Társadalombiztosítás itthon és külföldön 2 rész

Több tízezer magyart foglalkoztatnak az Európai Unió egyes országai, azonban ezek közül is kiemelt népszerűségnek örvend Németország, Ausztria, valamint Svédország. De hogy milyen feltételek vonatkoznak a külföldön biztosított magyar állampolgárokra? Azt ebben a cikkben tekintjük át!

Előző cikkünkben a hazai társadalombiztosítási rendszert mutattuk be. Áttekintettük, hogy mi is a TB, miért kötelező, mit tartalmaz, miért van rá szükség és milyen feltételek vonatkoznak a biztosítottakra. Ebben a cikkben tekintjük át, hogy a külföldön biztosított magyar állampolgárokra milyen feltételek vonatkoznak.

Az EU tagállamaiban dolgozó uniós polgárnak, az állandó lakóhelyétől függetlenül abban az országban van társadalombiztosítási jogosultsága, ahol alkalmazotti munkát végez. Mivel két államban nem lehet biztosított, ezért TB járulék fizetési kötelezettsége csak a munkahelye szerinti államban van.

Azonban a lakó- és a munkahelye szerinti országokban is jogosult egészségügyi ellátásra. Ehhez be kell jelentkezni az adott külföldi ország helyi egészségügyi ellátórendszerébe, rendszeresen fizetni a társadalombiztosítás díját, és onnan kérvényezni az igazoló nyomtatványt, miszerint a dolgozó egészségügyi ellátásra jogosult. Ez a bejelentési kötelezettség mindig a munkáltató feladata, ahogy az is, hogy alkalmazottja után fizesse a TB járulékot.

Annak érdekében, hogy a magyar állampolgár ne rendelkezzen kettős járulékfizetési kötelezettséggel, és hogy belföldön mentesüljön a TB járulék fizetése alól, az állandó lakóhelye szerinti kormányhivatalnál bejelentést kell tennie. Ezt – a külföldön létrejött egészségügyi biztosítás napjától számítva – 15 napon belül kell megtennie. Ennek igazolásához Európai Egészségbiztosítási Kártyával kell rendelkeznie, amit a munkahelye, vagyis a biztosítás helye szerinti országban igényelhet meg.

Németországban a bruttó jövedelmek nagysága határozza meg, hogy mennyi az társadalombiztosítási járulék összege. Ennek fizetéséhez – a táblázatban szereplő adatok szerint is – láthatjuk, hogy a munkáltató és a munkavállaló fele-fele arányban egyaránt hozzájárul, kivéve a balesetbiztosítást, ami a munkavállalót tekintve ingyenes. Ahogy az is fel van tüntetve egy évre és egy hónapra vonatkozóan, mennyi a legmagasabb összeg, amit járulékként 2020-ban be kell fizetni a különböző biztosításokra.

Forrás: www.ahkungarn.hu

Az osztrák állami betegbiztosítási járulékot a munkáltató és a munkavállaló szintén együtt fizeti. A TB összege a munkavállaló bruttó keresetének arányaihoz mérten kerül kiszámításra. Ez alapján csak az orvosilag legfontosabb ellátásban részesülhet térítésmentesen a munkavállaló. Részben vagy teljesen ingyenesen jogosult:

• táppénzre
• ellátásra a szerződéses orvosoknál
• kórházi tartózkodásra
• fogorvosra
• gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre
• gyógykúrák, rehabilitáció
• népegészségügyi szolgáltatásokra.

A 2020-as osztrák társadalombiztosítás mértékét az alábbi táblázat foglalja össze, külön munkavállalóra és munkáltatóra is meghatározva:

Forrás: www.gesundheitskasse.at

A svéd társadalombiztosítási rendszerben a járulékokat a munkáltató fizeti a munkavállaló után. Svédországban a TB járulék díja 2020-ban összesen 31,42 svéd korona. Ez alapján az alkalmazott jogosult táppénzre, általános orvosi és kórházi ellátásra, és állami vagy magán fogorvosi ellátásra. A szolgáltatások egy részéért azonban fizetni kell.

Az alábbi táblázat összefoglalja, mit tartalmaz és milyen százalékos arányban oszlik szét a társadalombiztosítás egy munkavállaló után, figyelembe véve, hogy a bruttó fizetési határérték alatt vagy felett keres évente az alkalmazott.

Forrás: Svenskt Näringsliv och Skatteverket

Természetesen az, hogy a különböző országokban hogyan és mennyi TB járulékot kell megfizetni, az nagyban függ az adott államban vállalt munka hosszától és jellegétől. Külföldi munkavállalás esetén a legjobb megoldás, ha a törvénynek megfelelően ott fizetünk TB-t, ahol dolgozunk.

Azonban felmerülnek olyan szélsőséges esetek, amikor valaki itthon fizeti a járulékot, de nem Magyarországon él és dolgozik, illetve sehol nem fizeti a társadalombiztosítást. Ezek nem csak egészségügyi ellátást vonnak meg az adott személytől, de utóbbi esetben az elmaradt járulékok befizetésére kötelezhet a NAV.

Ilyen és más szankciók elkerülése végett fontos, hogy külföldi munkavállalás előtt alaposan tájékozódjunk a társadalombiztosítási kötelezettségeinkről.

Szerző: Pataki-Magyar Gabriella