A munkaügyi hatóságok 2023 első félévében 7.789 munkáltatót ellenőrzött és az esetek 65%-ban munkaügyi jogsértést tártak fel, amely 28.217 fő munkavállalót érintett. Olvasd el bejegyzésünket, hogy lásd mire kell figyelned a munkaügyek során.

A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztálya által készített statisztikából alapján a 2022. első félévhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2022. június 30-ig: 8 185 db), és a szabálytalan munkáltatók arányában (2022. június 30-ig 68 %) csökkenés figyelhető meg.

Ha munkavállalói érintettséget figyeljük, 2023. évben valamivel több munkavállalót érintett ellenőrzés (2022. június 30-ig 27 442 fő), és arányaiban hasonló létszámú munkavállalót érintett valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban (2022. június 30-ig 59 %).

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely az ellenőrzött munkavállalók 14,22 %-át tette ki (4 012 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz (28 217 fő) viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év arányaihoz közel hasonló (2022-ben 14,57 %).

Az építőipar adta az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 47 %-át (1 889 fő), ez az arány az előző év első félévéhez képest csökkent (2022. első félév: 51 %, 2 054 fő).

Ha az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókkal hasonlítjuk össze a számokat, szintén csökkenés figyelhető meg (31,48 %-ról 21,77 %-ra változott). Míg 2022. első félévében 30 % fölött volt a feketén foglalkoztatottak aránya ebben az ágazatban, az idei év első félévében kaptuk – 2011. évtől vizsgálva – a második legkedvezőbb adatokat.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.

A nehezen megközelíthető munkahelyeken (különösen az építőipar és a vagyonvédelem területén) a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.

A bejelentés nélküli foglalkoztatás esetében a jogsértések jelentős hányada vélhetően tudatosan, csalási és adóelkerülési szándékkal került elkövetésre. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében figyelhető meg néhány esetben a bejelentések véletlen lemaradása, vagy késedelmes megküldése, ezek a hibák szintén adminisztratív okokra vezethetőek vissza. A szándékosan elkövetett jogsértések célja a versenyelőnybe való kerülés, valamint az extraprofit elérése.

Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

Egyszerűsített foglalkoztatás eseten a bejelentés elmulasztása hátterében továbbra is a nem túl kimagasló összegben meghatározott közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. A bejelentés nélküli foglalkoztatás gyakran csak az ellenőrzés napjára állapítható meg, ugyanakkor számos ügyben előfordult, hogy a szabálytalanság nem az ellenőrzés napját érintette, hanem egy korábbi időszakot, amelynek feltárása az ellenőrzések alaposságára utal. Ezekben az esetekben többnyire hosszabb ideig foglalkoztatnak rendszeresen alkalmi munkavállalókat, de a bejelentések egy-egy napra elmaradnak.

Jellemző az is, hogy alkalmi jogviszonyban már foglalkoztatta a munkáltató a munkavállalót, ezzel egy időszakot „le tud fedni” és ezért arra hivatkozik, hogy pont az ellenőrzéskor nincs bejelentve a munkavállaló jogviszonya. A munkáltatók gyakran próbálják elmosni felelősségüket azzal, hogy arra hivatkoznak, hogy korábban jogszerűen megtették a jogviszony bejelentést csak éppen az ellenőrzéskor mulasztották azt el.

A munkáltatók sok esetben úgy vélik, hogy az alkalmi munkavállalókat az adott napon belül bármikor bejelenthetik, nem kötelező a munkavégzés megkezdése előtt teljesíteni a bejelentési kötelezettséget, azaz meglehetősen lazán kezelik az egyébként is egyszerűsített szabályokat.

Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett meglehetősen gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagy körültekintést kíván, mivel a munkájukat féltő munkavállalók gyakran nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így egyéb bizonyítékok beszerzése is szükséges. Ezen jogsértés feltárása legtöbbször csak megszűnt jogviszonyú munkavállalók esetében eredményes, amikor a volt munkavállalók már felfedik foglalkoztatásuk valós körülményeit.

Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás során azok a munkáltatók, melyek nem akarnak feketén foglalkoztatni elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mivel az a cél, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását „idő hiányában” későbbre halasztják, és ilyenkor előfordul, hogy az végérvényesen feledésbe merül.

Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, mely az esetek többségében a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza.

Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósult meg.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma a tavalyi évhez viszonyítva csökkent, csupán 3 919 főt érintettek 2023. június 30-ig (2022. június 30-ig 4 881 fő). Idén is a leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya (2 741 főt érintett), melynek hátterében a jogszabályok ismeretének hiánya, valamint a rendkívüli munkavégzés elfedésére irányuló szándék áll.

Szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkavégzést, így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő).

Mindemellett a szóbeli közlés – amit egyik napról a másikra meg tud változtatni a munkáltató – kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót is, aki így pihenőidőjével nem tud tervezni és az esetleg részére járó rendkívüli munkavégzés miatti szabadidőtől vagy bérpótléktól is elesik.

Azoknál a foglalkoztatóknál, ahol viszonylag nehéz előre meghatározni a munkaidőt, írásos beosztás nem készül, a felek, vagy a munkavállalók szóban beszélik meg, hogy ki és mikor jön dolgozni. A gyakorlatban ez a rendszer működik, bár ettől még nem felel meg az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek és jelentős hátrányt okozhat a munkavállalóknak.

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések szintén elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő-nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (2 731 fő) a 2022. első félévhez (2 210 fő) képest nőtt.

Ezek közül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékkel kapcsolatos előírások megsértése, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt.

A bérpótlékok megfizetésének az elmaradása jellemzően a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad (pl. a könyvelők jogszabály ismeretének hiányosságai), de előfordulnak egyéb bérszámfejtési hibák, illetve a munkáltató szándékos szabálytalan magatartása is. Gyakori eset a munkaidő-beosztás és a ténylegesen ledolgozott munkaidő közti eltérésből származó rendkívüli munka ellentételezésének elmaradása.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizesse, melynek következtében mentesül az egyébként kötelező munkaügyi bírság megfizetése alól.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

2023. évtől a minimálbér és garantált bérminimum összege az 573/2022. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében tovább növekedett, ezért a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fokozottan ellenőrizte az irányadó jogszabályi előírások foglalkoztatók általi betartását. Az ilyen jellegű jogsértéssel érintett munkavállalók száma tovább csökkent (2022. június 30-ig: 37 fő, 2023. június 30-ig 21 fő), ami tovább erősíti az elmúlt évek tapasztalatait, miszerint a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

Megállapítható, hogy a munkáltatók döntő hányada megfizeti legalább a minimálbért, vagy a garantált bérminimumot munkabérként a foglalkoztatottaknak. A feltárt jogsértések általában figyelmetlenségre vezethetők vissza, mert az évváltás során a munkáltató „elfelejti” felemelni a „hivatalos” munkabért az új törvényes minimális szintre.

Jelentősen csökkent a 2022. első félév adataihoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma is (436 főről, 376 főre). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.

A szabadságra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése összetettebb, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabályi előírásoknak megfelelően adják ki a szabadságokat, csak a helyszínen felvett munkavállalói tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból azonban kiderül, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon valójában munkavégzés történt. A munkáltatók a szabálytalanságok feltárását követően legtöbbször a gazdasági helyzetükre, egyéb nem várt eseményekre hivatkoznak a szabadságok kiadásának elmaradásakor, vagy azzal magyarázzák a jogsértést, hogy a munkavállaló nem akarta kivenni a szabadságát.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

2023. első félévben 1 574 esetben került sor munkaügyi bírság kiszabására, összesen 514 284 200 Ft összegben. Figyelmeztetés határozat (2021. március 11 előtt kötelezés nélküli, szabálytalanságot megállapító határozat) 2 054, figyelmeztetés határozat kötelezés intézkedéssel (2021. március 11. előtt szabálytalanság megszüntetésére kötelező határozat 1 033 esetben került kiadmányozásra. Az érdemi döntések 70 %-a tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt. A munkaügyi bírságok többségét feketefoglalkoztatás miatt szabták ki.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

• 2023. június 30-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 7 789 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 65 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (28 217 fő) 57 %-át érintették.

2022. első félévhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2022. június 30-ig: 8 185 db), és a szabálytalan munkáltatók arányában (2022. június 30-ig 68 %) csökkenés figyelhető meg.

2023. első félévében valamivel több munkavállalót érintett ellenőrzés (2022. június 30-ig 27 442 fő), és arányaiban hasonló létszámú munkavállalót érintett valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban (2022. június 30-ig 59 %).

• Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely az ellenőrzött munkavállalók 14,22 %-át tette ki (4 012 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz (28 217 fő) viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év arányaihoz közel hasonló (2022-ben 14,57 %).

• Az építőipari és a vagyonvédelmi ágazatban volt a legnagyobb arányú a feketefoglalkoztatás, közel 22 %.

• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

• A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az eddigi gyakorlathoz hasonlóan továbbra is törekszik arra, hogy az ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányuljon, ahol a munkavállalók jogait valóban megsértik.

A Munkaügyi Fórumnál kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi és HR adminisztrációs feladataidat a jogszabályoknak megfelelően tudd elvégezni, ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani az OLM Rendszert, amely jogszabálysértés vizsgálat funkcióval van ellátva. Olyan mintha a munkaidő nyilvántartást egy szakjogász tekintené át.

Forrás