Egyszerűsített foglalkoztatásról érthetően

Nem túlzás azt állítani, hogy a vállalkozások legalább 70-80%-ának kétség kívül erős fejtörést okoz a munkavállalók foglalkoztatásának lehetősége, főleg a szezonális időkben. Egy-egy ilyen rendkívüli időszakban néha gyors, kézenfekvő megoldásra van szükség, ami adott helyzetben segíti a vállalkozás rentábilis működését. Mindenféle körülményes eljárást nélkülözve az egyszerűsített foglalkoztatás kiváló alternatíva a munkaerő időleges növelésére. Pontosan ezért nagyon közkedvelt, hiszen meglehetősen egyszerű módon alkalmazható. De hogy pontosan mit is jelent?

Jellemezhetnénk úgy is, hogy minden, ami nem egy tipikus, 8 órás bejelentett munkaviszony. Szinte teljesen ellentétes módon jelenik meg a munkaügy területén a határozatlan idejű foglalkoztatáshoz képest. Az egyszerűsített munkaviszony egy atipikus foglalkoztatási forma, ami eltér az átlagos típusú munkarendtől. Rendszerint rövid ideig, néhány hétig, hónapig tart, de az sem ritka, hogy egy-két napra jön létre ez a munkaviszony. Bármilyen tevékenységi kör esetén alkalmazható, nincs megkötés e téren, azonban csak bizonyos ideig és megszabott mennyiségben foglalkoztathatóak így munkavállalók.

Tulajdonképpen, szükség esetén, ad-hoc jelleggel az év bármely szakaszában, annak bármelyik időpontjában igénybe lehet venni. Mivel nagyon minimális adminisztrációt igényel, ráadásul igencsak rugalmas foglalkoztatásról van szó, ezért hétköznap vagy hétvégén, de még este is bejelenthető az adott munkavállaló. Legáltalánosabban mégis 2 típusba osztható az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazása:

Idénymunka, szezonális munka – amikor a vállalkozás tevékenységétől függően a munka oroszlán része az év egy bizonyos időszakában vagy időpontjában történik.

Alkalmi munka – egy adott cégnél létesített, meghatározott időre szóló, alkalmi jelleggel végzett munkaviszony.

Tulajdonképpen, szükség esetén, ad-hoc jelleggel az év bármely szakaszában, annak bármelyik időpontjában igénybe lehet venni. Mivel nagyon minimális adminisztrációt igényel, ráadásul igencsak rugalmas foglalkoztatásról van szó, ezért hétköznap vagy hétvégén, de még este is bejelenthető az adott munkavállaló. Legáltalánosabban mégis 2 típusba osztható az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazása:

Idénymunka, szezonális munka – amikor a vállalkozás tevékenységétől függően a munka oroszlán része az év egy bizonyos időszakában vagy időpontjában történik.

Alkalmi munka – egy adott cégnél létesített, meghatározott időre szóló, alkalmi jelleggel végzett munkaviszony.

Az idény-, illetve a szezonális munka a mezőgazdasági és a turisztikai szekcióra jellemző a leginkább. Mindkét nemzetgazdasági ágazatban a szezonalitás a jellegzetes. A mezőgazdaságban ez tavasztól késő őszig tart. Itt a mezőgazdasági termékek továbbfeldolgozásának kivételével több különböző piaci szegmens él az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségével. Ezek az erdőgazdálkodás, a vadászat, az állattenyésztés és a növénytermesztés, a halászat, illetve a termelők, termelői csoportok, szervezetek.

A turisztikában viszont rendszerint a kereskedelmi jellegű szolgáltatások, mint a szálláshely-szolgáltatási, az utazásszervező, az utazásközvetítő, az idegenvezető és a lovas szolgáltató tevékenységben inkább a nyári időszakra tehető a munkaerő efféle megnövelése, mely az azonos feleknek egyaránt egy jó alternatíva.

Mindkét szakág esetében egy naptári évben maximum 120 napra alkalmazható egy munkavállaló, amely időtartam nem haladható meg. Azonban egy munkavállaló minden akadály nélkül létesíthet más vállalkozásokkal is egyszerűsített munkaviszonyt egy naptári éven belül. Tehát lehetőség van arra, hogy például 120-120 napot dolgozzon két munkáltatónál is.

Az azonos felek, vagyis a munkáltató és a munkavállaló között megvalósult alkalmi munkának is meghatározott ideje van. Naptári napokat tekintve, egymást követően legfeljebb 5, egy hónapot tekintve 15 és egy naptári éven belül maximum 90 napig alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatásban egy munkavállaló egy cégnél.

Ebben az esetben is érvényes az a szabály, hogy a több munkáltatóval létesített munkaviszony nem emeli egyenesen arányosan a ledolgozható napok számát. 90 nap áll rendelkezésre egy naptári évben egy munkáltató cég számára, hogy egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazzon munkavállalókat.

Az alkalmi munkának nem csak megszabott időkerete, de előírt létszámkerete is van. A munkatörvénykönyv szerint az egy naptári napra meghatározott foglalkoztatható személyek létszáma:

– főállású munkavállalót nem foglalkoztató munkáltató esetén 1 fő,
– 1-től 5 főig foglalkoztatott személy esetén 2 fő,
– 6-tól 20 főig foglalkoztatott személy esetén 4 fő,
– 20 főnél több munkavállaló esetén pedig az adott létszám 20%-a.

Ha a munkáltató túllépi a megszabott létszám- és időkeretet az szankciókat vonhat maga után. Attól a naptól kezdve, amikor kiderül a jogsértés, 8 nap van a rendelkezésére a munkáltatónak, hogy túllépés napjától számítva munkaviszonyba helyezze a szóban forgó foglalkoztatottat és kifizesse utána az ebből adódó járulék és adókötelezettségeket.

Minden kétséget kizáróan az egyszerűsített foglalkoztatás olyan lehetőségeket rejt magában, ami más foglalkoztatási formával nem valósítható meg. Kedvező feltételeket nyújt a munkáltatónak, amit remekül ki tud használni. Elég, ha csak a próbaidőre vagy a járulék kifizetésére gondolunk, egyből kecsegtetőbb ajánlatnak tűnik egy alkalmi munkaviszony.

Az egyszerűsített foglalkoztatás létrehozása csak minimális adminisztrációt igényel. Mivel megkötéséhez nem kell írásos szerződés, elég, ha csak telefonon vagy interneten keresztül bejelentésre kerül a NAV felé, ezért mentesít a sok papírmunka alól. Sőt, a munkaviszony megszűnésekor sem kell semmit írásba foglalni vagy bárhonnan kijelenteni a munkavállalót.

A 2022-es egyszerűsített foglalkoztatáshoz szükséges segédanyagaok és munkabér számítási segédletet itt találod.

Mindemellett rengeteget spórol egy vállalkozásnak, hisz míg egy tipikus munkaviszony esetében egy alkalmazott után közel 80-100 000 Ft járulék fizetési kötelezettség illeti a munkáltatót, addig az egyszerűsített formánál ennek a töredékével számolhatunk. A meghatározott minimális napi díj ellenében, szükség esetén viszonylag olcsón növelhető a munkaerő, ezzel együtt a vállalkozás termelése is.

Nagyszerűen hosszabbítható vele a próbaidő. Három hónapnál több idő jut mindkét fél számára, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a továbbiakban is tudnak, illetve akarnak-e együtt dolgozni.

Mint, ahogy már volt róla szó, piros pontként írható fel az egyszerűsített foglalkoztatás margójára, hogy bármikor alkalmazható. Nincs megszabott időpontja, igény szerint bármikor létesíthető munkaviszony akár csak 1 napra, akár több hónapra is. Egyik hátránya, hogy nem lehet túllépni az egy munkavállalónál egy naptári évre meghatározott időkeretet, viszont ennek tudatában könnyen tervezhető a munkabeosztás, a foglalkoztatás kivitelezése az alkalmazottal.

Szabadon kipróbálható több munkavállaló egyazon munkakörre, anélkül, hogy bármilyen elköteleződés születne. Viszont ennél az atipikus formánál a munkavállalót nem illetik meg a Munka törvénykönyve által előírt szabadságok, így nem jogosult táppénzre, betegszabadságra, szülési szabadságra vagy fizetés nélküli szabadságra, ezért a beosztás során ezekkel a napokkal nem kell tervezni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás létrehozása a nevéből is adódóan egyszerűen kivitelezhető. Nincs hozzá szükség könyvelő vagy bármilyen tisztségben álló második személy közbenjárására (de javasolt). A munkaviszony a munkáltató általi kötelező bejelentéssel jön létre, nem szükségeltetik munkaszerződés megkötése azonban speciális munkák esetén mind a munkáltató mind a munkavállaló számára biztonságot jelenthet. Mindazonáltal lehetőség van egy sablonszerű egyszerűsített munkaszerződés kitöltésére, ami a papíron is bizonyítja a munkaviszonyt, így ezzel elkerülhetőek az esetleges későbbi félreértések.

A bejelentés egyetlen feltétele a munkáltató ügyfélkapus regisztrációjának megléte. Háromféleképpen lehet bejelenteni a munkavállalót:
– telefonon, az országos ügyfélszolgálati elérhetőségen, a 185-ös számon,
– elektronikus formában a NAV eBEV oldalán található adatlap kitöltésével,
– okostelefonról vagy tabletről pedig az Ügyfélkapun keresztül.
Személyesen, papíron vagy postai úton a bejelentési kötelezettség nem lehetséges.

A bejelentés során a munkáltatónak csupán néhány adatot kell megadni, melyek a következők:
– munkavállaló neve,
– munkavállaló TAJ száma és adóazonosító jele
– munkáltató adószáma
– munkaviszony napjainak száma
– az egyszerűsített foglalkoztatás formáját (pl. mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta stb.)

Egyszerűsített foglalkoztatás bérszámítás és bejelentési segédanyagokat itt találod.

Az egyszerűsített foglalkoztatás létesítésének bejelentése határidőhöz kötött. A munkáltatónak legkésőbb közvetlenül a munka megkezdése előtt vagy a munkaviszony létrejöttét megelőző napon kötelessége bejelenteni a munkavállalót a NAV felé.

Természetesen lehetőség van a bejelentés módosítására, illetve visszavonására is. Ezeket, az egy napon történő bejelentés és munkakezdés esetében, a bejelentést követő 2 órán belül van lehetőség. Amennyiben pedig a bejelentés a munkakezdés előtt egy nappal történt, úgy a munkaviszony tárgynapján reggel 9 óráig lehetséges a változtatásokat eszközölni.

Abban az esetben, ha mindez egyáltalán nem vagy nem időben történik meg, akkor a munkáltató köteles a foglalkoztatással járó költségeket befizetni.

Van néhány kivétel az egyszerűsített foglalkoztatást illetően, amely szerint bizonyos esetekben nem létesíthető e fajta munkaviszony. Ebbe a rétegbe beletartoznak a harmadik országbeli állampolgárok, akik ilyen formában csakis a mezőgazdasági idénymunkákra foglalkoztathatóak, feltéve, ha rendelkeznek adóazonosító számmal és TAJ számmal. Nem alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás a közterület felügyelet, a polgármesteri hivatal, az önkormányzati hivatalok és a költségvetési szervek feladatainak ellátására.

Egy-egy ilyen egyszerűsített munkaviszonynak jóval kevesebb pénzügyi vonzata van, mint egy tipikus foglalkoztatásnak. A munkáltató közterhe a foglalkoztatás jellege szerint egy munkavállalóra és egy napra vetítve az alábbiak szerint alakul:

• turisztikai és mezőgazdasági idénymunka esetén 1000 Ft/nap/fő
• alkalmi munka esetén 2000 Ft/nap/fő
• filmipari alkalmi munka esetén 6000 Ft/nap/fő.

2022-ben az egy munkavállalót megillető bér a szakképzettséget nem igénylő munkakörben minimum 1 150 Ft/óra, a szakképzettséget igénylő munkakör esetén pedig minimum 1 495 Ft/óra. Ettől az összegtől természetesen többet is fizethet a munkáltató az alkalmazottjának, azonban itt van egy a törvény által megállapított maximum összeghatár, ami még nem jár 15%-os SZJA befizetési kötelezettséggel. Ez a szakképzettséget nem igénylő munkakörnél legfeljebb 1 114 Ft/óra, szakképzettséget igénylő munkakörnél pedig maximum 1 457 Ft/óra. Ez a határ persze egyéni döntés alapján túlléphető, csak ekkor már számolni kell a munkáltatónak a 15%-kal.

Nem kell közterhet fizetni ha:
– a munkavállaló bizonyos egyezmények alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és
– az egyezmények alapján kiállított, a biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik.

A bérezés mellett minden egyszerűsített munkavállalót megilleti a túlóra-, és az éjszakai pótlék, valamint a vasárnapi és az ünnepnapok után járó pótlék, ha ezt a tevékenység és a munkaidő lehetségessé teszi.

• Túlóra pótlék – 50%
• Éjszakai pótlék – 15%
• Vasárnapi pótlék – 50%
• Ünnepnapi pótlék – 100%