Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

fooldal-banner-2022-mikulas

munkaidokeret-kalauz-20-szakkonyv-banner-fooldal-olm-rendszer-ajandekkal-munkaugyi-forum

gdpr-iratminta-csomag-munkaugyi-forum

 

mkvkok logo

olm-baloszlop-213x430

ol-munkaido-rendszer-banner-213x373

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

A munkaügyi hatóságok 2021 január 1 és június 30 között 7 895 munkáltatót ellenőrzött és az esetek 65%-ban munkaügyi jogsértést tártak fel, amely 29 511 fő munkavállalót érintett. Olvasd el bejegyzésünket, hogy lásd mire kell figyelned a munkaügyek során.

2021-felev-ellenorzes-munkaugyi-forum-blog

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya által készített statisztikából a messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. A koronavírus járvány 2021. évben még nagyobb mértékben éreztette hatását a munkaügyi ellenőrzések területén is. A vendéglátó egységek jelentős része nem nyithatott ki, március 8-tól pedig a szolgáltatások és a kereskedelmi jellegű vállalkozások nagy része is bezárásra kényszerült, ezzel tovább csökkent az ellenőrzés alá vonható munkáltatók száma. A COVID-19 miatt bevezetett veszélyhelyzet okán több vállalkozás is csökkentett létszámmal és termeléssel üzemelt. Új munkavállalókat nem alkalmaztak (feketén sem), a már korábban munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek munkaidejének csökkentésével próbálták leküzdeni a korlátozások miatt kialakult nehézségeket.

Részben a járványhelyzetre való reakció miatt is a hatóság kísérleti jelleggel Baranya megyében, illetve Győr-Moson-Sopron megyében iratbekérésen alapuló munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti távellenőrzést folytatott le. A távellenőrzés alapját az adta, hogy az ellenőrzések egy része lefolytatható oly módon, hogy a hatóság – legalábbis az ügy kezdeti szakaszában – nem tart helyszíni ellenőrzést, nem vesz fel személyes kontaktust az ellenőrzés alá vont ügyféllel, hanem elektronikus úton kér adatszolgáltatást, illetve a munkaügyi iratok bemutatását. A munkáltató foglalkoztatási gyakorlatának vizsgálata ebben az esetben kizárólag a foglalkoztatással kapcsolatban keletkezett munkaügyi iratok, valamint a munkáltatói nyilatkozat alapján történik.

További újító jelleggel került lefolytatásra az előzetes munkáltatói tájékoztatáson alapuló munkaügyi célvizsgálat, melyre Budapesten és Veszprém megyében került sor az év első két hónapjában. A célvizsgálat előtt a budapesti, illetve a Veszprém megyei székhelyű vállalkozások közül meghatározásra került egy ellenőrzésre javasolt szűkebb csoport, akik a célvizsgálat tényéről előzetesen értesítésre kerültek.

A távellenőrzés és a megküldött tájékoztató hatására a munkáltatóknak lehetősége nyílt arra, hogy a hiányos vagy nem megfelelően elkészített dokumentumokat utólag korrigálják, és a szabályoknak megfelelő formában küldjék be a hatóság részére.

 

Főbb ellenőrzési adatok

2021. június 30-ig a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 7 895 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 65 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (29 511 fő) 61 %-át érintették.

2020. első félévéhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2020. június 30-ig: 6 718 db) és a szabálytalan munkáltatók arányában (2020. június 30-ig 70 %) csökkenés figyelhető meg.

grafikon-1-2021-felev-ellenorzes-munkaugyi-forum-blog

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

A koronavírus következményeként kihirdetett veszélyhelyzet miatt, összegezve a munkaügyi hatóság működésében az alábbiak voltak megfigyelhetőek:

2021. március 11. napjától a hatóság munkája új alapokra helyeződött. Az eddigi munkaügyi ellenőrzéseket felváltotta a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés, a korábbi munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi törvény helyébe pedig a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet lépett.

 

Feketén foglalkoztatott munkavállalók

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 12,78 %-át tette ki (3 771 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya a 2021. I. félévében mérséklődött. Az ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, vagyis hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása.

grafikon-2-2021-felev-ellenorzes-munkaugyi-forum-blog

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

Az építőipar adta az ágazatok közül az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 47 %-át (1 751 fő) ez az arány az elmúlt év első félévéhez képest magasabb (43 %, 1 883 fő). A kifejezetten az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókkal összevetve kiugró csökkenés figyelhető meg (31,48 %-ról 26,31 %-ra változott) és 2011. évtől kezdve a második legkedvezőbb arány volt tapasztalható.

A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve pozitívabb képet fest, mint egy évvel korábban, egyedül csak a vagyonvédelemben történt nagyobb növekedés.

A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek. Új tapasztalat, hogy egyre gyakrabban hivatkoznak internetkapcsolattal összefüggő problémára a bejelentés elmulasztásának okaként. Az ilyen esetekben a hatóság felhívja a munkáltatók figyelmét arra, hogy más módon is teljesíthető a bejelentést.

Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig (hetekig, vagy akár egy-két hónapig) „próbamunkán” foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül. Akkor jelentik be a munkavállaló jogviszonyát, munkaszerződést akkor kötnek vele, ha a munkavállaló „megfelelt”. A próbamunkának nevezett – valójában – próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól.

Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is.

  • Egyszerűsített foglalkoztatás eseten a bejelentés elmulasztása hátterében továbbra is a – a 2010. év óta változatlan, nem túl kimagasló összegben meghatározott - közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg.
  • Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett meglehetősen gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a látencia.
  • Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás során azok a munkáltatók, melyek nem akarnak feketén foglalkoztatni elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mivel az a cél, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását „idő hiányában” későbbre halasztják, és ilyenkor előfordul, hogy az végérvényesen feledésbe merül.
  • Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, mely az esetek többségében a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza.
  • Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósult meg.

grafikon-3-2021-felev-ellenorzes-munkaugyi-forum-blog

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Munkaidővel kapcsolatos jogsértések

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 5 039 főt érintettek 2021. június 30-ig, ami jelentős csökkenés a 2020. június 30-ig mért 7 305 fővel szemben. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. Szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő). Ezek az úgynevezett „apró adminisztratív hibák” tehát végső soron anyagi hátrányt okozhatnak a munkavállalóknak, ami már nem nevezhető „apró adminisztratív hibának.”

A korábbi évekhez hasonlóan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak. 2021. június 30-ig a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók harmadát (6 316 fő) érintették , de alacsonyabb a 2020. hasonló időszakában mért adatokhoz képest (7 017 fő).

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések szintén elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

 

Munkabérrel kapcsolatos jogsértések

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (2 813) nőtt 2020. első félévhez (2 177 fő) képest.

Ezek közül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékkel kapcsolatos előírások be nem tartása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. A bérpótlékok megfizetésének az elmaradása tapasztalatok szerint sok esetben a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad (pl. a könyvelők jogszabály ismeretének hiányosságai), de előfordulnak egyéb bérszámfejtési hibák, illetve a munkáltató szándékos szabálytalan magatartása is. A bérjegyzék kiadásának hiánya súlyosabb visszaéléseket rejthet akár a bejelentés nélküli foglalkoztatás egyik „biztos előjele” is lehet.

2021. évtől tovább növekedett a minimálbér és garantált bérminimum összege a 20/2021. (I.28.) Korm. rendelet értelmében, így a munkaügyi hatóság fokozottan ellenőrizte a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. Az ilyen jellegű jogsértéssel érintett munkavállalók száma tovább csökkent (2020. június 30-ig 71 fő; 2021. június 30-ig: 52 fő), ami tovább erősíti az elmúlt évek tapasztalatát, mely szerint a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

grafikon-4-2021-felev-ellenorzes-munkaugyi-forum-blog

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Szabadsággal kapcsolatos jogsértések

Csökkent a 2020. első féléves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma is (1 418 főről, 1 137 főre). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.

A szabadságra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése összetettebb, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabályi előírásoknak megfelelően adják ki a szabadságokat, csak a helyszínen felvett munkavállalói tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból derül ki az, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon ténylegesen munkavégzés történt.

grafikon-5-2021-felev-ellenorzes-munkaugyi-forum-blog

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Hatósági döntések

2021. első félévben 1775 esetben szabtak ki a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 295 550 000 Ft összegben. Több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezés (895 db), valamint szabálytalanságot megállapító határozat (1 658 db) született. Az érdemi döntések 70 %-a tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

A munkaügyi bírságok száma növekedett, a figyelmeztetések száma gyakorlatilag eltűnt, ami annak tudható be, hogy a törvényi szabályozás szerint a munkaviszony bejelentésének elmulasztása 2018. január 1. napjától kezdve ismét kötelező munkaügyi bírságot von maga után. A munkaügyi bírságok túlnyomó többsége feketefoglalkoztatás miatt került kiszabásra.

grafikon-6-2021-felev-ellenorzes-munkaugyi-forum-blog

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Összegzés

  • A koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet következményeként a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság működésében is jelentős változások álltak be, ezért a jelen negyedévre vonatkozó statisztikai adatokat ennek figyelembevételével kell értékelni.

  • A munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzéseket számos körülmény nehezítette (vendéglátó és kereskedelmi munkáltatók bezárása, szakügyintézők betegsége).

  • Az ellenőrzéseket jogszabályváltozás és új módszerek (távellenőrzés, előzetes értesítés) is befolyásolták.

  • 2021. június 30-ig a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 7 895 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 65%-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (29 511fő) 61 %-át érintették. 2020. első félévéhez viszonyítva az ellenőrzések számában és a szabálytalan munkáltatók arányában csökkenés figyelhető meg. A szabálytalansággal érintett munkavállalók esetén is hasonló tendencia volt tapasztalható, mivel arányaiban kevesebb munkavállalót érintett valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban.

  • A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

  • Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 12,78 %-át tette ki (3 771 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2020. I. félévéhez képest mérséklődött.

  • A feketefoglalkoztatás magas aránya az ellenőrzések eredményességét mutatja, ami azt jelzi, hogy a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, tehát hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása

A Munkaügyi Fórumnál kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi és HR adminisztrációs feladataidat a jogszabályoknak megfelelően tudd elvégezni, ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani az OLM Rendszert, amely jogszabálysértés vizsgálat funkcióval van ellátva. Olyan mintha a munkaidő nyilvántartást egy szakjogász tekintené át. 

 

 A Munkaügyi Fórum ajánlásával:

1. Ismerje meg az OLM Rendszer megoldásait munkaügyekre:

 

2020-mfoldali-olm-banner-fekvo-600x150

 

2. Ajándék Munkaügyi Fórum termékek és segédanyagok:

dijtalan-letoltheto-anyagok-banner-2022-munkaugyi-forum

3. Ha humán erőforrás területen dolgozó szakember vagy akkor sepeciálisan Neked találtuk ki a HR-esek Fórumát ahol szintén tudsz kérdezni akár erről a témáról is. Kattints ide és lépj be. 

Általános Szerződési Feltételek, Adatvédelmi tájékoztató és Hozzájáruló nyilatkozat direkt marketing levél küldéshez