A munkaerőhiány számos iparágban jelentős kihívást okoz, ami a hazai munkaerőpiac kínálatából nem mindig oldható meg. A digitalizáció, az automatizáció és a munkafolyamatok egyéb átalakulása mellett sokszor nehéz megtalálni a megfelelő személyt egy adott pozícióra. Ezért a munkáltatók fontolóra veszik külföldi munkavállalók foglalkoztatását is.
Ebben az esetben két munkaerőpiacból meríthetnek: EU/EGT vagy harmadik országbeli állampolgárok.
2009. január 1-től az EU/EGT tagállamok és a svájci állampolgárok Magyarországon történő munkavállalása engedélymentes, viszont bejelentési kötelezettséggel jár. A bejelentés a munkáltató feladata, amit a járási hivatal és az illetékes munkaügyi központ felé kell megtennie.
Az Európai Unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásához azonban már engedélyre van szükség. Ez egy kicsit komplexebb eljárás, amelyet szintén a munkaadónak kell teljesíteni. Ezeket a kérelmeket és bejelentéseket a jogszabályoknak előírt módon kell végrehajtani, máskülönben elutasításra kerülnek és az ügymenetet újra meg kell ismételni.
A kötelezettségek elmulasztása mindkét esetben komoly szankciókat von maga után, ezért fontos tisztában lenni a szükséges tudnivalókkal.
Ezért a továbbiakban nézzük meg részletesebben a két csoportot!
EU/EGT állampolgárok foglalkoztatása
Ahogy már említettük ezen állampolgárok munkavállalásához nincs szükség külön engedélyre, tehát rájuk is – a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében – a magyarországi közösségi jogok vonatkoznak.
Ebbe a körbe jelenleg beletartoznak:
– belga – bolgár – brit – ciprusi – cseh – dán – észt – finn – francia – görög
– holland – horvát – ír – izlandi – lengyel – lett – liechtensteini – litván – luxemburgi – máltai
– német – norvég – olasz – osztrák – portugál – román – spanyol – svájci – svéd – szlovák
– szlovén állampolgárok és (állampolgárságtól függetlenül) hozzátartozóik.
A foglalkoztatáshoz szükséges bejelentést a munkáltatónak a foglalkoztatás helye szerinti illetékes kormányhivatalnál kell megtennie.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az alkalmazott személy/személyek:
- létszámát
- állampolgárságát
- életkorát
- iskolai végzettségét
- munkakörének FEOR számát
- a foglalkoztató statisztikai törzsszámát
- foglalkoztatási jogviszony formáját
- a foglalkoztatás létrejöttét (legkésőbb a kezdés napján)
- a foglalkoztatás megszűnését (a megszűnést követő napon)
- hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését.
Azt meg kell jegyeznünk, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítése nem feltétele a munkavégzési jogviszony létrejöttének illetve a tevékenység megkezdésének, viszont az elmulasztása akár 500 000 Ft-ig terjedő büntetéssel járhat.
Virágkötő nő – Forrás Pexel
Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása
Aki harmadik országbeli állampolgárként Magyarországon vállal munkát, az csakis munkavállalói engedéllyel foglalkoztatható. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § értelmében a harmadik országbeli állampolgár – e jogszabályban meghatározott kivétellel
- az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
- a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
Azonban meg kell említenünk azon harmadik országbeli, nem Európai Uniós állampolgárokat, akik EU Kék Kártyával rendelkeznek, mert őket más ügyintézési eljárás illet. Az őket érintő szabályokról a 2007. évi II. törvény rendelkezik.v
A foglalkoztatási engedély kérelmezése
A foglalkoztatási engedély kérelmezését illetve a munkaerőigényt a munkáltatónak kell benyújtania a foglalkoztatás helye szerinti illetékes járási hivatalnál a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott formanyomtatványon.
E jogszabály 10. § (2) bekezdése szerint a bejelentés helyét tekintve kivételt képez:
- a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye vagy járási hivatal területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti kormányhivatal, illetve járási hivatal,
- a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több − különböző megye vagy járási hivatal területén lévő − telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal, illetve járási hivatal jár el.
A kérelemhez csatolni kell a munkavállaló iskolai végzettségét és a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét. Kivételt képez ez alól a szezonális munkavállalási engedély, illetve a foglalkoztatási engedély meghosszabbítása iránti kérelem.
Külföldi munkavállalók állásra jelentkeznek – Forrás Pexel
A harmadik országbeli állampolgárok alkalmazásának engedélyezése
A munkavállalási engedélyt a munkaügyi központ adja ki, de csak abban ez esetben, ha a munkaadó megfelel az alábbi 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) rendelkezéseinek:
- a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,
- a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és
- a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.
Az engedély maximum 2 évre adható, de meghosszabbítható. Az engedélyben meg kell határozni a harmadik országbeli állampolgár alkalmazásának:
- foglalkoztatóját
- munkahelyét
- tevékenységét
- munkakörét és annak FEOR kódját
- munkavégzésének időtartamát.
Mit jelent a munkaerőigény?
A jogszabályoknak megfelelően érvényes munkaerőigénynek tekinthető az, amelyet:
- a foglalkoztató a munkavállalási engedély iránti kérelemmel azonos időben nyújtott be
- a kérelmet megelőzően (de 60 napnál nem régebben) nyújtott be
- a kérelmet megelőzően 60 napnál ugyan régebben nyújtott be, de a kérelmet benyújtását megelőző 60 napon belül meghosszabbította.
Milyen szankciókkal jár az foglalkoztatási engedély hiánya?
Amennyiben a munkáltató nem rendelkezik harmadik országbeli állampolgárnak a munkavégzésére jogosító engedéllyel, akkor:
- ezen külföldi állampolgár foglalkoztatását megtilthatják és a munkavállalót kiutasíthatják az országból
- a munkaadó a 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerint tételes összegű munkaügyi bírságot kaphat, melyet az alábbi képen láthatunk:
Forrás: 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet
Fontos!
Engedély nélküli foglalkoztatásnak minősül az is, ha a harmadik országbeli állampolgárt a munkáltató nem az engedély szerinti munkakörben vagy munkahelyen foglalkoztatja, illetve ha az állampolgár nem engedélyben meghatározott munkaadónál dolgozik.
Mikor nincs szükség engedélyre?
Az 1991. évi IV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint nem engedélyköteles a menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok alkalmazása.
Cikkünkben igyekeztünk a legáltalánosabb tudnivalókat összefoglalni. A jog elég egyértelműen rendelkezik mikor, mit kell benyújtani és mire kell odafigyelni. Fontos, hogy eleget tegyünk ezen rendelkezéseknek, különben komoly szankciókat foganatosíthatnak velünk szemben. Viszont, ha van olyan kérdés, melyben bizonytalanok vagyunk – és amelyre ebben a cikkben nem kaptunk választ – kérjünk felvilágosítást illetve segítséget az említett, illetékes hatóságoktól.
Szerző: Pataki-Magyar Gabriella
