Erzse Tibor
Erzse Tibor
munkaügyi szakértő és tanácsadó
Kiemelt Partnereinknek
ingyenes
„ellenőrzési elsősegélyvonal”
telefon
(06) 20 549 7???
(normál díjas mobiltelefonszám)

fooldal banner 2022-munkaugyi-forum-ajandek-dijtalan-segedanyagok

munkaidokeret-kalauz-20-szakkonyv-banner-fooldal-olm-rendszer-ajandekkal-munkaugyi-forum

gdpr-iratminta-csomag-munkaugyi-forum

 

mkvkok logo

olm-baloszlop-213x430

ol-munkaido-rendszer-banner-213x373

 

infó PLÁZA

 

Munkaüggyel, foglalkoztatással kapcsolatos információk és szolgáltatások tárháza

A munkaügyi hatóságok 2021-ben 14 355 munkáltatót ellenőrzött és az esetek 69%-ban munkaügyi jogsértést tártak fel, amely 58 307 fő munkavállalót érintett. Olvasd el bejegyzésünket, hogy lásd mire kell figyelned a munkaügyek során.

munkaugyi-ellenorzes-vizsgalat-2020-2021-munkaugyi-forum-blog

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya által készített statisztikából a messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. A koronavírus járvány 2021. évben még nagyobb mértékben éreztette hatását a munkaügyi ellenőrzések területén is. A vendéglátó egységek jelentős része nem nyithatott ki, március 8-tól pedig a szolgáltatások és a kereskedelmi jellegű vállalkozások nagy része is bezárásra kényszerült, ezzel tovább csökkent az ellenőrzés alá vonható munkáltatók száma. A COVID-19 miatt bevezetett veszélyhelyzet okán több vállalkozás is csökkentett létszámmal és termeléssel üzemelt. Új munkavállalókat nem alkalmaztak (feketén sem), a már korábban munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek munkaidejének csökkentésével próbálták leküzdeni a korlátozások miatt kialakult nehézségeket.

Az ellenőrzések száma 2021 májusától növekedett, így a 2020. évben mért ellenőrzési számokat sikerült elérni, illetve valamivel meghaladni a hatóságnak, így az ellenőrzések száma közelített a koronavírus járvány előtti évekhez.

Részben a járványhelyzetre való reakció miatt is a hatóság kísérleti jelleggel Baranya megyében, illetve Győr-Moson-Sopron megyében iratbekérésen alapuló munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti távellenőrzést folytatott le. A távellenőrzés alapját az adta, hogy az ellenőrzések egy része lefolytatható oly módon, hogy a hatóság – legalábbis az ügy kezdeti szakaszában – nem tart helyszíni ellenőrzést, nem vesz fel személyes kontaktust az ellenőrzés alá vont ügyféllel, hanem elektronikus úton kér adatszolgáltatást, illetve a munkaügyi iratok bemutatását. A munkáltató foglalkoztatási gyakorlatának vizsgálata ebben az esetben kizárólag a foglalkoztatással kapcsolatban keletkezett munkaügyi iratok, valamint a munkáltatói nyilatkozat alapján történik.

További újító jelleggel került lefolytatásra az előzetes munkáltatói tájékoztatáson alapuló munkaügyi célvizsgálat, melyre Budapesten és Veszprém megyében került sor az év első két hónapjában. A célvizsgálat előtt a budapesti, illetve a Veszprém megyei székhelyű vállalkozások közül meghatározásra került egy ellenőrzésre javasolt szűkebb csoport, akik a célvizsgálat tényéről előzetesen értesítésre kerültek.

A távellenőrzés és a megküldött tájékoztató hatására a munkáltatóknak lehetősége nyílt arra, hogy a hiányos vagy nem megfelelően elkészített dokumentumokat utólag korrigálják, és a szabályoknak megfelelő formában küldjék be a hatóság részére.

 

Főbb ellenőrzési adatok

2021-ben a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 14 355 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69%-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (58 307 fő) 58%-át érintették.

2020. évhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2020. év: 13 192 db) növekedés, a szabálytalan munkáltatók arányában (2020. év: 71 %) csökkenés figyelhető meg.

1-munkaugyi-ellenorzes-2020-2021

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

A koronavírus következményeként kihirdetett veszélyhelyzet miatt, összegezve a munkaügyi hatóság működésében az alábbiak voltak megfigyelhetőek:

2021. március 11. napjától a hatóság munkája új alapokra helyeződött. Az eddigi munkaügyi ellenőrzéseket felváltotta a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés, a korábbi munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi törvény helyébe pedig a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet lépett.

 

Feketén foglalkoztatott munkavállalók

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint 2021. évben mérséklődött a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 13,76 %-át tette ki (8 863 fő). Ez a szám azonban még mindig magas, ami természetesen arra is utal, hogy az ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, vagyis hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása. Mindenesetre pozitív, hogy az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az elmúlt 5 év vonatkozásában 2021. évben volt a legalacsonyabb.

2-munkaugyi-ellenorzes-feketen-foglalkoztatas-2020-2021

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

Az építőipar adta az ágazatok közül az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 52 %-át (4 185 fő) ez az arány 2020. évhez képest magasabb (48 %, 4 628 fő). Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókkal összevetve azonban nagyobb csökkenés figyelhető meg (42,10 %-ról 35,84 %-ra változott) és 2011. évtől kezdve a negyedik legkedvezőbb arány volt tapasztalható.

 

A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve pozitívabb képet fest, mint egy évvel korábban, csak a vagyonvédelemben és mezőgazdaságban történt növekedés.
Az építőiparban a mérséklődés ellenére továbbra is megfigyelhetőek az utóbbi évek feketefoglalkoztatással kapcsolatos nagy számai és a vagyonvédelemben és a mezőgazdaságban is magas a feketén foglalkoztatottakra vonatkozó arányszám. A vendéglátásban a koronavírus kedvezőtlen hatásai enyhülni látszanak.

A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek. Szintén többször hivatkoznak internetkapcsolattal összefüggő problémára a bejelentés elmulasztásának okaként. Az ilyen esetekben a hatóság felhívja a munkáltatók figyelmét arra, hogy más módon is teljesíthető a bejelentést.

Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig (hetekig, vagy akár egy-két hónapig) „próbamunkán” foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül. Akkor jelentik be a munkavállaló jogviszonyát, munkaszerződést akkor kötnek vele, ha a munkavállaló „megfelelt”. A próbamunkának nevezett – valójában – próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól.

Továbbra is gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket.

Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is.

  • Egyszerűsített foglalkoztatás eseten a bejelentés elmulasztása hátterében továbbra is a – a 2010. év óta változatlan, nem túl kimagasló összegben meghatározott - közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg.
  • Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett meglehetősen gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a látencia.
  • Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás során azok a munkáltatók, melyek nem akarnak feketén foglalkoztatni elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mivel az a cél, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását „idő hiányában” későbbre halasztják, és ilyenkor előfordul, hogy az végérvényesen feledésbe merül.
  • Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, mely az esetek többségében a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza.
  • Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósult meg.

3-munkaugyi-ellenorzes-feketen-foglalkoztatas-formai-2020-2021

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Munkaidővel kapcsolatos jogsértések

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 10 303 főt érintettek 2021-ben, ami kismértékű csökkenés a 2020-ban tapasztalt 11 703 fővel szemben. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll.

A munkáltatók sok esetben nem tudják, hogy mit jelent a munkaidőkeret, továbbá munkaidő-beosztással kapcsolatosan „rossz gyakorlatot” követnek, és úgy gondolják elegendő szóban megbeszélni a munkaidő beosztást a munkavállalóval, nem érzik az írásbeli beosztás súlyát, pedig az számos egyéb jogsértést okozhat (rendkívüli munkavégzés, bérpótlékok).

A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok hasonló munkavállalói létszámot érintettek 2021. évben (12 013 fő), mint 2020. évben (12 777 fő).

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések szintén elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

 

Munkabérrel kapcsolatos jogsértések

 

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (4 611) csökkent 2020. évhez (8 595 fő) képest.
Ezek közül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása és a bérjegyzékkel kapcsolatos előírások be nem tartása volt. Szintén nagyobb munkavállalói létszámot érintett a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése. A bérpótlékok megfizetésének az elmaradása tapasztalatok szerint sok esetben a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad (pl. a könyvelők jogszabály ismeretének hiányosságai), de előfordulnak egyéb bérszámfejtési hibák, illetve a munkáltató szándékos szabálytalan magatartása is.

2021. évtől tovább növekedett a minimálbér és garantált bérminimum összege a 20/2021. (I.28.) Korm. rendelet értelmében, így a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fokozottan ellenőrizte a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. Az ilyen jellegű jogsértéssel érintett munkavállalók száma tovább csökkent (2020. év: 292 fő; 2021. év: 92 fő), ami tovább erősíti az elmúlt évek tapasztalatát, mely szerint a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

4-munkaugyi-ellenorzes-minimalber-2020-2021

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Szabadsággal kapcsolatos jogsértések

 

A szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma nagyobb mértékben csökkent a 2020. évi adatokhoz képest (2020. év: 3 210 fő 2021. év: 1 590 fő). A szabadsággal összefüggő szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.
A szabadságra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése összetettebb, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabályi előírásoknak megfelelően adják ki a szabadságokat, csak a helyszínen felvett munkavállalói tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból derül ki az, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon ténylegesen munkavégzés történt. A munkáltatók a szabálytalanságok feltárását követően gyakran a gazdasági helyzetükre, hirtelen jött megrendelésekre, egyéb nem várt eseményekre hivatkoznak a szabadságok kiadásának elmaradásakor, vagy azzal magyarázzák a jogsértést, hogy a munkavállaló nem akarta kivenni a szabadságát.

5-munkaugyi-ellenorzes-fogg-jegsertesek-2020-2021

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Hatósági döntések

 

2021. évben 3 428 esetben szabtak ki a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 619 645 770 Ft összegben. Az érdemi döntések 62 %-a tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt. A munkaügyi bírságok túlnyomó többsége feketefoglalkoztatás miatt került kiszabásra.
2021-től új szabályozás miatt a figyelmeztetés határozatok átvették a korábbi megállapító és kötelező határozatok helyét.

6-munkaugyi-ellenorzes-dontesek-2020-2021

Grafikon forrása: ITM - Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály összefoglaló jelentése

 

Összegzés

 

 

• A koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet következményeként a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság működésében is jelentős változások álltak be, ezért az ellenőrzési adatokat ennek figyelembevételével kell értékelni.
• A munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzéseket számos körülmény nehezítette a 2021. év első részében (vendéglátó és kereskedelmi munkáltatók bezárása, szakügyintézők betegsége).
• Az ellenőrzéseket jogszabályváltozás és új módszerek (távellenőrzés, előzetes értesítés) is befolyásolták.
• 2021. évben a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 14 355 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (58 307 fő) 58 %-át érintették.
• Az ellenőrzési tapasztalatok szerint 2021. évben mérséklődött a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 13,76 %-át tette ki (8 863 fő).
• A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve pozitívabb képet fest, mint egy évvel korábban, csak a vagyonvédelemben és mezőgazdaságban történt növekedés.
• Az építőiparban a mérséklődés ellenére továbbra is megfigyelhetőek az utóbbi évek feketefoglalkoztatással kapcsolatos nagy számai és a vagyonvédelemben valamint a mezőgazdaságban is magas a feketén foglalkoztatottakra vonatkozó arányszám. A vendéglátásban a koronavírus kedvezőtlen hatásai enyhülni látszanak.
• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.
• Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal történő közös együttműködések (akciónap, nyári akcióellenőrzés) hatékonyan, gyorsan és szakszerűen valósultak meg.
• A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a 2021. évi hatósági ellenőrzési tervén felül 2021. október 18. és november 5. között lefolytatta a munkaidőkeretre és a munkabér védelmére vonatkozó szabályok érvényesülésének rendkívüli célvizsgálatát. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a sajtóban megjelent hírek alapján gyorsan reagált a rendkívüli célvizsgálat elrendelésével, mely célvizsgálat azonban nem támasztotta alá, hogy a járványhelyzet miatt a munkaidőkeret adott időszakában kevesebb munkaórára beosztott munkavállalók munkabérét a munkáltatók munkabérelőleg jogcímen gyakran visszakövetelték és a kifizetett munkabérből levonták volna. Országos tapasztalat, hogy a gépipari és feldolgozóipari munkáltatók törekednek a munkavállalók megtartására és túlnyomó részt pozitív példákkal találkoztak a hatóság munkatársai.
• A munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság továbbra is törekszik arra, hogy az ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányuljon, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, tehát hatékonyan történjen az ellenőrzési célpontok kiválasztása.

 

 

A Munkaügyi Fórumnál kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi és HR adminisztrációs feladataidat a jogszabályoknak megfelelően tudd elvégezni, ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani az OLM Rendszert, amely jogszabálysértés vizsgálat funkcióval van ellátva. Olyan mintha a munkaidő nyilvántartást egy szakjogász tekintené át. 

 

 A Munkaügyi Fórum ajánlásával:

1. Ismerje meg az OLM Rendszer megoldásait munkaügyekre:

 

2020-mfoldali-olm-banner-fekvo-600x150

 

2. Ajándék Munkaügyi Fórum termékek és segédanyagok:

 

dijtalan-letoltheto-anyagok-banner-2022-munkaugyi-forum

 

3. Ha humán erőforrás területen dolgozó szakember vagy akkor sepeciálisan Neked találtuk ki a HR-esek Fórumát ahol szintén tudsz kérdezni akár erről a témáról is. Kattints ide és lépj be. 

Általános Szerződési Feltételek, Adatvédelmi tájékoztató és Hozzájáruló nyilatkozat direkt marketing levél küldéshez