Társadalombiztosítás itthon és külföldön 1 rész
5 perc olvasási idő
Utoljára frissítve: 2022.03.01
Written by viktor
2020.08.01.
A hazai társadalombiztosításban az idén komoly változások történtek. Mivel munkáltatóként és munkavállalóként is jelentősen érintenek minket a társadalmi ellátórendszer szabályai, ezért mindig fontos tisztában lenni az aktuális előírásokkal. Két részes cikkünk első részében most röviden áttekintjük a hazai TB-vel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.
Mi a társadalombiztosítás és miért kötelező?
A társadalombiztosítás az állam által működtetett kötelező biztosítási rendszer, mely a társadalom tagjainak közös kockázatvállalásán alapul. Fenntartásához a munkáltatók és az erre jogosultak által befizetett járulékokra van szükség. Hazánkban a társadalombiztosítást 2019. évi CXXII. törvény szabályozza.
A legelső, államilag is létrehozott szociális ellátórendszer Otto von Bismarck porosz kancellár nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki a rendszer koncepcióját, ami 1871-ben a Porosz Királyságban szerveződött meg, majd az évtizedek alatt folyamatosan formálódott, mígnem kialakult a mai társadalombiztosítási rendszer.
Magyarországon és az Európai Unió legtöbb országában ez a Bismarck-féle modell használatos, melynek jellemzője, hogy:
- a finanszírozása a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett járulékokból történik
- szabadon lehet orvost választani
- az ellátások szigorúbb feltételeken alapszanak és az öngondoskodás nagyobb szerepet kap
- a szervezetben állami és magánkézben lévő biztosítók is jelen vannak, melyek az állam ellenőrzése alatt, de önállóan működnek.
Mivel Magyarországon a társadalombiztosítás egy kockázatközösség, ezért az ebben való részvétel kötelező. Hazánk állampolgárait és az államban dolgozó természetes személyeket foglalja magába. Szolgáltatásainak igénybevétele azon személyeket illeti meg, akik ehhez járulék fizetés formájában hozzájárulnak.
Mit tartalmaz a társadalombiztosítás?
A társadalombiztosítás 2 nagy csoportra oszlik: az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási ellátásokra. Ezek a főcsoportok további alkategóriákat foglalnak magukba, melyek a következőképpen épülnek fel.
- Egészségbiztosítási ellátások
- EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS
- PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
- Táppénz
- Csecsemőgondozási díj (CSED)
- Gyermekgondozási díj (GYED)
- Örökbefogadói díj
- BALESETI ELLÁTÁSOK
- Baleseti egészségügyi szolgáltatás
- Baleseti pénzbeli ellátás
- Baleseti táppénz
- Baleseti járadék
- MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSA
- Rehabilitációs ellátás
- Rokkantsági ellátás
- Nyugdíjbiztosítási ellátások
- SAJÁT JOGÚ ELLÁTÁSOK
- Öregségi nyugdíj
- HOZZÁTARTOZÓI ELLÁTÁSOK
- Baleseti hozzátartozói nyugdíj
- Szülői nyugdíj
- Özvegyi nyugdíj
- Árvaellátás
- SAJÁT JOGÚ ELLÁTÁSOK
Ki a biztosított?
Magyarországon – a teljesség igénye nélkül – egészségügyileg biztosítottnak számít minden olyan magyar állampolgár, aki:
- bejelentett alkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezik,
- főállású egyéni vagy társas vállalkozó, kisadózó, őstermelő,
- álláskeresési támogatásban részesül,
- saját maga után fizet TB járulékot.
Milyen szolgáltatásokra jogosult?
A TB-re jogosult személy az egészségi állapotának megfelelően térítésmentesen, azaz ingyenesen veheti igénybe:
- a szűrővizsgálatokat
- az egészségi alapellátásokat, ezen belül:
- a háziorvos és házi gyermekorvos, valamint fogorvos szolgáltatásokat
- az egészségügyi szakellátásokat, mint:
- járóbeteg-szakellátást
- fekvőbeteg-szakellátást
- fogorvosi szakellátást.
Miért van szükség társadalombiztosításra?
Azok a személyek, akik nem rendelkeznek bejelentett munkaviszonnyal vagy nem önfoglalkoztatóak, nem jogosultak a társadalombiztosítás által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra. Ez azt is jelenti, hogy akiknek ugyan van munkájuk, de nincsenek bejelentve sem részmunkaidőben, se teljes foglalkoztatásban, azaz fekete munkásként dolgoznak, számukra nem jár:
- táppénz
- baleseti táppénz
- CSED, GYED
- munkajogi védelem
- és nem szereznek nyugdíjjogosultságot sem.
Amennyiben valaki semmilyen jogcímen nem jogosult társadalombiztosításra, ebben az esetben köteles saját maga után fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, melyet az adóhatóságnál önként kell kérvényeznie. Ez 2020-ban havonta 7 710 Ft, napi 257 Ft társadalombiztosítási díjat jelent.
Mennyibe kerül a társadalombiztosítás?
A társadalombiztosítás díja a vállalkozókra, munkaadókra vonatkozóan 2020. július 1-től megváltozott.
Egységes TB járulékként olvadt össze a 4+3% pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 10% nyugdíjjárulék és a 1,5% munkaerő piaci járulék. Ennek mértéke 18,5%. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy:
- bruttó minimálbér, 161 000 Ft esetén 29 785 Ft,
- a garantált bérminimum 210 600 Ft esetén pedig 38 961 Ft TB járulékot kell a munkaadónak fizetnie egy munkavállaló után.
Természetesen a fizetendő összeg az alkalmazott bruttó keresetéhez mérten arányosan változik.
Mire számíthat az, aki nem fizet TB-t és milyen alternatív megoldásokkal élhet?
Az új – 2020. július 1-jén létrejött – társadalombiztosítási törvény szerint, aki 6 hónapig nem fizeti a TB járulékot, az a sürgősségi ellátáson kívül elveszíti a jogosultságát az egészségügyi ellátásokra.
Aki nem, vagy nem csak a társadalombiztosítás által fedezett egészségügyi szolgáltatásokat akarja igénybe venni, az dönthet úgyis, hogy kiegészítő egészségügyi biztosítást, ellátást – egészségpénztárt, magánklinikát – vesz igénybe.
Az egészségpénztár által biztosított szolgáltatások magukba foglalnak minden olyan egészségügyi ellátást, terméket, amit a TB nem fedez. Igénybevétele önkéntes alapon működik és saját névre szóló számlán kezelik. Ennek ellenére azonban nem csak a saját, de az egész család egészségüggyel kapcsolatos kiadásai fedezhetőek vele.
A biztosítottat állami adókedvezmény illeti meg és a bankkártyához hasonlóan, kényelmes fizetési lehetőség áll a rendelkezésére. A magánkórházakban az egészségügyi ellátás során nincs hosszú várakozási idő, kényelmes és patinás körülmények fogadják a pácienst.
Az egészségpénztár akkor lehet hasznos választás, ha rendszeres egészségügyi kiadás terheli a családi kasszát, illetve, hogy gyakran tartalmazza az éves szűrővizsgálatokat, ami megelőzés szempontjából rendkívül fontos.
A cikk második részében megnézzük, milyen társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkoznak a legtöbb magyar állampolgárt foglalkoztató Európai Uniós külföldi országokban az ott dolgozó magyarokra.
Szerző: Pataki-Magyar Gabriella