A munkaidő beosztás legfontosabb szempontjai

}

5 perc olvasási idő

Utoljára frissítve: 2022.09.01

Written by viktor

2020.10.12.

Egyszerűnek látszik, viszont ettől sokkal összetettebb feladat a vállalati munkaidő beosztás. Rugalmas vagy kötetlen? Pihenőnap vagy pihenőidő? Szinte ugyanúgy hangzanak, mégis mást jelentenek, más előírás vonatkozik rájuk. Rengeteg szabályra kell odafigyelni a tervezés során, hogy egy esetleges felülvizsgálat alkalmával minden rendben legyen.

Sajnos, sokszor ellenőrzések alatt derül ki, hogy a vállalatok nem a jogszabályoknak megfelelően jártak el a munkaidő beosztást érintő kérdésekben, adminisztrációban. Ezért is szükséges időről-időre felfrissíteni a tudásunkat az aktuális munkaidő törvényekről. Ehhez összefoglaltuk a legfontosabb információkat, ami a teljesség igénye nélkül segít eligazodni a kötelezettségek és munkaidő típusok sűrűjében.

Kinek és hogyan kell elkészítenie a munkaidő beosztást?

A munkaidő beosztás során a Mt. 97. § (1) szerint figyelemmel kell lenni munka jellegére és a biztonságos és egészséges munkavégzés követelményére vonatkozóan. Kötött munkarend esetén a munkaidő beosztása a munkáltató kötelezettsége.

Ez kötetlen munkarend esetén is így van, azonban ez esetben a Mt. 96. § (2) alapján a munkáltató a beosztás tervezés jogát átengedheti írásban a munkavállaló számára.

Az általános munkarendnek megfelelően egy munkavállalót heti 5 napra, vagyis hétfőtől péntekig, napi 8 órában, egyenletesen kell beosztani. Munkaidőkeretet alkalmazva a dolgozó munkaideje egyenlőtlenül, az általánostól eltérő módon is beosztható. Fontos megjegyezni, hogy a napi munkaóra sem általános, sem egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén sem haladhatja meg a napi 12 órát. Az ettől magasabb napi óraszám csak készenléti jellegű munkakörben lehetséges.

A beosztást legalább 1 hétre előre kell elkészíteni és a munkáltatónak ezt minimum egy héttel korábban írásban kell közölnie a munkavállaló felé. Ha ezt elmulasztja, akkor a legutóbbi beosztás minősül érvényesnek.

Munkaügyi Fórum tipp:

A munkaügyekre is létezik már olyan jövőbemutató megoldás, amivel pénzt és időt tudsz megspórolni. Munkaügyi szakértőnk Erzse Tibor nagyvállalatok számára fejlesztette ki az OLM Rendszert. Megtalálható benne minden olyan funkció, amellyel egyszerűen, gyorsan tudod elkészíteni a vállalati munkaidő beosztást. A Rendszerben jogszabálysértés funkció is helyett kapott, egy szempillantás alatt átvizsgálja a beosztást és jelzi ha nem felel meg a Munka törvénykönyvének és a hatályos rendeleteknek.

Maximális napi és heti munkaidőtartam

A munkavállaló számára a napi munkaidőt tekintve (a részmunkaidőt kivéve) legalább 4 és legfeljebb 12 óra szabható ki. A beosztás szerinti heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet. A napi 6 órát meghaladva minimum 20 perc, 9 órás munkavégzés esetén minimum napi 25 perc szünet jár a dolgozónak.

A maximális munkaközi szünet ideje legfeljebb 60 perc lehet. A munkaközi szünet nem tartozik bele a munkaidőbe.

Mi a munkaidőkeret?

A munkaidőkeret alatt azt a ledolgozandó időszakot értjük, amikor a munkavállaló egyenlőtlen beosztásban végzi el a munkáját. Ebben az esetben a kötelező munkaidőnek a keretidőszakon belül átlagban kell meglennie. Ez azt jelenti, hogy az egyik héten pl. 4 napot, a másik héten 6 napot dolgozik az alkalmazott.

A munkaidőkeret maximum 4 hónap vagy 16 hét időtartamra alkalmazható, minimális ideje nincs meghatározva. Az ez alóli kivételeket a Mt. 94. § (2), (3) szabályozza.

Munkaügyi Fórum tipp:

A munkaidőkeretes foglalkoztatás kialakítása sok időt és odafigyelést igényel. Fontos, hogy a kialakításában megfelelő segítséget kapj, aminek köszönhetően a foglalkoztatás a Munka Törvénykönyvének és egy munkaügyi ellnőrzés alkalmával minden az előírásoknak megfelelő legyen. Exkluzív munkaidőkeret képzés (workshop) jól felépített tematikája garantálja, hogy a cégénél megfelelően legyen kialakítva a munkaidőkeretes beosztás.

Kötött, kötetlen és rugalmas munkaidő

Kötött munkaidőt jelent, amikor a munkavállaló idejét teljes egészében a munkáltató osztja be. Ha a munkaköri feladatok jellege ezt lehetővé teszi, akkor a munkavállaló a munkáltató engedélyével saját magának is beoszthatja az idejét. Ekkor már kötetlen munkaidőről beszélünk.

A rugalmas munkaidő a kötött munkarendhez tartozik. Ilyenkor a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos idősávban (pl. 9-11 között) szabadon rendelkezzen az idejével, azonban a munkáltató által megszabott munkaidőben köteles a munkahelyen tartózkodnia.

Osztott napi munkaidő és több műszakos munkarend

Az osztott munkaidő azt jelenti, hogy a munkáltató 2 részre osztja az alkalmazott munkaidejét. Attól függetlenül, hogy egy részletben hány órát dolgozik a munkavállaló, a két munkaidő között legalább 2 óra pihenőidőt kell neki biztosítani. Az osztott munkaidőt a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el, törvény szerint csak a munkavállalóval történő közös megállapodással lehetséges.

A Mt. alapján több műszakos munkarendről akkor van szó, ha a munkáltató tevékenységének időtartama eléri a heti 80 órát. Ha a tevékenysége csak heti 75 órát igényel, akkor már nem beszélhetünk több műszakról. Ebben a munkarendben a munkáltatónak legalább 2 műszakban – heti 40 órás munkaidőben – kell foglalkoztatnia a munkavállalókat.

Készenléti jellegű munkakör és készenlét

A készenléti jellegű munkakör nem tekintendő általánosnak, hanem mindig egy bizonyos esetre vonatkozik. Készenléti jellegű az olyan típusú munka, amely során a munkavállaló a munkahelyén munkaidejének egy részében, mint készenlétben áll a munkavégzésre, egy részben pedig érdemi munkát végez. Ebben az esetben a napi munkaidő elérheti a 12 órát, amely nem kötelező, csak akkor, ha a felek ebben közösen megállapodnak.

A készenlét a szóhasonlóság ellenére teljesen más. Azt az időszakot foglalja magába, amikor az alkalmazott a munkaidején kívül készenlétben áll a munkáltató rendelkezésére. Havonta legfeljebb 168 óra készenlét szabható ki. Ha munkaidőkeretben dolgozik a munkavállaló, akkor a 168 órának a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie.

Munkaszüneti nap és vasárnap történő munkavégzés

A munkaszüneti napokon történő munkavégzés – a rendes munkaidő során – csakis akkor lehetséges, ha a munkáltató tevékenységének jellegéből a munkavégzés ezeken a napokon is indokolt. Ilyen lehet az egészségügy, a turizmus-vendéglátás vagy személyi- és vagyonőr.

A vasárnapi munkavégzés szintén a munkáltató tevékenységétől függ. Mivel a vasárnap is a munkaszüneti nap munkaidő beosztási szabályainak felel meg, ezért csak akkor osztható be a munkavállaló dolgozni erre a napra, ha a munkahely rendeltetéséből adódóan ez megengedhető.

A pihenőidő és a pihenőnap időtartama

A Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályok szerint a munkavállaló számára a napi munkaidő végétől számítva a következő napi munkaidő kezdetéig legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítania a munkáltatónak, amibe beleszámít a munkahelyre érkezés és az onnan való távozás ideje is. Hetente 2 pihenőnap illeti meg a dolgozót, ami általános munkarend esetén ez a szombat és a vasárnap.

Az egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a pihenőidő is egyenlőtlenül szabható meg. Ebben az esetben figyelni kell arra, hogy havonta legalább 1 nap pihenőidő vasárnap legyen, illetve 6 egybefüggő munkanap után 1 pihenőnap biztosítva legyen.

Készenléti jellegű munkakörben, több műszakos, megszakítás nélküli, osztott munkaidőben vagy idényjellegű tevékenységben két munkaidő közötti pihenőidő 8 óra is lehet. Amennyiben a készenlétet követően a munkavállaló nem végez munkát, úgy nem jár számára pihenőidő.

Két egymás követő nap pihenőidejének el kell érnie összesen a 22 órát. Ez akkor is így van, ha egy a munkavállaló a fent említett munkarend valamelyike szerint egyik nap pl. 9 óra pihenőidőt kapott, ekkor a második nap 13 óra pihenőidő illeti meg.

A munkavállalót a heti 2 pihenőnap helyett megilletheti 48 órás szünet nélküli pihenőidő. A kettő közötti különbség az, hogy míg a pihenőnap csak egy teljes naptári napra vonatkozik és ketté választható, addig a pihenőidő tört napokban is alkalmazható és nem szakítható meg, teljesen egybefüggőnek kell lennie.

Egyenlőtlen beosztás során az alkalmazottnak megszakítás nélküli, egy naptári napra értendő, 40 órát kitevő pihenőidő is adható. Ezt úgy kell beosztani, hogy havonta legalább egy nap vasárnapra essen. A munkaidőkeret átlagát tekintve a munkavállalónak legalább heti 48 óra pihenőidőt kell adni, ha munkaidőkeretben dolgozik.

Hogyan és mikor módosítható a munkaidő beosztás?

A munkáltató egyoldalúan módosíthatja a beosztást, ha működésében vagy gazdálkodásában előre nem látható helyzet alakul ki (pl. egy váratlan betegség vagy megnövekedett fogyasztói igény merül fel). A módosítás a tárgynapot megelőzően legalább 4 nappal korábban történhet meg, azon belül a munkáltatót fizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha a felek ebben közösen megállapodnak.

A munkáltató további kötelessége, hogy a munkaidőt és a pihenőidőt is megfelelően nyilvántartsa, amelyet a Mt. 134. § szabályoz. Ezen kívül a jogszabályban meghatározott munkaidő eltéréséről szóló megállapodásokat is köteles a munkáltató nyilván tartani és megőrizni.

A munkaidő beosztást érintő további kérdésekben a Munka Törvénykönyve ad részletes és kielégítő választ.

A Munkaügyi Fórumnál kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi és HR adminisztrációs feladataidat a jogszabályoknak megfelelően tudd elvégezni, ezért szeretnénk a figyelmedbe ajánlani az OLM Rendszer BEOSZTÁS tervező alkalmazását, amely jogszabálysértés vizsgálat funkcióval van ellátva. Olyan mintha a munkaidő nyilvántartását és beosztását egy szakjogász tekintené át.

Szerző: Pataki-Magyar Gabriella

Munkaügyi Fórum hírlevél
Iratkozz fel, hogy első kézből értesülj a munkaügyi, HR, adózás, TB és digitalizáció hírekről!
Hírlevél és Általános Szerződési Feltételek*
Adatkezelési tájékoztató (GDPR)*
muf-roadblock-795x198-olm
Nagyvállalati munkaügyek kezelésére OLM Rendszer - Munkaügyi Fórum blog
Ajándék munkaügyi segédanyagok és naptárak a 2024-es évre - Munkaügyi Fórum