A kemény munkakörök betöltése specifikus készségeket, különleges személyiségjegyeket és erős elkötelezettséget is igényel. Ezért az ideális jelöltek megtalálásához praktikus toborzási módszerek, a megtartásukhoz pedig erősen motiváló feltételek szükségesek.

Ebben a cikkben bemutatjuk a rendőrség és egy vasúttársaság tapasztalatait, hogy ők milyen stratégiával és eszközökkel toboroznak és tartanak meg munkavállalókat a kemény munkakörökben.

Hiszen a HR Terasz adásában Fata László (moderátor) erről beszélgetett vendégeivel dr. Vincze Teodórával (HR igazgató, Rail Cargo Hungaria Zrt.) és Balatoni Katalinnal (rendőr főhadnagy, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálatának vezetője).

Mind a vasúttársaságnál, mind a rendőrségnél megtalálni a megfelelő embert egy adott pozícióra nem egyszerű. Mert bizonyos esetekben nem a kevés jelentkező jelenti a problémát, hanem a különböző feltételeknek való megfelelés.

Vincze Teodóra elmondta, hogy bár náluk nagyon népszerű a mozdonyvezetői munkakör, és sokan is jelentkeznek rá, ám a szigorú orvosi alkalmassági vizsgálaton sajnos sokan ki is esnek. Például a fiatalok a hallás vizsgálaton, hallás problémák miatt nem tudnak bekerülni mozdonyvezetőnek.

De ugyanez a helyzet a vágányok közötti nehéz munka esetében is. Sőt, az olyan pozíciók, mint a kocsivizsgáló vagy a tolatásvezető esetében nemcsak, hogy megfelelési kihívásokkal küzdenek, de ezek a munkakörök nem is túl vonzóak a munkakeresők számára, így a toborzás ezekben az esetekben jóval nehezebb.

Balatoni Katalintól megtudhattuk, hogy a rendőrségnél is hasonló kihívásokkal állnak szemben. Járőrök esetében például van egy 10 hónapos képzés, aminek a végén nem mindenki lesz alkalmas erre a munkakörre, hiszen pszichológiai és fizikai felmérésen is meg kell felelniük a jelölteknek, főleg a fegyverhasználat tekintetében is.

„Nyilván a nehezítés az az, hogy egy annyira speciális a terület, és azon kívül, hogy meg kell felelni pszichológián és egészségügyi alkalmasságin, nálunk nyilván van egy nemzetbiztonsági vetülete is a történetnek, illetve hát nyilván kell próba munkákat végezni, tehát, hogy azért nem mindegy az, hogy bizonyos munkaköröket milyen kvalitásokkal töltenek be az emberek…”

Mivel a hagyományos toborzási módszerek nem minden esetben alkalmazhatóak, és nem is mindig járnak sikerrel, ezért a rendőrségnél és a vasútnál is egyedi megoldásokat is eszközölnek.

Balatoni Katalin elmondta, hogy a civil munkakörökre gyakorlatilag a szokásos toborzással szoktak embereket keresni, de más esetekben például:

„…ajánlás útján jutnak be hozzánk az emberek, illetve saját magunknak szoktunk állásbörzét rendezni, ahova speciálisan küldjük a meghívót. Amikor eldöntjük, hogy milyen munkakörökre szeretnénk egyébként keresni és mi próbáljuk meg megkeresni azt a célközönséget speciálisan, akit szeretnénk bevonni és akkor őket szoktuk meghívni.”

Ezen kívül kapcsolatot tartanak középfokú és felsőfokú intézményekkel, elkezdtek nyitni a civil szféra felé kihasználva olyan platformokat, ahol eddig nem hirdettek, illetve a felsőfokú tanulóknak kialakításra kerül a rendőrségnél egy duális képzés is, amiről bővebben az adásban mesél.

Vincze Teodóra úgy fogalmazott, hogy hozzájuk, a vasúthoz, folyamatosan jönnek be önéletrajzok mozdonyvezetői pozícióra. Viszont egy mozdonyvezetőt kiképezni 16 hónapig tart és nagyságrendileg 15-16 millió forintba kerül.

Ennek ellenére a vágányok közti nehéz munkavégzésre állásbörzén illetve a középiskolákban keresik a jelölteket.

„…minden létező középiskolával, ahol nekünk kiemelt területi csomópontunk van, fölvettük a kapcsolatokat, a klasszikus hirdetések ezeken a területeken nem működnek, sokkal hamarabb ki kell építeni a kapcsolatot.”

Már a középiskolák 1. évfolyamától kezdve szakköröket működtetnek, és ezáltal – a középiskolai évek alatt – próbálják folyamatosan magukhoz kötni a diákokat.

Sajnos, költségvetési szervként és illetménytábla szerint működve a rendőrség a bérezéssel nem igazán tud apellálni, ha motiváló, megtartó eszközről van szó. Azonban a szolgálati lakások rendkívül vonzó és megtartó ereje van, mert nagyon olcsón lehet ezeket igénybe venni.

Tudhattuk meg mindezt Balatoni Katalintól, aki azt is elmondta, hogy ezen kívül béren kívüli jutatások és egészségügyi ellátás is biztosított a dolgozóknak.

„…gyakorlatilag olyan eszközökhöz kell folyamodnunk, hogy biztosítunk egy illetményt, ami fix és ahhoz megpróbálunk olyan juttatásokat biztosítani, amit ugye számunkra a költségvetés megenged…”

A vasútnál – Vincze Teodóra szerint – egy mozdonyvezetőnél a jövedelem igencsak motiváló. Hiszen az eltöltött évek számától függően 800 000 forinttól bőven millió forint fölött alakulhat a fizetés.

Ez azonban már nincs így a vágányok közti kemény munka esetében, viszont ezt széleskörű juttatási rendszerrel próbálják meg kompenzálni, mint a cafetéria, nyugdíj- és egészségpénztár, juttatások, családi napok, rendezvények, valamint a Medicover magán egészségügyi ellátás.

Nem utolsó sorban pedig a megtartásban fontos szerepet játszik náluk a rövid munkaidő is, ami pihenőidővel együtt napi 7,4 órát jelent, ami éves szinten kimutathatóan akár 1 hónappal kevesebb az átlagos munkaidőhöz képest.

Ahogy a cikkben is olvashattad és az adásból – több fontos részletre is kitérve – inspirálódhatsz a rendőrségtől és a vasúttársaságtól, hogy egy-egy nehezen betölthető pozícióhoz is vannak toborzó és megtartó eszközök. Ebben a kreativitás és a nyitottság nagyon fontos, amely elvezet egy sajátos, működő megoldáshoz.

De először is kezdd azzal, hogy visszanézed a HR Terasz erről szóló adását. Itt tudod megtekinteni.

Szerző: Pataki-Magyar Gabriella