A munkaügyi hatóságok 2023 első negyedévében 3 812 munkáltatót ellenőrzött és az esetek 67%-ban munkaügyi jogsértést tártak fel, amely 14 424 fő munkavállalót érintett. Olvasd el bejegyzésünket, hogy lásd mire kell figyelned a munkaügyek során.

A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztálya által készített statisztikából alapján a 2022. első negyedévhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2022. március 31-ig: 4 546 db) csökkenés figyelhető meg, míg a szabálytalan munkáltatók arányában (2022. március 31-ig 64 %) három százalékos növekedés volt tapasztalható.

Az ellenőrzéssel érintett munkavállalók vonatkozásában nem történt lényegesebb változás (2022. március 31-ig: 14 784 fő), és arányaiban három százalékkal több munkavállalót érintett (2022. március 31-ig: 56 %) valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 13,46 %-át tette ki (1 941 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011. évtől számítva 2023. I. negyedévben volt a harmadik legmagasabb, és megállapítható, hogy az elmúlt 4 év első negyedévei magas feketefoglalkoztatási arányt hoztak magukkal. Ez azt mutatja, hogy az ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, vagyis hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása.

Az építőipar adta az ágazatok közül az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 43 %-át (840 fő) ez az arány kevesebb az elmúlt év első negyedévének adatától (45 %, 846 fő). A kifejezetten az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókkal összevetve közel 10 %-os csökkenés tapasztalható (27,36 %-ról 20,19 %-ra változott).

A kedvezőbb adatok ellenére az építőipari vállalkozások felelősek a korábbi tapasztalatokkal megegyezően – így jelenleg is – a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért, de mindenképpen pozitív, hogy 2011-től kezdve az első negyedévek tekintetében idén volt a második legalacsonyabb a feketefoglalkoztatás aránya.

A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve az építőiparban, vagyonvédelemben és a feldolgozóiparban javult, az összes többi ágazatban nőtt a 2022. évi első negyedévhez képest.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.

A nehezen megközelíthető munkahelyeken (különösen az építőipar és a vagyonvédelem területén) a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.

A bejelentés nélküli foglalkoztatás esetében a jogsértések jelentős hányada vélhetően tudatosan, csalási és adóelkerülési szándékkal került elkövetésre. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében figyelhető meg néhány esetben a bejelentések véletlen lemaradása, vagy késedelmes megküldése, ezek a hibák szintén adminisztratív okokra vezethetőek vissza. A szándékosan elkövetett jogsértések célja a versenyelőnybe való kerülés, valamint az extraprofit elérése.

Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

Egyszerűsített foglalkoztatás eseten a bejelentés elmulasztása hátterében továbbra is a nem túl kimagasló összegben meghatározott közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. A bejelentés nélküli foglalkoztatás gyakran csak az ellenőrzés napjára állapítható meg, ugyanakkor számos ügyben előfordult, hogy a szabálytalanság nem az ellenőrzés napját érintette, hanem egy korábbi időszakot, amelynek feltárása az ellenőrzések alaposságára utal. Ezekben az esetekben többnyire hosszabb ideig foglalkoztatnak rendszeresen alkalmi munkavállalókat, de a bejelentések egy-egy napra elmaradnak.

Jellemző az is, hogy alkalmi jogviszonyban már foglalkoztatta a munkáltató a munkavállalót, ezzel egy időszakot „le tud fedni” és ezért arra hivatkozik, hogy pont az ellenőrzéskor nincs bejelentve a munkavállaló jogviszonya. A munkáltatók gyakran próbálják elmosni felelősségüket azzal, hogy arra hivatkoznak, hogy korábban jogszerűen megtették a jogviszony bejelentést csak éppen az ellenőrzéskor mulasztották azt el.

A munkáltatók sok esetben úgy vélik, hogy az alkalmi munkavállalókat az adott napon belül bármikor bejelenthetik, nem kötelező a munkavégzés megkezdése előtt teljesíteni a bejelentési kötelezettséget, azaz meglehetősen lazán kezelik az egyébként is egyszerűsített szabályokat.

Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett meglehetősen gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagy körültekintést kíván, mivel a munkájukat féltő munkavállalók gyakran nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így egyéb bizonyítékok beszerzése is szükséges. Ezen jogsértés feltárása legtöbbször csak megszűnt jogviszonyú munkavállalók esetében eredményes, amikor a volt munkavállalók már felfedik foglalkoztatásuk valós körülményeit.

Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás során azok a munkáltatók, melyek nem akarnak feketén foglalkoztatni elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mivel az a cél, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását „idő hiányában” későbbre halasztják, és ilyenkor előfordul, hogy az végérvényesen feledésbe merül.

Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, mely az esetek többségében a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza.

Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósult meg.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 2 086 főt érintettek 2023. I negyedévben, ami kevesebb a 2022. március 31-ig mért 2 479 főhöz képest. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. Nagyobb munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő).

A korábbi évekhez hasonlóan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak. 2023. március 31-ig 2 403 fő volt érintett, de kevesebb volt a 2022. hasonló időszakában mért adatokhoz képest (2 943 fő).

Gyakori az a munkáltatói védekezés a jogsértés feltárását követően, hogy a munkavállalók nem-, vagy nem előírásszerűen vezették a munkaidő-nyilvántartást, figyelmen kívül hagyva, hogy ez a kötelezettség a munkáltatót terheli. Emellett a feledékenységgel illetve a fix munkaidővel szokták magyarázni a munkaidő-nyilvántartás hiányát, sok munkáltató szerint pedig teljesen szükségtelen a munkaidő-nyilvántartás vezetése. Jellemzőnek mondható továbbá az a hivatkozás is, hogy a főnök éppen az ellenőrzés előtt vitte el a jelenléti ívet, vagy azt elzárva tartják.

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

Amennyiben egyéb nyilvántartást (pl.: szolgálati napló, takarítási napló) be tudnak szerezni a hatóság munkatársai, úgy annak adatai alapján a valótlan nyilvántartás pontosan megállapítható.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (965 fő) csökkent a 2022. év első negyedévéhez képest (1 412 fő).

Ezek közül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékkel kapcsolatos előírások be nem tartása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Több esetben megállapítást nyert, hogy a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. A bérjegyzék kiadásának hiánya súlyosabb visszaéléseket rejthet akár a bejelentés nélküli foglalkoztatás egyik „biztos előjele” is lehet.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizesse, melynek következtében mentesül az egyébként kötelező munkaügyi bírság megfizetése alól. A hatóság ily módon is tudja segíteni azt, hogy a munkáltató a munkavállalók jogszerűen járó munkabérének kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait.

2021. évtől tovább növekedett a minimálbér és garantált bérminimum összege a 20/2021. (I.28.) Korm. rendelet értelmében, így a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fokozottan ellenőrizte a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. Az ilyen jellegű jogsértéssel érintett munkavállalók száma tovább csökkent (2022. március 31-ig 16 fő; 2023. március 31-ig: 9 fő), ami tovább erősíti az elmúlt évek tapasztalatát, mely szerint a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

Jelentősen csökkent a 2022. első negyedéves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma is (226 főről, 94 főre). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.

A szabadságra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése összetettebb, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabályi előírásoknak megfelelően adják ki a szabadságokat, csak a helyszínen felvett munkavállalói tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból derül ki az, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon ténylegesen munkavégzés történt. A munkáltatók a szabálytalanságok feltárását követően gyakran a gazdasági helyzetükre, hirtelen jött megrendelésekre, egyéb nem várt eseményekre hivatkoznak a szabadságok kiadásának elmaradásakor, vagy azzal magyarázzák a jogsértést, hogy a munkavállaló nem akarta kivenni a szabadságát.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

2023 első negyedévben 743 esetben szabtak ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 182 648 900 Ft összegben. Több ízben figyelmeztetés határozat kötelezés intézkedéssel (491 db), valamint szabálytalanságot megállapító figyelmeztetés határozat (974 db) született. Az érdemi döntések 68 %-a tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

Grafikon forrása: A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának jelentése

• 2023. március 31-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 3 812 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 67 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (14 424 fő) 59 %-át érintették. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalók vonatkozásában nem történt lényegesebb változás (2022. március 31-ig: 14 784 fő), és arányaiban három százalékkal több munkavállalót érintett (2022. március 31-ig: 56 %) valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban.

• Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 13,46 %-át tette ki (1 941 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011. évtől számítva 2023. I. negyedévben volt a harmadik legmagasabb, és megállapítható, hogy az elmúlt 4 év első negyedévei magas feketefoglalkoztatási arányt hoztak magukkal.

• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

• A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve az építőiparban, vagyonvédelemben és a feldolgozóiparban javult, az összes többi ágazatban nőtt a 2022. évi első negyedévhez képest.

• Az építőiparban továbbra is megfigyelhetőek az utóbbi évek feketefoglalkoztatással kapcsolatos nagy számai, a vagyonvédelemben pedig az elmúlt két év hasonló időszakában mért negatív tendencia javulni látszik.

• A súlyos szabálytalanságok feltárási aránya az ellenőrzések eredményességét mutatja, ami azt jelzi, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, tehát hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása.

A Munkaügyi Fórumnál kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi és HR adminisztrációs feladataidat a jogszabályoknak megfelelően tudd elvégezni, ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani az OLM Rendszert, amely jogszabálysértés vizsgálat funkcióval van ellátva. Olyan mintha a munkaidő nyilvántartást egy szakjogász tekintené át.

forrás: