Már javában tartanak az egyeztetések az Európai Unió minimálbérekre vonatkozó irányelveinek átültetéséről. A tárgyalásokon részt vesznek a szakszervezetek, munkáltatói érdekképviseletek és a kormány. A kormány azt szeretné, ha a részletekről már idén megállapodnának, így a 2024-es minimálbér összege már az EU kritériumai szerint lenne meghatározva.
Az intenzív tárgyalássorozat gyakorlatilag már az idei, hagyományosan ősszel esedékes bértárgyalások előfutárának is tekinthetőek, ugyanis a minimálbér jövő évi összege már az Európai Unió kötelező irányelvében foglalt ajánlások szerint lesz meghatározva a kormány tervei szerint.
Miért van rá szükség?
Az EU-ban jelentős különbségek vannak a tagállamok között a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók száma és a minimálbérek szintje tekintetében. Ennek részben az az oka, hogy a tagállamok rendkívül eltérő munkaerőpiaci modelleket és eltérő jövedelmi szinteket alkalmaznak. A megfelelő minimálbérekről szóló új irányelv célja, hogy segítsen tisztességes munka- és életkörülményeket teremteni minden európai munkavállaló számára.
Hogyan valósítható meg?
A gyakorlati megvalósítása azonban nem könnyű feladat, mivel nem csak a kötelező legkisebb bér összegét érinti, hanem például a szociális párbeszédet, a szakszervezetek megerősítését, az érdekképviseletek bevonását a munkavállalókat érintő döntéshozatalba, valamint a munkahelyeken kötött kollektív szerződések számának jelentős növelését is.
Ami a minimálbér konkrét összegét illeti, arról csak javaslatokat fogalmaz meg az uniós szabályozás, mivel a bérpolitika szigorúan tagállami hatáskör.
A szociális partnerek a teljes hazai minimálbér-rendszert felülvizsgálják és több elképzelést is górcső alá vesznek.
Az egyik ilyen lehetőség, hogy az Európai Unióban egyedülálló kettős rendszert, a minimálbért és a garantált bérminimumot felszámolják és a legtöbb nemzethez hasonlóan Magyarországon is egyetlen összegben lenne meghatározva a kötelező legkisebb bér.
