Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a munkahelyi jóllét megteremtése, ezért a versenyorientált munkaerőpiacon a vállalatok folyamatosan keresik azokat a módszereket és stratégiákat, amivel elérhetik ezt. Hiszen a wellbeing hatással van a hatékonyabb működésre és a versenyképességre is. De milyen más előnye van még?

A HR Terasz 13. adásában ezt fejtette meg Fata László (moderátor) két vendégével, Borka-Schmidt Szilviával (Kommunikációs és PR referens senior, Körber Hungária Gépgyártó Kft.) és Mészáros Anitával (HR igazgató, Intrum Zrt.). Emellett pedig – többek között – szó esett arról is, hogy jelenleg mik azok a lépések, amik elősegítik a munkahelyi jóllét elérését.

A munkahelyi jóllét kifejezés egy átfogó fogalom, amely számos dimenziót ölel fel a munkavállalók életminőségének és elégedettségének megértésében. A jóllét nem csupán a fizikai egészségre vagy a munkahelyi környezetre vonatkozik, hanem magában foglalja a mentális, érzelmi és szociális szempontokat is.

Mészáros Anita úgy fogalmazta meg, hogy:

„…munkáltatói wellbeing alatt olyan tevékenységeket értek, ezek lehetnek juttatások vagy bármiféle egyéb dolog, ami elősegíti azt, hogy biztonságos, egészséges munkakörnyezetben dolgozhassanak a kollégák és valamifajta harmóniában, ami lehetővé teszi azt, hogy a képességeiket a lehető legjobban kifejtsék…”

Borka-Schmidt Szilvia ezt a gondolatot azzal egészítette ki, hogy a munkahelyi jóllét az, ami a munkatársak közérzetére kihat fizikai és mentális szinten is.

A jól felépített munkahelyi jólléti programok nemcsak a munkavállalók számára jelentenek előnyt, hanem hozzájárulnak a vállalat hosszú távú sikeréhez is. Elsősorban, a dolgozók magasabb szintű elégedettsége és jólléte javítja a munkateljesítményt és a produktivitást.

Emellett a pozitív munkahelyi légkör és a támogató környezet hozzájárulhat a munkavállalók motivációjának növekedéséhez, ami hosszú távon eredményesebb és elkötelezettebb csapatot eredményez. Ezen kívül a jóléti programok bevezetése pozitív hatással lehet a munkáltatói márka megítélésére, vonzóvá téve a potenciális jelentkezők számára a céget.

Borka-Schmidt Szilvia szerint, ha egy egészségkultúrát is beviszünk ebbe a wellbeing fogalomba, akkor az egészségtudatos nevelés nagyon fontos lehet, mert az egészséges és motivált dolgozó kevesebbet hiányzik a munkahelyéről, magasabb lehet a produktivitása és ezáltal egyértelműen egy magasabb árbevételt is tud generálni a cégben.

Nem mellesleg egy kipihent munkavállaló, aki jobban tud figyelni, ritkábban éri munkahelyi baleset, így kevesebbet van táppénzen is, ami szintén a magasabb árbevételhez köthető.

Szilvia gondolatát Mészáros Anita is megerősítette, hogy egy távolléti rátában kimutatható, hogyan változik a hiányzások aránya vagy a fluktuáció. Hogy mindezt egy mederben tudjuk tartani, ahhoz természetesen az kell, hogy az alkalmazottak jól érezzék magukat. Azonban ehhez még hozzátette:

„…nyilván wellbeinggel nem lehet mindent megoldani, tehát, hogyha én nem fizetem megfelelően…”

Anita azt is elmondta, hogy nagyon fontos, hogy minden a helyén legyen, mert a munkahelyi jóllét rengeteg mindenre kiterjed, akár szociális, intellektuális területre, közösségi élményekre, edukációra, nem csak a testi és mentális egészséget közvetlenül szolgáló dolgokra. Ennek eredményeképp pedig a dolgozók is lojálisak maradnak a céghez és ez abszolút megéri, mert stabilabb csapattal dolgozni azt jelenti, hogy jobb eredményeket tudunk hozni.

A sikeres munkahelyi jóllét megteremtése és fenntartása olyan komplex megközelítést igényel, amelyben a vezetői támogatás, a kommunikáció és az alkalmazottak számára biztosított jóléti programok összehangoltan működnek.

Bár rengeteg módszert fel lehetne sorolni ezzel kapcsolatban, az adás vendégei megpróbálták egy keretbe foglalni, hogy milyen eszközöket érdemes alkalmazni.

Mészáros Anita úgy fogalmazott, hogy van egy testi egészséget szolgáló intézkedés vagy juttatási csomag, amibe beletartoznak a szűrővizsgálatok, menedzser csomagok vagy egészségbiztosítás.

Aztán van, ami a mentális egészséget, intellektualitást szolgálja, például a sportolás, különböző sportkártyák vagy ingyenes sport belépők, pénzügyi tudatosságot építő előadások, tanácsadás, és különféle tréningek (pl. stresszkezelés, hatékonyság), ami a mentális wellbeinget érintheti. A mentális egészséghez lehetnek employee programok, például pszichológiai szaktanácsadás, mindfulness tanfolyam vagy különféle edukációs előadások egészség témakörben.

Harmadikként pedig a munkahelyi jóllét szociális oldalát említette, amihez minden olyan dolog tartozik, ami közösségi, mint például a klubélet.

Borka-Schmidt Szilvia is kifejtette, hogy náluk nagyon szeretik a kollégák az egészségvédelemmel kapcsolatban a szűrővizsgálatokat, vagy hogy az étteremben lehetőség van az egészséges étkezésre, próbakóstolásra, de a masszázsszolgáltatás, a wellness kedvezmények és a sportolási lehetőségek is népszerűek náluk.

Mentális egészségvédelem projektük is van, melynek keretében pszichológus foglalkozik a dolgozókkal, és egy előadássorozatot is indítottak a család lelki egészségvédelmével kapcsolatban.

A szociális wellbeing keretén belül van egy önsegélyező alapítványuk, ami a munkavállalók befizetéséből működik, illetve társadalmi felelősségvállalás projektet is működtetnek, ami nagy ütemben fejlődik.

Mindezek mellett pedig a munkahelyi jóllétük fontos eleme a béren kívüli juttatási programjaik, mint a szép kártya vagy az önkéntes magánnyugdíj pénztár.

A munkahelyi jóllét nemcsak az egyéni érdekeket szolgálja, hanem a vállalat teljesítményét és versenyképességét is jelentősen befolyásolja. Ezért egyre több vállalat ismeri fel, hogy a wellbeing támogatása nemcsak etikai kérdés, hanem üzleti szempontból is stratégiai előnyökkel járhat.

És hogy a wellbeingben hol van a munkáltató felelőssége? Mi a wellbeing sikerének a kritériumai? Az adásban ezekre a kérdésekre is választ kapsz, ezért mindenképp érdemes visszanézni. Itt tudod megtekinteni.

Szerző: Pataki-Magyar Gabriella