Minden, amit a munkahelyi balesetről tudni érdemes!

Érhet minket az irodában vagy egy építkezésen, munkahelyi baleset még a legbiztonságosabb munkakörülmények között is előfordulhat. Azonban egy ilyen káresemény a negatív következményein kívül rengeteg kérdést vet fel.

Ha megráz minket az áram vagy elesünk egy csúszós padlón, azért ki a felelős? Milyen kártérítést kapunk cserébe? Egyáltalán elkerülhető lett volna? Összetett, mégis nagyon lényeges témakör, amelyben a körültekintő és valós időben történő eljárás kulcsfontosságú lépés!

A munkahelyi baleset pontos meghatározását a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény mondja ki, mely szerint:

Tehát a törvényi megfogalmazás mögé tekintve nem csak az számít munkabalesetnek, ami csak és kizárólag munkavégzés közben történik, hanem az is, ami a munkahellyel kapcsolatosan, a munkáltató által elrendelt túlóra vagy szervezett programok során következik be. Például egy csapatépítő tréningen vagy családi hétvégén, esetleg a munkahelyen mosdóban vagy ebédidőben a közös étkezőben/konyhában.

Az üzemi baleset az 1997. évi LXXXIII. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 52. § (1) szerinti megfogalmazásában:

Nem tekinthető üzemi balesetnek, ami az 1997. évi LXXXIII. törvény 53 § (1) szerint:

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a leggyakoribb balesetek a nem megfelelő fizikai munkakörnyezet vagy a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt következnek be. Természetesen ezek is szép számmal előfordulnak, hiszen a csúszós vagy sérült járófelület, a biztonságos közlekedést akadályozó tárgyak vagy kábelek, a meghibásodott berendezések vagy a nem használt védőfelszerelések súlyos balesetek okozói lehetnek. Szintén nagyon kockázatos tényező a veszélyes, vegyi anyagok nem megfelelő használata vagy tárolása, amelyek akár maradandó egészségügyi károsodást okozhatnak vagy legrosszabb esetben halálos kimenetellel is járhatnak.

SMunkavédelmi előírásoknak megfelelő munkavégzés  –  Pexel

Ne felejtsük el azt sem, hogy egy megbetegedés kialakulása, amely néha szinte észrevétlenül jön létre, szintén összefüggésbe hozható a munkahelyi körülményekkel, feladatokkal. Ez leginkább a monoton, ugyanazt a testrészt, izomzatot igénybe vevő munkakörök esetében fordul elő pl. látásromlás vagy a nehéz tárgyak folyamatos emelése, pakolása során bekövetkezett rossz mozdulat is gondot okozhat.

Ne felejtsük el azt sem, hogy egy megbetegedés kialakulása, amely néha szinte észrevétlenül jön létre, szintén összefüggésbe hozható a munkahelyi körülményekkel, feladatokkal. Ez leginkább a monoton, ugyanazt a testrészt, izomzatot igénybe vevő munkakörök esetében fordul elő pl. látásromlás vagy a nehéz tárgyak folyamatos emelése, pakolása során bekövetkezett rossz mozdulat is gondot okozhat.

Törvény szabályozza, hogy a munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló számára a munkaviszonnyal kapcsolatosan bekövetkezett baleseti/egészségügyi károkat, amennyiben ezért a munkáltató a felelős. Értelemszerűen a munkaadónak nem kell kártérítést fizetnie, ha a kárért nem ő vonható felelősségre, vagyis a balesetet az alkalmazott magatartása okozta vagy minden óvintézkedés ellenére olyan vis maior helyzet alakult ki, amire senkinek sem volt ráhatása, pl. időjárási katasztrófa.

A kártérítésnek 3 csoportját különböztetjük meg:

• vagyoni
• nem vagyoni
• járadék jellegű kártérítés.

Ha a munkáltató elismeri a felelősségét vagy bizonyíthatóan ő a felelős a munkavállalót ért kárért, akkor a munkáltatónak meg kell térítenie a dolgozó:

• kórházi/orvosi ellátás költségeit
• balesetben megsérült tárgyainak értékét
• kórházba utazással járó költségeit
• felépülésének időszakában megkeresendő munkabért
• közeli hozzátartozójának a kárát is, ami közvetlenül a balesetből származik
• a személyiségi jogának (nem vagyoni jellegű) sérelemdíját.

Az alkalmazott – bejelentett munkaviszony esetén – társadalombiztosítási juttatásra is jogosult balesetet illetően. Üzemi balesetek és foglalkozásból eredő megbetegedések miatt az 1997. évi LXXXIII. törvény értelmében jár a dolgozónak:

Ha megtörténik a baleset, fontos, hogy munkavállaló a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg azonnal) jelentse ezt a munkáltatója felé. Az eset körülményeit minél részletesebben jegyzőkönyvbe kell rögzíteni, aminek tartalmaznia kell, hogy mikor, hol és hogyan történt a káresemény. Ez azért lényeges, mert ha az eset jelentésére később kerül sor, akkor a munkavállalónak már nehezebb bizonyítania, hogy valóban munkahelyi balesetről volt-e szó.

Munkahelyi baleset kártérítés igénylése  –  Pexel

Amennyiben a munkáltató elismeri, hogy a balesetért ő a felelős, akkor a dolgozó kárigényt nyújthat be. Ha azonban ezt a felettes nem ismeri el, vagy fel sem méri a helyzetet, akkor a munkavállaló a munkavédelmi hatóságokhoz fordulhat az eset kivizsgálása ügyében.

A vagyoni kártérítés megállapításához az alkalmazottnak mindenképpen meg kell őriznie a kárát és költségeit igazoló dokumentumokat, számlákat. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha bírósági útra kerül az ügy, így a munkavállaló bizonyító erejű papírokkal tudja alátámasztani az őt ért veszteséget, hiszen a bíróság szóbeli indoklást nem fogad el.

Amennyiben a káresemény bizonyíthatóan a munkáltató felelőssége, a dolgozó a munkabalesetből vagy az üzemi balesetből keletkező veszteségének megtérítését csak egy bizonyos ideig igényelheti.

• A kárigény a baleset időpontjától számítva 3 évig érvényesíthető, függetlenül attól, hogy a munkavállaló még munkaviszonyban áll-e az adott céggel vagy már nem.
• Olyan kár esetében, amelyben bűncselekmény történt, az igénylés a bűncselekmény elévülési idejével összhangban 8-10 év is lehet.
• Járadék jellegű kártérítés pedig csupán a káresemény időpontjához mérten 6 hónapra visszamenőleg követelhető.

100%-osan még a legkörültekintőbb biztonsági óvintézkedések mellett sem lehet kiküszöbölni az esetleges baleseteket. Viszont az egészségügyi, munkabiztonsági és munkavédelmi előírások betartása mellett jelentős mértékben csökkenthetőek a veszélyforrások. Mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak nagy felelőssége van abban, hogy a kötelező szabályokat betartsa és lehetővé tegye a biztonságos munkavégzést.

Munkavédelmi előírásoknak megfelelő munkaviselet  –  Pexel

A munkáltató kötelessége:

• munka- és tűzvédelmi oktatás biztosítása
• munkaruházat, védőfelszerelés és megfelelő munkaeszközök biztosítása
• akadálymentes, biztonságos és kényelmes munkaterület kialakítása
• műszaki berendezések hibátlan állapotban történő biztosítása
• a pihenőidők arányos kiadása
• stresszmentes és nyugodt munkakörnyezet kialakítása és fenntartása

A munkavállaló kötelessége:

• munka- és tűzvédelmi oktatáson való részvétel
• az előírt éves szűrővizsgálatokon való részvétel
• a munkakörre vonatkozó szabályok betartása
• a munkaruha, védőfelszerelések és eszközök viselése és használata
• egészségének megőrzése, munkavégzésre alkalmas és kipihent állapotban való megjelenés.

Ha mégis megtörténik a baj, jó, ha mindkét fél ismeri a jogait és a lehetőségeit, hogy egy ilyen káresemény során hogyan járhat el. Azzal azonban mindenképp érdemes tisztában lenni, ha peres útra megy az ügy, a bíróság elsősorban a munkavállaló érdekeit tartja szem előtt. Ilyen szélsőséges esetben tanácsos jogi személy segítségét kérni, mivel minden munkahelyi baleset rendkívül egyedi.

Természetesen, ha lehetőség van rá, mindig törekedjünk a probléma házon belüli megoldására, de elsősorban: tartsuk be a munkavédelmi előírásokat és vigyázzunk az épségünkre!

Szerző: Pataki-Magyar Gabriella