A szervezeti tudásmegosztás kihívásai az e-learning korszakában - Munkaügyi Fórum
A szervezeti tudásmegosztás kihívásai az e-learning korszakában

2024.04.09.

Written by M. Aurél

A szervezeti tudásmegosztás nem csupán egy vállalati trend, hanem létfontosságú tényező a sikeres működéshez és innovációhoz. Azonban ez a folyamat nem mindig könnyű és számos kihívással jár, melyek akadályozhatják vagy gátolhatják a tudás szabad áramlását és hatékony kihasználását, főleg az e-learning képzések idejében.

Bár a hagyományos módszerekhez képest az e-learning lehetőséget kínál a rugalmasságra és a tudás szélesebb körű hozzáférésére, mégis vannak nehezítő tényezők, amelyekkel a vállalatok szembesülhetnek, miközben próbálják hatékonyan megosztani a tudásukat.

Többek között erről is folyt a szakmai tapasztalatcsere a HR Terasz adásában Fata László (moderátor) vendégeivel:

  • Vitéz Gyöngyvérrel, Szakmai vezető, vezérigazgató, SkillDict Zrt
  • Kun Katával, Akkreditált felnőttképzési szakértő, ügyvezető, uKnow kft.
  • Szentesi Péterrel, Vezérigazgató, Perfekt Zrt.
  • Könczöl Tamás Balázzsal, Innovációs igazgató, SkillDict Zrt.

Milyen alapelvek szükségesek a hatékony szervezeti tudásmegosztáshoz?

A hatékony szervezeti tudásmegosztás alapelvei olyan keretet biztosítanak, amelyek segítenek megteremteni és fenntartani a tudás szabad áramlását a szervezeten belül és kívül. Az alapelvek közé tartozik:

  • a nyitott kommunikáció és az együttműködés,
  • az átláthatóság és a bizalom légköre,
  • a rugalmasság és a tudásfolyamatok folytonos fejlesztése
  • és a folyamatos tanulás és fejlődés szemlélete szintén kulcsfontosságú, hiszen a tudás megosztása nem csupán adás, hanem egyben fogadás is, és fontos, hogy az emberek nyitottak legyenek az új információk befogadására és tanulására is.

Ezen sort kiegészítve, nézzük meg, hogy a HR Terasz vendégei milyen további alapelveket tartanak fontosnak a hatékony szervezeti tudásmegosztáshoz.

Vitéz Gyöngyvér szerint, akkor van értelme képezni, hogyha a bemenet és a kimenet között van egy szignifikáns különbség a képzésben. Tehát, ha a képzés során olyan, azonnal választ adó képzési tartalmakat kap a felnőtt munkavállaló, amit már a következő naptól tud használni a munkájában, ez pedig őt is motiválja. Valós problémákra valós válaszokat kap.

Ehhez viszont szükség van egy rendszerre, egy szoftverre, amibe ezek az információk bekerülhetnek – mondta Szentesi Péter – aminek valamiféle struktúrát kell követnie. Ezt természetesen karban is kell tartani, nem csak az új tartalmakat betáplálni. Illetve az is nagyon fontos, hogy a szervezet változásait is követni tudjuk, főleg egy gyorsan változó környezetben.

Mindehhez pedig kell egy külön ember, aki ezeket a dolgokat figyelemmel tudja kísérni, folyamatokban képes gondolkodni és az összes céges aspektusra le tudja követni, hogy kihez milyen információt kell eljuttatni.

Könczöl Tamás Balázs véleménye szerint az egyik leglényegesebb alapelv a tudásmenedzsment.

„ Ugye a tudásmenedzsment, hogy hogyan gyűjtöm össze, hogyan rendszerezem, hogyan tárolom és utána hogyan juttatom el a célközönségig…”

Vagyis, – ahogy ő fogalmazott – ha az információkat szervezett keretek között és folyamatok mentén összegyűjtjük, rendszerezzük, tároljuk, gondoskodunk a napi szintentartásukról akkor talán nagy lépést tettünk a szervezeti, hatékony tudásmegosztás felé.

Milyen kihívásai vannak a szervezeti tudásmegosztásnak?

A szervezeti tudásmegosztás kihívásai különféle szinteken jelentkezhetnek, amelyek megnehezíthetik a dolgozók képzését. Az egyik ilyen kihívás – amit Könczöl Tamás Balázs említett – naprakészen tartani a tananyagot, főleg egy hagyományos rendszer esetében, amit több lépésen keresztül lehet csak javítani.

Szentesi Péter szerint az is kihívást jelenthet, hogy nem lehet mindent technokratikus eszközökkel megoldani, mindig nagyon fontos szerepe lesz az embernek. Annak, aki régóta ott van, ismer mindent és mindenkit és 5 perc alatt megoldja azt, amit más személy rengeteg utána járással sem tud megoldani.

Tehát a tudásmegosztásnak egy fontos tényezője a humán oldal, amit Vitéz Gyöngyvér és Kun Kata is megerősített, miszerint egy jó mérnök, közgazdász vagy egy idősebb szakember még nem biztos, hogy oktatóként is megállja a helyét, ezért mindenképpen kell egy szakember, aki segíteni tud abban, hogy ezek az emberek melyik információt, hogyan adják át.

Továbbá gyakori probléma a nem megfelelő kommunikációs csatornák és platformok, amelyek gátolhatják a tudás szabad áramlását. A versengés, a tudás visszatartása szintén egy komoly akadályt jelent, hiszen az emberek attól tartanak, hogy ha megosztják a tudásukat másokkal, akkor elveszíthetik az egyedi előnyüket vagy hatalmukat a szervezetben.

Nem utolsó sorban pedig a kulturális és nyelvi akadályok, valamint a távolságok és az elszigeteltség is megnehezíthetik a hatékony tudásmegosztást egy globálisan működő szervezetekben.

Fontos, hogy ezen kihívásokra megoldásokat találjunk és megfelelő stratégiákat alkalmazzunk, hogy kihasználhassuk a tudás teljes potenciálját és versenyképesek maradjunk.

De először is kezd azzal, hogy megnézed a HR Terasz ezen adását, amiben a hatékonyság alapelvein és a kihívásokon túl azt is megtudhatod, hogy például az e-learning gyakorlatra is vagy csak elméletre használható, és hogy milyen módszerekkel mérhetjük a szervezeti tudásmegosztás hatékonyságát. Itt tudod megtekinteni.

Szerző: Pataki-Magyar Gabriella

Ajándék munkaügyi segédanyagok és naptárak a 2024-es évre - Munkaügyi Fórum