Toborzás – Hol talállak munkavállaló?

A toborzást tekintve rengeteg lehetőség áll rendelkezésre a piacon. Annak függvényében, hogy milyen pozícióra keresünk munkaerőt, vagy mennyi időt tudunk a keresésre szánni, részben ezek is meghatározzák, hogy milyen módon toborozzunk. Igénybe vehetünk külső szolgáltatást, mint a toborzó cégek vagy fejvadászok segítségét, akik igény szerint megtalálják a célszemélyt. Viszont ennek is megvan a pozitív és a negatív oldala, amit mindenekelőtt mérlegelni kell.

A toborzási stratégia munkáltatói oldalát bemutató 5 részes cikksorozatunk harmadik részében a saját és a külsős toborzást előnyeit – hátrányait nézzük meg.

Ha külsős segítségre gondolunk, akkor rögtön az jut eszünkbe, hogy költséges és felesleges. Azonban a toborzó irodák és fejvadász cégek előnye, hogy kiszűrik azokat a jelentkezőket, akik az adott munkakör betöltésére alkalmasak. Ezeket a potenciális jelölteket tovább küldik a vállalathoz, akinek már csak döntenie kell, ki lesz a végső befutó. Ezzel rengeteg idő és energia spórolható meg, hiszen nem a cégnek kell végigvinni az előszűrési folyamatokat.

Mellettük szól továbbá, hogy egy vezetői státusz vagy speciális szaktudást igénylő pozícióra az ideális személyt sokkal hatékonyabban és biztosabb forrásból tudják megszerezni, mint a cég maga, hiszen elsősorban erre specializálódtak. Az aktív hálózati tőkéjük segítségével pedig akár napokon belül is képesek munkavállalót találni a kereset munkakörre. Ráadásul egyes toborzó, fejvadász cégek pénz visszafizetési garanciát is vállalnak a munkájukért.

A külső toborzás hátránya, hogy a toborzó és fejvadász cégek csak alapkompetenciák alapján válogatják ki az embereket. Csak olyan kérdéseket tesznek fel nekik, amelyek az adott munkakört tekintve relevánsak, így a HR folyamatok csak egy részében képesek segíteni.

A szolgáltatásaikat viszonylag magas áron lehet igénybe venni, ezért érdemes átgondolni, hogy mennyit vagyunk hajlandóak áldozni a keresett munkaerő megtalálására. Beleszámítva azt, hogy az általuk talált, megfelelő személy idővel akár sokszorosan megtérülhet.

Sokat robotoló ember –  Forrás Getty Images

A vállalat dönthet úgyis, hogy nem vesz igénybe külső segítséget és a toborzást saját maga végzi. Ennek előnye, hogy az erre kijelölt munkatárs alaposan ismeri a cég szervezeti kultúráját és tisztában van az íratlan szabályokkal, amit a toborzás során hitelesen tud közvetíteni. Amennyiben megfelelő stratégia kerül kidolgozásra és azt a megfelelő csatornákon, hatékonyan tudja véghezvinni, akkor a cégnek ez a megoldás költséghatékonyabb is lehet. Főleg abban az esetben, ha az adott, megüresedett pozícióra belső toborzással, rövid idő alatt, saját emberi erőforrásból találja meg a célszemélyt.

Amiért kevésbé hatékony ez a fajta módszer, az a rengeteg papírmunka, a jelöltek keresése és az alkalmatlan alanyok kiszűrése. Hiszen ezek azok a feladatok, amelyek a legtöbb időt elveszik az egyik legfontosabb feladattól, a potenciális munkaerő interjúztatásától.

Ez kockázatot jelent, hiszen lehet, hogy a jó jelölt addigra már el is helyezkedett. Ráadásul a sok adminisztratív munka miatt elmarad a jelentkezőknek való visszajelzés. Ezzel csorbát szenved a munkáltatói márka, a pályázók rossz megítéléssel lesznek a cég iránt. Ezen kívül, amíg saját toborzással eljutnak a megfelelő emberig, addig szintén rengeteg idő elmegy, ami munkabérre vetítve elég költséges megoldást jelent.

Hogyan lehet még eredményesebb a saját toborzás? A 4. cikkben a toborzás új helyszínére evezünk, ahol is megtudhatjuk, hogyan lehet költséghatékonyan a legnagyobb merítésből, a legjobb fogást elérni.

Szerző: Pataki-Magyar Gabriella