotton keresztül tesztelte a négynapos munkahetet napi 8 órás munkaidővel és a teljes 5 napi bérükkel. Az eredményeket elemző kutatók megállapították, hogy a dolgozók stressz szintje csökkent, a munkájuk iránt elégedettebbek lettek és a munka-magánélet egyensúlyát is pozitívan értékelték. (forrás)

Azonban voltak olyan alkalmazottak, akik arról számoltak be, hogy megnövekedett munka-stressz. Oka pedig, hogy a feladatuk nem lett kevesebb, de azt négy nap alatt kellett elvégezniük az eddigi öt helyett. A vezetői pozíciót betöltők pedig arra panaszkodtak, hogy többet kellett túlórázniuk. Egyes ügyfelek pedig azt sérelmezték, hogy a pénteken zárva tartó szolgáltatásokhoz nem fértek hozzá. (forrás, forrás)

Munka és a magánélet harmóniája –  Pexel

A négynapos munkahétnek vélhetően a legtöbb munkavállaló örülne. A tényekhez érdemes hozzá tenni, hogy a négynapos munkahetet fejlett országokban sikerült bevezetni, míg tudjuk, hogy a fejlődő országokban növekszik a munkaidő. Sok közgazdász szerint a globális piac miatt a fejlett országok vállalatai kiszervezték a kisebb kompetenciát igénylő feladatokat és a szolgáltatóipar erősödése teszi lehetővé ezt a folyamatot.

A négynapos munkahéttel kapcsolatos kutatások rámutattak arra, hogy a hatékony munkaidő-beosztás megtervezése egy nagyon komplex feladat. Mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy megvizsgáljuk, melyek azok a munkakörök, ahol alkalmazható és hol nem, hiszen a hasznos munkával töltött idő jelentősen eltérhet.
(forrás)

Nagyvállalati munkaügyek kezelésére OLM Rendszer - Munkaügyi Fórum blog
Ajándék munkaügyi segédanyagok és naptárak a 2024-es évre - Munkaügyi Fórum